Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

GONDOLATOK A PÁRT ÉPÍTÉSÉNEK EGY GAZDAG ESZTENDEJÉRŐL

Ab elmúlt esztendő

a párt építése szempontjából is nagyon szembetűnően alkalmas arra, hogy visszatekintsünk a megtett útra s megvizsgáljuk hányadén vagyunk, hogy íelvá- eoljuk fejlődésünk főbb állomásait és egyben megmutassuk azokat a nehezítő koloncokat, amelyeket magunkkal hordósunk.

Ismeretes, hogy honnan Indultunk el. Az ellenforradalom és az árulás szétzilálta pártunk szervezeteit. De mindenütt meg volt az a szilárd mag, amiből újjászülető pártunk fokozatos fejlődéssel kiterebélyesedett.

»A párt újjászervezése az ellenforradalom leverésének döntő [jelentőségű tényezője volt« — állapította meg az országos pártértekezlet határozata. Egyéves munkánk magánviselte az ellen- forradalmi helyzetből való kilábolás minden egyes gondjanak nyomait. De elmondhatjuk, hogy sikeresen küzdöttünk meg a sokszor erőnkön felüli problémákkal. Pártszervezeteink és bennük b kommunisták rendkívül sok [tapasztalattal gazdagodtak.

Pártunk naponként gyarapodó erejével megmentette a szocializmus vívmányait, megvédte a termelőszövetkezeteket, 6 míg egyik kezével a hatalom megszilárdításáért folyó harcot Vívta, a másik kezével a pártot, további sikereink zálogát építette. Pártunknak és az áldozatkész emberek ezreinek köszönhető az, hogy a konszolidáció megyénkben is gyorsan bekövetkezett s a tömegek pártunk és kormányunk tevékenységéről még az év elején jó benyomást raktároztak el magukban.

Megyénk pártszervezeteinek fejlődésében négy szakaszt kü- löníthetürik el:

I November 4-étől decem- bér végéig tartott a párt újjászervezésének első szakasza. Ezt az időszakot tulajdonképpen a Központi Bizottság emlékezetes decemberi határozata zárja le, amely tisztázta az ellenforradalom kirobbanásának okait. Ez- Időtájt a kommunisták még sok helyen passzív magatartást tanúsítottak, az alapszervezetek egyrészét a megyei és járási bi- eottságok munkatársai maguk hozták létre. 2 3

2 Ez az időszak április • elejéig tartott. Az ellen- forradalom lába alól végérvényesen kicsúszott a talaj. A kommunisták bátrabban láttak hozzá sokoldalú feladataikhoz. Az illegalitásba kényszerült ellenforradalmi erők MŰK jelszavát sikerült szétzúzni a tömegével tartott pártnapokon és falugyűléseken. Ebben a szakaszban b pórt munkája két főkérdésre összpontosul. A kialakult mag köré újjászervezni a pártalap- szervezetékét, valamint intézkedéseket tenni az állami, gazdasági szervek területén a rend helyreállítására, a rendőrség lújjászervezésére és a tanács [megtisztítására az ellenséges elemiektől.

3 A tavaszi hónapokra • esik a termelőszövetkezet védelmére és újjászervezésére fordított munka. Az Országos Pártértekezletig zajlott le az átigazolások zöme, ami jelentősen Igénybevette pártszervezeteinket és mivel belső ügyről volt szó, bizonyos mértékig eltérítette figyelmüket az egyéb politikai tevékenységtől, különösen a tömegpolitikai munkától. Helyenként lábrakap az intrika, imitt- Bmott az önelégültség. De ez az időszak hozta meg pártszervezeteink vezetőségeinek stabilizálódását.

A Az Országos Pártérte- kéziét a legújabb szakasz kezdetét jelenti. A pártértekezlet határozata fordulatot teremtett megyénkben is eszmei, politikai és szervezeti téreD egyaránt. Mondhatni, hogy a pártegység teljessé vált. A párt minden főkérdését • cs feladatait illetően a pártszervezetek figyelme erőteljesebhen fordul a tömegek felé. Páwhnk a megyében igen sokat foglalkozott a mező- gazdasági termények felvásárlásával és az értékesítés megszervezésével. Az ENSZ vitán szereplő u. n. magyar-ügy gyűléseken és az agitációs munkában való feldolgozása növelte a tömegek biztonságérzetét és újabb alkalom volt arra, hogy világossá tegye az ellenforradalmi események népellenes, restaurációs jellegét.

