Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-05 / 183. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG MEG m Tnrn* X. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM. #a 50 fillér 1955 AUG. 5. PÉNTEK Syoris behordái — gyors cséplés A kiskőrösi dolgozó parasztok mintegy 80 százaléka közös- és társasszérűkön csépel A KISKŐRÖSI HATÁR nagyrésze szőlő. A szépen gondozott területek az idén nagyon jó termést ígérnek. Az aratás után a kiskőrösi gazdák nagy gondot fordítanak a szőlő további megvédésére, jó termésének biztosítására. Emellett a munka mellett azonban nem késlekednek a behcrdással sem. Nagyon fontosnak tartják — éppen azért, mert gabonatermő területük meglehetősen kevés és ezért minden szem kenyérgabonára szükség van. A behordás nagyrészben a hat közösszérűre és kisebb társasszérűkre történik. Az idén már a község termelőinek 80 százaléka csépeltet a közös- és társasszérűkön. , EZ IGEN NAGY EREDMÉNY és ezért különösen dicséret illeti a község tanácstagjait és a népfront-bizottság tagjait, akik személyes példamutatásukkal és so- katjelentő felvilágosító munkájukkal járultak hozzá a betakarítás már eddig is megmutatkozó sikeréhez. A határban jelenleg nyolc cséplőgép dolgozik és a hat közös szérűből már kettőn be is fejezték a cséplést. A BEHORDÄSSAL sincs semmi fennakadás. A tanács minden körzetben egy-egy tanácstagot tett felelőssé a munkák időben való elvégzéséért. A tanácstagok körzetenként összeírták, hogy melyik dolgozó paraszt milyen igafogattal rendelkezik és azok a dolgozó parasztok, akiknek nincs igafogatuk, már egyenesen a körze'ti tanácstaghoz fordulnak segítségért, így elérték, hegy a behordással folyamatosan tudják biztosítani a gépeknek a munkát, sőt olyan gyors ütemben haladnak, hogy még akár két gépet is munkába lehetne állítani. A tanácstagok közül igen eredményes munkát végeztek Ba Pál, Kurucz András és Rakoncai Pál, akik nemcsak felvilágosító munkájukkal, hanem egyénileg is példát mutattak a behordásban és a kötelezettségek cséplőgéptől való teljesítésében. A csépiőcsapatok versenye A legújabb jelentések szerint a csépiőcsapatok megyei versenyében továbbra is Erős János vezet 1500 milliméteres gépével. A bácsbckcdi traktoros már több, mint 42 vagon gabonát csépelt el augusztus 3-ig. A második helyet továbbra is tartja Kovács Sándor borotai traktoros, aki 1200-as gépével 26 vagon gabonát csépelt, azaz egy napi eredménye meghaladja a 200 mázsát. A versenyben a harmadik helyet egy újabb versenyző érte el, mégpedig a Kecskeméti Gépállomásról Nagy «Ferenc, aki 1220-as gépével meglepően szép eredményt mutatott fel a jelentés napjáig. A gépével elcsépelt mennyiség ugyanis meghaladja a 25 vagont. így Repce János borotai traktoros, aki 1370-es géppel dolgozik, már a harmadik helyről a negyedik helyre került az utóbbi napon. Küzdelmes verseny ez, hisz F.-pce János és munkacsapata ugyancsak megtette a magáét, mert az előző napi 21 vagonos teljesítménnyel szemben augusztus 3-án már 24 és fél vagonos eredményről számolhatott be. A verseny ötödik helyezettje Csontos István kiskunmajsai cséplőgépvezető, aki 1070-es géppel 23 vagon 61 mázsa gabonát csépelt el. 85 százalékban befejezték a hordást a pálmonostori határban A pálmonostori határban hat cséplőgép dolgozik. A gépek folyamatos munkáját mindeddig sikerült biztosítani. A tanácstagok fáradságot nem ismerő munkájukkal járultak ehhez az eredményhez. A községben ugyanis sok olyan dolgozó paraszt van, akinek nincs igafogata. Kisgyűléseken, személyes beszélgetések alkalmával megbeszélték a dolgozó parasztok egymásközti segítését és ezzel elérték, hogy augusztus 4-ig a község gabonaterületének mintegy 85 százalékáról behordták a termést. A hat cséplőgép versenyében eddig legjobb eredményt Csorba János és a gépnél dolgozó munkacsapat érte el, Mi nem keressük a boldogságot, hanem csináljuk... Pár hónapja, úgy jó- napköszöntéskor Gál István, a kecskeméti Törekvés TSZ elnöke Hutás Józseffel, a növénytermesztési brigád vezetőjével és B. Tóth Istvánnal, az állattenyésztési brigád vezetőjével az új tehénis- tálló előtt beszélgetett. Arról folyt a szó, hogyan lehetne fellendíteni a tsz-t, mily módon lehetne elkerülni, hogyha a köd megüti a szőlőt,' gyümölcsöt, ha ez aszály felfalja a termést, akkor is legyen élelem, jövedelem, a város üzemeinek nyersanyag. ; Abban már egyetértettek, hogy a boldogságot nem keresni, hanem csinálni kell. De hogyan?! Ez a kérdés maradt nyitva. Már átölelte őket a homály, amikor