Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

GONDOLATOK A PÁRT ÉPÍTÉSÉNEK EGY GAZDAG ESZTENDEJÉRŐL Ab elmúlt esztendő a párt építése szempontjából is nagyon szembetűnően alkalmas arra, hogy visszatekintsünk a megtett útra s megvizsgáljuk hányadén vagyunk, hogy íelvá- eoljuk fejlődésünk főbb állomá­sait és egyben megmutassuk azokat a nehezítő koloncokat, amelyeket magunkkal hordó­sunk. Ismeretes, hogy honnan Indul­tunk el. Az ellenforradalom és az árulás szétzilálta pártunk szervezeteit. De mindenütt meg volt az a szilárd mag, amiből újjászülető pártunk fokozatos fejlődéssel kiterebélyesedett. »A párt újjászervezése az el­lenforradalom leverésének döntő [jelentőségű tényezője volt« — állapította meg az országos párt­értekezlet határozata. Egyéves munkánk magánviselte az ellen- forradalmi helyzetből való kilá­bolás minden egyes gondjanak nyomait. De elmondhatjuk, hogy sikeresen küzdöttünk meg a sok­szor erőnkön felüli problémák­kal. Pártszervezeteink és bennük b kommunisták rendkívül sok [tapasztalattal gazdagodtak. Pártunk naponként gya­rapodó erejével megmentette a szocializmus vívmányait, meg­védte a termelőszövetkezeteket, 6 míg egyik kezével a hatalom megszilárdításáért folyó harcot Vívta, a másik kezével a pártot, további sikereink zálogát épí­tette. Pártunknak és az áldozat­kész emberek ezreinek köszön­hető az, hogy a konszolidáció megyénkben is gyorsan bekövet­kezett s a tömegek pártunk és kormányunk tevékenységéről még az év elején jó benyomást raktároztak el magukban. Megyénk pártszervezeteinek fejlődésében négy szakaszt kü- löníthetürik el: I November 4-étől decem- bér végéig tartott a párt újjászervezésének első szakasza. Ezt az időszakot tulajdonképpen a Központi Bizottság emlékeze­tes decemberi határozata zárja le, amely tisztázta az ellenforra­dalom kirobbanásának okait. Ez- Időtájt a kommunisták még sok helyen passzív magatartást ta­núsítottak, az alapszervezetek egyrészét a megyei és járási bi- eottságok munkatársai maguk hozták létre. 2 3 2 Ez az időszak április • elejéig tartott. Az ellen- forradalom lába alól végérvé­nyesen kicsúszott a talaj. A kommunisták bátrabban láttak hozzá sokoldalú feladataikhoz. Az illegalitásba kényszerült el­lenforradalmi erők MŰK jelsza­vát sikerült szétzúzni a tömegé­vel tartott pártnapokon és falu­gyűléseken. Ebben a szakaszban b pórt munkája két főkérdésre összpontosul. A kialakult mag köré újjászervezni a pártalap- szervezetékét, valamint intézke­déseket tenni az állami, gazda­sági szervek területén a rend helyreállítására, a rendőrség lújjászervezésére és a tanács [megtisztítására az ellenséges ele­miektől. 3 A tavaszi hónapokra • esik a termelőszövetke­zet védelmére és újjászervezésé­re fordított munka. Az Országos Pártértekezletig zajlott le az át­igazolások zöme, ami jelentősen Igénybevette pártszervezeteinket és mivel belső ügyről volt szó, bizonyos mértékig eltérítette fi­gyelmüket az egyéb politikai te­vékenységtől, különösen a tö­megpolitikai munkától. Helyen­ként lábrakap az intrika, imitt- Bmott az önelégültség. De ez az időszak hozta meg pártszerveze­teink vezetőségeinek stabilizáló­dását. A Az Országos Pártérte- kéziét a legújabb sza­kasz kezdetét jelenti. A pártér­tekezlet határozata fordulatot te­remtett megyénkben is eszmei, politikai és szervezeti téreD egy­aránt. Mondhatni, hogy a párt­egység teljessé vált. A párt min­den főkérdését • cs feladatait il­letően a pártszervezetek figyel­me erőteljesebhen fordul a tö­megek felé. Páwhnk a megyében igen sokat foglalkozott a mező- gazdasági termények felvásárlá­sával és az értékesítés megszer­vezésével. Az ENSZ vitán sze­replő u. n. magyar-ügy gyűlése­ken és az agitációs munkában való feldolgozása