Pártszervezeteink azon túl, hogy az üzemekben, hivatalokban, vállalatoknál, községekben, tsz-ekben rendet teremtettek, több akciót sikeresen vívtak meg. Alaposan kivették részüket az agrartézisek vitájából, amely segített megszüntetni az addig eluralkodott azon revizionista nézetet, hogy konzerválódni fog az egyéni gazdálkodás. A megyében a kommunisták határozottan leszögezték, hogy a mezőgazdasag jövőjének egyetlen útja a szövetkezeti út. Ez abból a szempontból is jelentős, mert pártszervezeteink ugyanakkor kizökkentek, a szövetkezetesítéssel kapcsolatos defenzív magatartásukból és több helyen érdemleges intézkedéseket tettek a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érd kében.

Az őszön .ezajlott részleges tanács válás,., ás a választók harmincnyolc százalékát mozgatta meg. Sokan Jjitetlenkedtek a választás sikeres kimenetelében. Mégis a részleges tanácsválasztás igen kedvező eredménnyel végződött, ami nagy mértékben növelte a pártszervezetek és a kommunisták önbizalmát és ugyanakkor még azzal az eredménnyel is járt, hogy pártunk körül Jelentős számú lelkes pár- tonkívüli aktívahálózat jött létre, kiknek ténykedésére alapozódott meg az új erőre kapó Hazafias Népfront-mozgalom is.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplése is azt mutatja, hogy pártunk jelentős befolyással rendelkezik a tömegek között. A helyenkénti munkaverseny, az ünneplések szinessége és tömeglátogatottsága mind azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozói is nagy tisztelettel adóznak a világ első szocialista államának,

A» elmúlt időszak sikerei mellett — arra is nagyon alkalmas, hogy észrevételezzünk bizonyos fogyatékosságokat, azzal a következetes levonással, hogy meg kell szabadulni tőlük, mégpedig mielőbb. Falusi pártépítő munkánk egyik ilyen fogyatékossága, hogy kevés párt- szervezeteinkben az egyénileg dolgozó paraszt. Már pedig megvan a lehetőség arra, hogy az elkövetkező időben elsősorban agrárproletárok, valamint a szegény- és középparasztok köréből, azok legjobbjaival erősítsük a pártszervezeteket. Ez hozzájárul falusi pártszervezeteink tekintélyének növeléséhez és az összetétel javulásával lehetőség adódik a pártonkívüli egyénileg dolgozó parasztokkal va|ö még szorosabb kapcsolat kialakítására.

Sokhelyütt pártszervezeteink még önállótlanok, nem folytatnak megfelelő, helyi pártpolitikai munkát. A pártrendezvények vitái sekélyeselt és sokszor kicsinyes, vagy éppen személyi problémákra korlátozódnak. Talán azt is mondhatnánk, hogy községeink tekintélyes hányadában nagyobbrészt a párt és a kormány helyes országos össz- politikája érezteti hatását, mint az a politikai tevékenység, amit a helyi elvtársak végeznek. Ezért járási pártbizottságainknak megkülönböztetett módon szükséges foglalkozniok ezekkel a pártszervezetekkel éa vazelői»

két meg kell tanítaniok arra,, hogy a község életének tényle- < ges zászlóvivői legyenek. Ennek ' a munkának egyik láncszeme . az, hogy a községi és alapszer- [ vezeti titkárok tanfolyamon ! mennek keresztül, ahol megismerkednek a párt időszerű po- 1 litikai feladataival. Nagyon fontos —, ahol még nincs — a termelőszövetkezetek pártszerve- ' zeteinek létrehozatala és felelő- sebb működtetése. A termelőszö- . vetkezetek gazdasági megszilár- j dítása és az egyéniek felé min- , taképül szolgáló megerősítése e j feltétel nélkül elképzelhetetlen. '

I%em Kerülheti ei párt- < szervezeteink figyelmét a tö- . megkapcsolatok továbberősítése.; Ennek feltételeit elsősorban a, pártszervezetekben kell megte- ^ remteni. Helyenként még ta- ! pasztalhatók szektás jelenségek < és bizalmatlanságot mutató meg- J nyilvánulások, nemcsak a pár- < ton kívüliekkel, hanem még1 egymás között is. Csak ilyen jelenségek megszüntetése biztosíthatja azt, hogy pártszervezete- 1 ink kifeléfordulnak és végzik " alapvető munkájukat a tömé- i gek megnyeréséért, a szocializ- [ raus építése további célkitűzé- < seinek érdekében.

A tömegkapcsolatok szilárdí-} tásának alapja a céltudatos te- j vékenység. Ezért helyes, ha a, munka tengelyébe a kÖzségpoli- < tikai kérdésekkel való foglalko-' zást állítjuk. Helyes, ha a tél < folyamán az agrártézisek képe-' zik a parasztság közötti beszéd- i és »vitatémát. Ha a tájádottsá- ' gokból adódóan a belterjesség < irányába mütató programok, tér- j vek születnek. A földművesszö- , vetkezetek lehetőségeinek és se- | gítségének intenzívebb igénybe- , vétele e téren, de a szövetkezeti1 mozgalommal kapcsolatban is' igen sokat segíthet.

Pártszervezeteink munkájának | alappillére kell legyen az orszá- < gos pártértekezlet határozatainak j nap mint nap és az élet minden < területén való figyelembevétele ; és alkalmazása.

Egy lépést sem tudunk előbb- ' remenni pártépitési tevékenysé- ' günkben, ha nem mozgósítjuk a < párt valamennyi tagját, ha a J pártmunkát csak néhány an vég- < zik. Aki minden meggyőzés el- ] lenére sem akar dolgozni, el , kell távolítani a pártunkból,; mert ezzel is erősödünk,

A téti időszak gon- <

dot igénylő munkája a párttag- < ság marxista—leninista nevelésének bizonyítása, A pártszervezetek vezetőségei tűzzék napirendre ennek megtárgyalását, hogy az ok/tatási időszak további hónapjai a követelményeknek megfelelően teljenek el.

Pártszervezeteink egy pillanatra sem mondhatnak le a két- frontos harcról, a párt egységének erősítéséről és az itt-ott feltünedező elbizakodottság megszüntetéséről. Nem mondhatnak le a tömegszervezetek segítségének igénybevételéről, a kollektív vezetés elveinek érvényesüléséről, a minden kommunistára kötelező erkölcsi normák megköveteléséről és a káderek helyes megválasztásáról, a velük való állandó foglalkozásról,

Hosszan lehetne még;

sorolni mindazt, ami feladatként1 az új esztendőben pártszerveze- , teink előtt áll. A legfontosabbakra rámutattunk. Az élet azon- ] ban még sok mindent hozzáad- < hat az elmondottakhoz. De nem ' volnánk kommunisták, hogyha 1 az így megnagyobbodott felada- ] tokát nem tudnánk elvégezni. Pártunk elmúlt évi tevékenysége biztos alapokat teremtett ah- i hoz, hogy 1958-ban még na-1 gyobb sikerekkel számoljunk.! Ehhez azonban minden kommunistának, az egész pártnak egységes cselekvése szükséges. Ha c ez meglesz, — amiben biztosak \ lehetünk — a további győzelem nem fog elmaradni.

Weither Dániel

Sz az íü- ti lói kczcL&dik

Újévi büntetéseket

kézbesítettek a megye sok községében, városában, de még a megye határain túl, Budapesten is, — a Petőfi Népe újévi üdvözletét tolmácsoló, portózott levelezőlapok formájában. — Na, ez az év is jól kezdődik — bosszankodik bizonyára számos szorgalmas levélírónk, informátorunk, segítőnk, akiket a szerkesztőség és a kiadóhivatal üdvözölni kívánt, s emiatt újévi büntetést kellett most fizetnie. Mert hiszen csak a gyerekkor ismer olyan tréfákat, meg esetleg valami nagy tréfacsináló névnapja alkalmából tekinthető helyénvalónak, hogy bélyeg nélkül, portósan küldenek neki levelet, üdvözlő lapot. Más nem, azaz, hogy igen ... még a kecskeméti 1-es számú posta- hivatal is.

Ugyanis, mint utánjárásunk során kiderült, ezalkalommal nem a feladók, vagyis mi, a Petőfi Népe szerkesztősége és kiadóhivatala volt a tréfacsináló, hanem a postások. Megkérdeztük tőlük, mivel többszáz üdvözlő lapot kívántunk útnak indítani, hogy szükséges-e mindegyikre külön bélyeget nyálaznunk, vagy esetleg lehet-e készpénzzel bérmentesíteni az üdvözleteket. A válasz megértő volt, lehet kápéval is.

Na — modtuk, — mégis rendes emberek ezek a postások, nem ragaszkodnak a hm ..., a

bélyegek nyelvvel történő nedvesítéséhez. Leguberáltuk hát a bélyegek árát kápében és ezzel le is tudtuk az üdvözlés gondját.

Csakhogy, amint e kis írás címe is mutatja: az újévi üdvözlésből újévi büntetés lett. Az egyik tisztviselő ugyanis beszedte a pénzt, a másik meg nem tudott róla és kéjes örömmel nyomkodta rá a Portó feliratú bélyegzőt. S amikor egyik portósan üdvözölt levélírónk érdeklődött pénzügyeink állása felől, akkor még csak egy kézbesítő újévi tréfájára gondoltunk. De amikor már bosszankodó, méltatlankodó hí- , rek is eljutottak hozzánk, lefagyott arcunkról a mosoly. Mit gondolnak vajon ezekután rólunk? Tudják-e majd, hogy nem tréfás kedvünkből küldtük barátainknak ezeket az újévi büntetéseket?

Hát ha nem tudják, most megtudhatták. S ezúton is elnézésüket kérjük a rossz tréfáért. A postahivatal szó- banforgó dolgozóinak meg azt üzenjük: nagy szerencséjük, hogy még az 1957-es évben csinálták ezt a rossz heccet. Mert ha ezzel kezdték volna az újévet, akkor föltételeztük volna a régi szólásmondás alapján, hogy akkor majd az egész évben így dolgoznak. De így azt gondoljuk, hogy ez volt az utolsó eset. Legalábbis az óesztendőben. — pl —

Nehéz esztendő rirrad a társadalmi tulajdon károkozóira

Vállalataink évvégi mérleg- beszámolói hosszú éveken át sok esetben az egész évben keletkezett hiányok, károk «-törvényessé« tétele, s azoknak fedezései voltak. Sokmillió forint értékű, bizonytalan, sőt bizonyosan nem megfelelő célra elfecsérelt társadalmi tulajdonok mentek így veszendőbe.

Ennek elkerülése és megakadályozása érdekében hívta össze az esztendő utolsóelőtti napján a Megyei Ügyészség a megyei vállalatok és a megyei tanács érdekelt képviselőit. Frischinánn Edgár megyei ügyész hívta fel a figyelmet mindazokra a lehetőségekre, amelyek módot adnak a társadalmi tulajdont felelőtlenül, szándékkal, vagy szándék nélkül megkárosítók számára, hogy sok esetben bűnvádi eljárás alá tartozó cselekedeteik nyomát most, az évvégi mérlegbeszámolókban tüntessék él. Megemlítette, hogy a pénzügyi-, bizonylati-fegyelem, s a raktárbiztonság be nem tartása mérhetetlen károkat okozhat államunknak. Sok esetben nemhogy a vállalatnak, de még az azt ellenőrző szerveknek sincs meg az ellenőrzés végrehajtásáról szóló, írásbeli igazolás, melynek alapján felelősségre lehet vonni a

károkozókat.

Rövid bevezetőjéhez a megyénkben székelő vállalatok vezetői közül igen sokan szóltak hozzá, s különösen azokban a bonyolult kérdésekben alakult ki parázs vita, amelyek a társadalmi tulajdon hanyag és bűnös kezelői leleplezésének módszereiről szóltak.

E vitapont alapos megtárgyalása arra enged következtetni, hogy ebben az évben nehéz dolguk lesz azoknak, akik vállalatuk évvégi zárszámadásait saját bűnük, vagy hibájuk elpa- lástolására akarják felhasználni. n Közérdeklődésre még az értekezletnek az a része tarthat számot, amelyben a megyei tanács pénzügyi osztálya részéről Ágai elvtárs elmondotta, hogy a vállalatok dolgozóinak kifizethető nyereségrészesedés kiszámításánál és kifizetésénél tekintetbe kell venni a vállalatnak az államtól kapott pénzbeli támogatását is. Mert amennyiben e támogatásnak volt köszönhető a vállalat haszna, annyiban nem a dolgozók jó munkája az oka a haszon növelésének, nyereségrészesedés csak a vállalat kiváló munkája eredményeképpen szerzett haszon után fizethető.