Hor- váczi István állatorvos, autójával a tanyára érkezett. Gondolták, tanult ember, hátha ő adhat feleletet sorsdöntő kérdésükre, hiszen a tanulatlan ember ilyan, akár az életlen balta. Fát ugyan vághatunk vele, de nagy munkával. A tanult ember olyan, min: az éles balta : ; ; — De menjünk beljebb — invitálták az állatorvost. A kis szobában sokáig vitatkoztak. Az állatorvos végül is így összegezte ezt a vitát: az a jó, előrelátó gazda, aki két szögre akasztja kalapját. Necsak növénytermesztéssel, hanem állattenyésztéssel is foglalkozzon a Törekvés. Akkor két forrásból csurog a közösbe. Ha az egyik csap bedugul, maradt a másik.. ; Ezen az estén határozták el, hogy a Törekvés TSZ-ben áttérnek a belterjes állattenyésztésre, * Azóta a forgó szél sok porfelleget üldözött a Törekvés földjén. De nem ártott a termésnek. Pár éve gond volt, hogyan osszák be a termést, az idén az a gond, hová tárolják. Különösen a takarmány- gabonát. Az esti beszélgetés óta sok minden változott a Törekvésnél. Az állatorvos javaslatára eladták a birkákat — mivel nem volt megfelelő legelő — és azok árán vettek teheneket. Ma már a tsz szarvasmarhaállománya 107 darab. A 43 fejőstehénből 17 szoptat. Naponként így is beadnak 168 liter tejet. Boda László állatgondozó különösen arra büszke, hogy az aratás előtti súlyos időben, amikor a legelő kiégett, a tavalyi takarmány pedig a végép volt, az istállóátlag 15 liter alá nem esett. A Cigány most is napi 20 litert, a Kökény 19 litert ad. Boda Laci bácsi a napi háromszori fejést már bevezette, de az egyedi takarmányozást még nem, pedig ezzel több tehénnek tejmennyiségét 6000 liter fölé emelhetné... Az idén 36 borjúval szaporodott az állomány. A mesterséges borjúnevelésre most akarnak rátérni. Míg az állatgondozó arra büszke, hogy tartani tudja a fejési átlagot, addig a patronáló Horváczi állatorvos arra, hogy ennél a tsz-nél elérte a 100 százalékos vemhessé- get és borjúnevelést. De a Törekvés tagjai a sertéstenyésztést és baromfinevelést is meghonosították. Már épül az új sertésfiaztato és a tervezett két ólból az egyik. Vásároltak 30 anyakocát, a régi anyákból 45-öt hízóba állítottak. Egyik se lesz 2.5 mázsa alatt.. ; De nemcsak az állatállomány szaporodott a Törekvés TSZ- ben, hanem nagy gondot fordítottak a takarmányellátásra is. Az idén háromszor- annyi másodvetésű növényt termesztenek, mint tavaly. 30 hold silókukoricát már elvetettek. Még ötvenet vetnek. Másodvetésük már csaknem 100 hold. Míg tavaly ilyenkor üres volt a siló, ma csak a tavaszi siló 300 köbméter. — A silózással az a célunk — magyarázta Gál István elnök, — hogy idejében legyen takarmány. Bőven lett széna is, már csak az a gondom, hogy jól legyen tárolva. — Az enyém pedig az, hogy mindezt okszerűen felhasználjuk — szólt közbe B. Tóth István brigádvezető. Az idő felébresztette a Törekvés tagságát. Most már nem keresik a boldogságot, a jobb életet, hanem csinálják . :.! Fóti József. Fejlődik, Izmosodik az NDK ipara .4 Német Demokratikus Köztársaság gazdasági fejlődése a köztársaság megalakulása óta nagy eredményeket ért el. Az ötéves terv jelentős mértékben fejlesztette a népgazdaságot, ezen belül az ipart. Már 1954. év végén az ipari termelés az 1936. évinek kétszeresére emelkedett. A munka termelékenysége valamennyi népi tulajdonba vett üzemben 1955-ig 72 százalékkal emelkedett 1950-hez képest, míg az önköltség 26.8 százalékkal csökkent. A Német Demokratikus Köztársaságban az 5 éves terv segítségével szervezi a munkásosztály pártja, a kormány a. dolgozókat saját új, jobb életük megalkotására. A Calbe-West Vasművek. A vasmű hatalmas hevítökésziilé- kelés gázcsővezetékei. A hevítőkben a hideg levegőt 800 'foltra előmelegítik, míg a gázcsövezetékek a kemencékben képződött, még égethető gázt, további felhasználás végett,- mint- fütogázÚ a hevitők részére ésr a kemence nagy gépeinek hajtógáz - anyagként vezetik el. A VEB oberlungwitzi Kötöttárugyár, a Karl Marx-Stadt - kerületben. Az NDK egyik legmodernebb könnyűipari üzeme, mely a nérget harisnyaiparban vezető szerepet játszik. A monofii- perlem és a szila'sztik harisnyák kedvelt és keresett exportcikkek az egesz világon. A kötődében a legmodernebb gépek vannak, Műszakonként minden gépen 80—100 pár harisnyát kötnek. A Keleti Vaskohó-Kombinát az első ötéves terv óriása. Ez látja el nyersvassal az ipa,r nagyrészét. Lengyel szén és szovjet érc segítségével olvasztják itt a nyersvasat a Német Demo- kultikus Köztársaság békeigara részére.