növelte a tö­megek biztonságérzetét és újabb alkalom volt arra, hogy világos­sá tegye az ellenforradalmi ese­mények népellenes, restaurációs jellegét. Pártszervezeteink azon túl, hogy az üzemekben, hivata­lokban, vállalatoknál, községek­ben, tsz-ekben rendet teremtet­tek, több akciót sikeresen vív­tak meg. Alaposan kivették ré­szüket az agrartézisek vitájából, amely segített megszüntetni az addig eluralkodott azon revizi­onista nézetet, hogy konzervá­lódni fog az egyéni gazdálkodás. A megyében a kommunisták ha­tározottan leszögezték, hogy a mezőgazdasag jövőjének egyet­len útja a szövetkezeti út. Ez abból a szempontból is jelentős, mert pártszervezeteink ugyan­akkor kizökkentek, a szövetke­zetesítéssel kapcsolatos defenzív magatartásukból és több helyen érdemleges intézkedéseket tettek a szövetkezeti mozgalom tovább­fejlesztése érd kében. Az őszön .ezajlott részleges tanács válás,., ás a választók har­mincnyolc százalékát mozgatta meg. Sokan Jjitetlenkedtek a vá­lasztás sikeres kimenetelében. Mégis a részleges tanácsválasz­tás igen kedvező eredménnyel végződött, ami nagy mértékben növelte a pártszervezetek és a kommunisták önbizalmát és ugyanakkor még azzal az ered­ménnyel is járt, hogy pártunk körül Jelentős számú lelkes pár- tonkívüli aktívahálózat jött lét­re, kiknek ténykedésére alapo­zódott meg az új erőre kapó Hazafias Népfront-mozgalom is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplése is azt mutatja, hogy pártunk jelentős befolyás­sal rendelkezik a tömegek kö­zött. A helyenkénti munkaver­seny, az ünneplések szinessége és tömeglátogatottsága mind azt bizonyítják, hogy megyénk dol­gozói is nagy tisztelettel adóz­nak a világ első szocialista álla­mának, A» elmúlt időszak si­kerei mellett — arra is nagyon alkalmas, hogy észrevételezzünk bizonyos fogyatékosságokat, az­zal a következetes levonással, hogy meg kell szabadulni tőlük, mégpedig mielőbb. Falusi párt­építő munkánk egyik ilyen fo­gyatékossága, hogy kevés párt- szervezeteinkben az egyénileg dolgozó paraszt. Már pedig meg­van a lehetőség arra, hogy az elkövetkező időben elsősorban agrárproletárok, valamint a sze­gény- és középparasztok köré­ből, azok legjobbjaival erősítsük a pártszervezeteket. Ez hozzá­járul falusi pártszervezeteink tekintélyének növeléséhez és az összetétel javulásával lehetőség adódik a pártonkívüli egyénileg dolgozó parasztokkal va|ö még szorosabb kapcsolat kialakítá­sára. Sokhelyütt pártszervezeteink még önállótlanok, nem folytat­nak megfelelő, helyi pártpoliti­kai munkát. A pártrendezvények vitái sekélyeselt és sokszor ki­csinyes, vagy éppen személyi problémákra korlátozódnak. Ta­lán azt is mondhatnánk, hogy községeink tekintélyes hánya­dában nagyobbrészt a párt és a kormány helyes országos össz- politikája érezteti hatását, mint az a politikai tevékenység, amit a helyi elvtársak végeznek. Ezért járási pártbizottságaink­nak megkülönböztetett módon szükséges foglalkozniok ezekkel a pártszervezetekkel éa vazelői» két meg kell tanítaniok arra,, hogy a község életének tényle- < ges zászlóvivői legyenek. Ennek ' a munkának egyik láncszeme . az, hogy a községi és alapszer- [ vezeti titkárok tanfolyamon ! mennek keresztül, ahol megis­merkednek a párt időszerű po- 1 litikai feladataival. Nagyon fon­tos —, ahol még nincs — a ter­melőszövetkezetek pártszerve- ' zeteinek létrehozatala és felelő- sebb működtetése. A termelőszö- . vetkezetek gazdasági megszilár- j dítása és az egyéniek felé min- , taképül szolgáló megerősítése e j feltétel nélkül elképzelhetetlen. ' I%em Kerülheti ei párt- < szervezeteink figyelmét a tö- . megkapcsolatok továbberősítése.; Ennek feltételeit elsősorban a, pártszervezetekben kell megte- ^ remteni. Helyenként még ta- ! pasztalhatók szektás jelenségek < és bizalmatlanságot mutató meg- J nyilvánulások, nemcsak a pár- < ton kívüliekkel, hanem még1 egymás között is. Csak ilyen je­lenségek megszüntetése biztosít­hatja azt, hogy pártszervezete- 1 ink kifeléfordulnak és végzik " alapvető munkájukat a tömé- i gek megnyeréséért, a szocializ- [ raus építése további célkitűzé- < seinek érdekében. A tömegkapcsolatok szilárdí-} tásának alapja a céltudatos te- j vékenység. Ezért helyes, ha a, munka tengelyébe a kÖzségpoli- < tikai kérdésekkel való foglalko-' zást állítjuk. Helyes, ha a tél < folyamán az agrártézisek képe-' zik a parasztság közötti beszéd- i és »vitatémát. Ha a tájádottsá- ' gokból adódóan a belterjesség < irányába mütató programok, tér- j vek születnek. A földművesszö- , vetkezetek lehetőségeinek és se- | gítségének intenzívebb igénybe- , vétele e téren, de a szövetkezeti1 mozgalommal kapcsolatban is' igen sokat segíthet. Pártszervezeteink munkájának | alappillére kell legyen az orszá- < gos pártértekezlet határozatainak j nap mint nap és az élet minden < területén való figyelembevétele ; és alkalmazása. Egy lépést sem tudunk előbb- ' remenni pártépitési tevékenysé- ' günkben, ha nem mozgósítjuk a < párt valamennyi tagját, ha a J pártmunkát csak néhány an vég- < zik. Aki minden meggyőzés el- ] lenére sem akar dolgozni, el , kell távolítani a pártunkból,; mert ezzel is erősödünk, A téti időszak gon- < dot igénylő munkája a párttag- < ság marxista—leninista nevelé­sének bizonyítása, A pártszerve­zetek vezetőségei tűzzék napi­rendre ennek megtárgyalását, hogy az ok/tatási időszak további hónapjai a követelményeknek megfelelően teljenek el. Pártszervezeteink egy pilla­natra sem mondhatnak le a két- frontos harcról, a párt egységé­nek erősítéséről és az itt-ott fel­tünedező elbizakodottság meg­szüntetéséről. Nem mondhatnak le a tömegszervezetek segítségé­nek igénybevételéről, a kollektív vezetés elveinek érvényesülésé­ről, a minden kommunistára kö­telező erkölcsi normák megkö­veteléséről és a káderek helyes megválasztásáról, a velük való állandó foglalkozásról, Hosszan lehetne még; sorolni mindazt, ami feladatként1 az új esztendőben pártszerveze- , teink előtt áll. A legfontosab­bakra rámutattunk. Az élet azon- ] ban még sok mindent hozzáad- < hat az elmondottakhoz. De nem ' volnánk kommunisták, hogyha 1 az így megnagyobbodott felada- ] tokát nem tudnánk elvégezni. Pártunk elmúlt évi tevékenysé­ge biztos alapokat teremtett ah- i hoz, hogy 1958-ban még na-1 gyobb sikerekkel számoljunk.! Ehhez azonban minden kommu­nistának, az egész pártnak egy­séges cselekvése szükséges. Ha c ez meglesz, — amiben biztosak \ lehetünk — a további győzelem nem fog elmaradni. Weither Dániel Sz az íü- ti lói kczcL&dik Újévi büntetéseket kézbesítettek a megye sok köz­ségében, városában, de még a megye határain túl, Budapes­ten is, — a Petőfi Népe újévi üdvözletét tolmácsoló, portó­zott levelezőlapok formájában. — Na, ez az év is jól kez­dődik — bosszankodik bizo­nyára számos szorgalmas le­vélírónk, informátorunk, se­gítőnk, akiket a szerkesztőség és a kiadóhivatal üdvözölni kí­vánt, s emiatt újévi büntetést kellett most fizetnie. Mert hi­szen csak a gyerekkor ismer olyan tréfákat, meg esetleg va­lami nagy tréfacsináló névnap­ja alkalmából tekinthető he­lyénvalónak, hogy bélyeg nél­kül, portósan küldenek neki levelet, üdvözlő lapot. Más nem, azaz, hogy igen ... még a kecskeméti 1-es számú posta- hivatal is. Ugyanis, mint utánjárásunk során kiderült, ezalkalommal nem a feladók, vagyis mi, a Petőfi Népe szerkesztősége és kiadóhivatala volt a tréfacsi­náló, hanem a postások. Meg­kérdeztük tőlük, mivel több­száz üdvözlő lapot kívántunk útnak indítani, hogy szüksé­ges-e mindegyikre külön bé­lyeget nyálaznunk, vagy eset­leg lehet-e készpénzzel bér­mentesíteni az üdvözleteket. A válasz megértő volt, lehet kápéval is. Na — modtuk, — mégis ren­des emberek ezek a postások, nem ragaszkodnak a hm ..., a bélyegek nyelvvel történő ned­vesítéséhez. Leguberáltuk hát a bélyegek árát kápében és ez­zel le is tudtuk az üdvözlés gondját. Csakhogy, amint e kis írás címe is mutatja: az újévi üd­vözlésből újévi büntetés lett. Az egyik tisztviselő ugyanis beszedte a pénzt, a másik meg nem tudott róla és kéjes öröm­mel nyomkodta rá a Portó feliratú bélyegzőt. S amikor egyik portósan üdvözölt levél­írónk érdeklődött pénzügyeink állása felől, akkor még csak egy kézbesítő újévi tréfájára gondoltunk. De amikor már bosszankodó, méltatlankodó hí- , rek is eljutottak hozzánk, le­fagyott arcunkról a mosoly. Mit gondolnak vajon ezekután rólunk? Tudják-e majd, hogy nem tréfás kedvünkből küld­tük barátainknak ezeket az újévi büntetéseket? Hát ha nem tudják, most megtudhatták. S ezúton is el­nézésüket kérjük a rossz tréfáért. A postahivatal szó- banforgó dolgozóinak meg azt üzenjük: nagy szerencséjük, hogy még az 1957-es évben csi­nálták ezt a rossz heccet. Mert ha ezzel kezdték volna az új­évet, akkor föltételeztük vol­na a régi szólásmondás alap­ján, hogy akkor majd az egész évben így dolgoznak. De így azt gondoljuk, hogy ez volt az utolsó eset. Legalábbis az óesztendőben. — pl — Nehéz esztendő rirrad a társadalmi tulajdon károkozóira Vállalataink évvégi mérleg- beszámolói hosszú éveken át sok esetben az egész évben keletke­zett hiányok, károk «-törvényes­sé« tétele, s azoknak fedezései voltak. Sokmillió forint értékű, bizonytalan, sőt bizonyosan nem megfelelő célra elfecsérelt tár­sadalmi tulajdonok mentek így veszendőbe. Ennek elkerülése és megakadá­lyozása érdekében hívta össze az esztendő utolsóelőtti napján a Megyei Ügyészség a megyei vál­lalatok és a megyei tanács érde­kelt képviselőit. Frischinánn Edgár megyei ügyész hívta fel a figyelmet mindazokra a lehetősé­gekre, amelyek módot adnak a társadalmi tulajdont felelőtlenül, szándékkal, vagy szándék nél­kül megkárosítók számára, hogy sok esetben bűnvádi eljárás alá tartozó cselekedeteik nyomát most, az évvégi mérlegbeszá­molókban tüntessék él. Megem­lítette, hogy a pénzügyi-, bi­zonylati-fegyelem, s a raktárbiz­tonság be nem tartása mér­hetetlen károkat okozhat ál­lamunknak. Sok esetben nemhogy a vállalatnak, de még az azt el­lenőrző szerveknek sincs meg az ellenőrzés végrehajtásáról szóló, írásbeli igazolás, melynek alap­ján felelősségre lehet vonni a károkozókat. Rövid bevezetőjéhez a me­gyénkben székelő vállalatok ve­zetői közül igen sokan szóltak hozzá, s különösen azokban a bonyolult kérdésekben alakult ki parázs vita, amelyek a társa­dalmi tulajdon hanyag és bűnös kezelői leleplezésének módsze­reiről szóltak. E vitapont alapos megtárgya­lása arra enged következtetni, hogy ebben az évben nehéz dol­guk lesz azoknak, akik válla­latuk évvégi zárszámadásait sa­ját bűnük, vagy hibájuk elpa- lástolására akarják felhasználni. n Közérdeklődésre még az érte­kezletnek az a része tarthat szá­mot, amelyben a megyei tanács pénzügyi osztálya részéről Ágai elvtárs elmondotta, hogy a vál­lalatok dolgozóinak kifizethető nyereségrészesedés kiszámításá­nál és kifizetésénél tekintetbe kell venni a vállalatnak az ál­lamtól kapott pénzbeli támoga­tását is. Mert amennyiben e tá­mogatásnak volt köszönhető a vállalat haszna, annyiban nem a dolgozók jó munkája az oka a haszon növelésének, nye­reségrészesedés csak a vállalat kiváló munkája eredményekép­pen szerzett haszon után fizet­hető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom