Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-05 / 183. szám

A varsói VIT negyedik napja VARSÓ. A Magyar Távirati Iroda munkatársa jelenti: A VIT negyedik napján, szerdán szintén több nagyje­lentőségű eseményre került sor. Délelőtt 11 órakor a Zachete te- -emben megnyitották a nemzet­közi képzőművészeti kiállítást. Délután az építők stadionjában rendezték meg a fiatalok nem­zetközi aratóünnepét. Az ün­nepségen Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára mondott meg­nyitó beszédet. Hangoztatta, bogy a parasztfiatalok közel­múltban lezajlott tanácskozása megmutatta, milyen szükséges minden ország parasztifjúságá­nak együttműködése. A nem­zetközi aratóünnep is ennek az együttműködésnek, a parasztif- júság élete megismertetésének nagy célját szolgálja. A meg­nyitó után ünnepi felvonulásra került sor. A felvonulás élén Afrika, Ázsia és Európa or­szágainak nemzeti viseletbe öl­tözött fiataljai haladtak sarlók­kal és kaszákkal. Mögöttük nemzeti viseletbe öltözött len­gyel fiatalok aratócsoportja vo­nult fel népi zenekar hangjaira. A műsor második részében több ország együttese mutatta be ara­tási népszokásait. Különösen nagy sikere volt az afrikai né­gerek aratási táncának és a kí­nai fiatalok bemutatójának. Este a Nemzeti Filharmónia hangversenytermében rendezték meg »A világ ifjúsága« című folyóirat által szervezett nem­zetközi alkotói pályázatok ered­ményeinek kihirdetését. A késő éjszakai órákba nyúló ünnepsé­gen átadták a VIT díjait a fia­tal alkotóművészeknek. A mű­sor második részében hangver­seny volt. A világ iifjúságának nagy találkozója alkalmával ün- neoi nemzetközi hangversenyt rendeztek a Gwardia teremben. Javában folynak már a szak­mai találkozók U. MOSZKVA (TASZSZ) Au­gusztus 4-én délután moszkvai idő szerint három órakor a nagy Kreml Palotában megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak harmadik ülésszaka. Az ülésszakra eljöttek a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöttei — a nép választottjai, akik a soknemzetiségű Szovjet­unió valamennyi népét képvise­lik. Délután három óra. Az elnök­ség asztalánál helyet foglal A. P. Volkov, a Szövetségi Tanács elnöke, V. T. Lacisz, a Nemzeti­ségi Tanács elnöke és helyette­sei. ' A küldöttek és a vendégek viharos, szűnni nem akaró taps­sal fogadják a Szovjetunió Kom­munista Pártjának és a szovjet kormánynak a vezetőit, amikor A mindennapos kirándulási programon kívül ezen a napon több csoport utazott a lengyel városokba és Varsó környékére. Folytatódtak a nemzetközi kul- túrversenyek, amelyeknek során valamennyi művészeti ágban számos versenyző lépett zsűri elé. Este a nap kiemelkedő ese­ményeként a Tudomány és Kul­túra Palotájának kongresszusi termében a kínai fiatalok együt­tese mutatkozott be. A műsor­ban szerepelt többek között a Pekingi Opera együttese is. Művészeink szerdán több mű­sorral szerepeltek. Este az Agri- cola parkban a debreceni népi együttes táncosai és zenekara mutatta be tudását. Varsó egy másik parkjában a magyar if­júság kulturális küldöttségének MOSZKVA: M. A: Jasz­nov, a Moszkvai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának elnöke fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghí­vására Moszkvában tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttsé­get. A moszkvai tanácselnök a jugoszláv nép küldötteivel ismer­tette a Moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tevé­kenységét. LONDON. Szerdán London­ban megnyílt az atomtudósok nemzetközi értekezlete. A tanács­kozáson 24 országból 80 tudós vesz részt, köztük a szovjet tu­dósok képviselői. A szovjet kül­döttség vezetője A. V. Topcsijev akadémikus. A londoni értekez­leten részvevő tudósok megvitat­ják, hogy milyen mértékben és milyen módon fenyege'tik az embereket az atomfegyverkísér- letek, és az atomfegyver hábo­rús alkalmazása. Az értekezle­ten felszólalt Bertran Russel, a hírneves angol fizikus és határo­azok a teremben megjelennek. Az elnöklő A. P. Volkov, a Szövetségi Tanács elnöke. meg­nyitja a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülését. Bejelenti, hogy az ülés­szakon résztvesz a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szö­vetségi Nemzetgyűlésének kül­döttsége, amelyet Vladimir Ba­kancs, a Horvát Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnöke vezet. A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttei nevében szívélyesen üdvözli a kedves vendégeket. Ezután N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke emelkedik szólásra, hogy elmondja a négy hatalom genfi kormányfői értekezletén részt- vett szovjet kormányküldöttség beszámolóját. (MTI) zenekara adott hangversenyt. A hangversenyen több magyar énekművész fellépett, köztük Pelles Júlia, Komlósi Erzsébet, László Erzsébet és Csizmadia László. Szólistáink közül ezen a na­pon a hegedűsök is a zsűri elé léptek. Gyarmati Vera és Sivó József versenyszámait a hang- versenyterem közönsége nagy tetszéssel fogadta. Énekeseink közül ezen a napon Komlósi Er­zsébet és Pelles Júlia került zsűri elé. A gitárművészek ver­senyében szerdán Szendrei Kar­per László indult. Folytatódott népi táncosaink szereplése is. Filmjeink közül szerdán fran­cia nyelvű feliratokkal mutatták be a »Budapesti tavasz«-t. zati javaslatot terjesztett elő. Javaslata nagymértékben ha­sonlatos ahhoz, amelyet a nemrég elhunyt Einstein kezde­ményezésére nyolc világhírű tu­dós írt alá, köztük maga Russel is. A felszólaló Topcsijev akadémikus, — a szovjet kül­döttség vezetője — ismertette a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának az atomerő békés felhasználásával foglalkozó kö­zelmúltban tartott ülésszakát és az értekezlet rendelkezésére bo­csátotta a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának hivatalos kiadványát erről a tanácskozás­ról. MOSZKVA. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke augusztus 3-án a Kremlben / fogadta Li Szán Csut, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság rendkí, vüli és meghatalmazott nagy­követét, aki átnyújtotta megbí­zólevelét. NEW-YORK. A Newyork Ti­mes kommentálta a genfi kínai —amerikai nagyköveti tárgya­lásokat. Cikkében a következő értesüléseket közölte: »genfi diplomáciai körökben úgy vélik, hogy ha rendeződött a polgári személyek hazatérésének kér­dése, akkor Vang Ping-nan és Johnson közötti tárgyalásokon^ igyekeznek majd elvi megegye-" zést találni Dulles és Csou En- laj későbbi találkozására.« HANOI. Szaigoni sajtójelen­tések szerint az Egyesült Álla­mok Ngo Dinh Diem 18. harci zászlóalját modern, könnyű hadosztállyá alakítja át. Dien hadseregét az amerikaiak terve szerint 150.000 főnyi hadsereg­re bővítik ki. Egy francia heti­lap szerint Dél-Vietnamban va­lamennyi Katonai létesítmény az Egyesült Államok kezén van. Az említett lap hangot adott annak a gyanúnak, hogy az USA DéJ-Vietnam elfoglalását készíti elő, úgy ahogy ezt Dél- Koreában tette. Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka---------4 I—— E z történt a nagyvilágban Párlcpílés Hallatja szavát a pártcsoport Délután fél öt. A Bányászati Berendezések Gyára forgácsoló üzemvezetői irodájában félka­réjban ülnek a forgácsoló és szerszámműhely kommunistái és két pártonkívüli. Az egyik mű­vezető, a másik diszpécser. A kis csoport figyelő tekintet­tel hallgatja Bátoczky elvtárs pártcsoportvezetőt. A pártépítés kérdéseiről szól elsőnek, majd rátér az augusztus 20-i munka­versenyre. — Nem hagyhatjuk a verseny dolgát úgy, ahagy van, — emeli fel szavát Bátoczky elvtárs. Igaz, Pálfi elvtársnő, meg Cserényi elvtársnő, s több elvtársunk is példásan teljesíti a normát, de ez kevés. Nincs lelkes verseny a forgácsolóban. Oka: mi sem tö­rődtünk ezzel. — Csáki elvtárs — szaporázza a szót Bátoczky elvtárs. — Te megszervezted júliusban is a versenyvállalásokat, de mint művezető és kommunista az ér­tékelésével nem törődtél. Ezért pedig nem jár dicséret. Bagi elvtárs, te sem töröd magad a szerszámműhelyben, hogy dol­gozótársaid versenyezzenek. Vol­na ott még egyéb tennivaló is. Lehet, hc,gy nem látod, éppen ezért elmondom neked, hogy 7 órakor még mindig kenyeret pi­rítanak egyesek, 3 órakor pedig már a fürdőben találhatók. A munkaidő vége, ha jól tudom, nálatok is fél 4. Az a javasla­tom, — hordozza végig tekinte­tét az elvtársakon —, hogy au­gusztus 20-ra minden dolgozó­társunkat szólítsuk versenybe. Nem kellett biztatni az elv- társakat. Elsőnek Pálfi Tiborné kezdett mondókájához. — Igaz, amit elmondtál Bá­toczky elvtárs. Én még ehhez hozzátenném azt is, hogy a túl­óra drágítja a termékeket. Szük­ség van-e erre mindig? Nem hiszem! Az egyik nap délelőtt megkérdeztem Gácsi elvtárstói, miért áll a gépe? — Nincs munkám, — vála­szolt. Délután pedig túlórázott. Hát így nem lehet dolgozni, ol­csóbban termelni — fordítja te­kintetét Pálfiné Füredi elvtárs üzemvezető felé. — Nem bizony — hangsúlyoz­za Bátoczky elvtárs, majd hoz­záfűzi: Füredi elvtárs, neked mondta Pálfiné mindezeket. Jó lesz körülnézni a saját portá­don. — Még egy dolgot szeretnék megemlíteni — fűzi tovább gon­dolatát Pálfiné. Ha túlórázunk, előfordul, hogy nincs bent a művezető. — Ilyenkor aztán cin- cognak az egerek. Például leg­utóbb a fiatalok — a fizetés nap­ján — a gép mellett játszadoz­tak, kergették egymást. — Szóltál nekik, elvtársnő?—» kérdezik többen. — Nem. — Pedig jogod van hozzá —> vélekednek többen is. Füredi elvtárs pedig azzal egészíti ki; — Egy kommunista nemcsak akkor vigyáz a rendre, ha itt van az üzemvezető, hanem ak­kor is, amikor nincs itt. — Részben van csak igazad, Füredi elvtárs — szól ismét Bá­toczky elvtárs —, Pálfi elvtárs­nőnek igaza van abban, hogy ha túlóráznak a dolgozók, akkorie­gyen egy művezető az üzem­részben. De ilyenkor is elkel a nevelő munka, sőt talán még jobban szükséges. A pártcsoport többi tagjai fe­jük bólintásával jelzik, hogy egyetértenek Bátoczky elvtárs­sal. Ezután az élénk tekintetű Bagi elvtárs szólal meg: — Amit mondtál Bátoczky elvtárs a szerszámműhelyről, az úgy van. Én azonban úgy tudom, hogy némelyiknek megengedik, hogy előbb befejezze munkáját, — Tíz perccel igen, — de nem félórával, — mondja Csáki elv­társ. — így már egészen más, —1 nyugszik meg Bagi elvtárs. —1 Megígérem nektek, hogy lesz nálunk verseny augusztus 20 tiszteletére. Csak annyit kérek: közöljétek a művelettervezéssel, dolgozzanak jobban, adjanak pontos méretet. Ezután Füredi elvtárs javas­latát vitatják meg a pártcso- pert tagjai: A pártcsoport min­den tagja személy szerint fele­lős a hozzája beosztott párton­kívüli elvtárs versenybeszólítá- sáért, politikai neveléséért, a vállalt kötelezettségének telje­sítéséért. — Ez lesz a leghelyesebb. El­fogadjuk — mondják egyöntetű­en a pártcsoport lelkes tagjai. A következő pártcsoport- ülésen majd részletesen megvi­tatjuk, ki hogyan teljesítette kö­telezettségét, — fejezi be az ülést Bátoczky elvtárs. A kínai—amerikai tárgyalások harmadik ülése GENF. A Kínai Népköztársa­ság és az Egyesült Államok dip­lomáciai képyiselője, Váng Ping- nan és Alexis Johnson csütör­tökön délelőtt megtartotta ta­nácskozásának harmadik ülését. Az AFP értesülése szerint a genfi kínai—amerikai nagykö­veti tárgyalások csütörtök dél­előtti munkaüiése — magyar iöő szerint — 12 óra 45 perckor art véget. A nagykövetek a csütör­tök délelőtti ülésen folytatták az első napirendi pontnak, a polgári személyek kölcsönös ha­zatelepítésének megtárgyalását. A negyedik munkaülést az AFP értesülése szerint hétfő délelőttre tűzték ki. (MTI) Engels halálának »Milyen lángész tűnt le, Mily szív szűnt meg do­bogni.« (Lenin.) 1895 augusztus 5-én, rövid szenvedés után utolsót dobbant az emberiség egyik legnagyobb férfijának szíve. Engels Frigyes, Marx barátja és harcostársa, Marxszal együtt a tudományos szocializmus megteremtője, a proletariátus tanítója és. vezére meghalt. Engels Frigyes 1820 novembe­rében született a németországi Barmenban. Apja textilgyáros volt. A fiatal Engels már diák­korában igen széleskörű és ala­pos műveltségre tett szert. Egyéb tanulmányai mellett, iro­dalommal, zenével is foglalko­zik, sót maga is ír verseket, kisebb elbeszéléseket és zene­müveket. Engelst elsősorban, mint kiváló tudóst jellemezhetjük. Tudományos, de hozzá kell ténni, forradalmi tevékenysége során osZtályhetyZéte, vallásos óévélése ellenére, — a hegeli filozófiai rendszer idealista kor­60. évfordulójára látait legyőzve — eljutott a proletariátus világtörténelmi sze­repének jelismeréséhez és a tu­dományos kommunizmus egyik megteremtője lett. 1842-ben Angliába költözik. Itt válik véglegesen szocialis­tává. Miután részletesen és kimerítően tanulmányozta az angol munkásosztály helyzetét, 1845-ben megjelenik műve »A munkásosztály helyzete Angliá­ban«. E mű történelmi jelentő­sége mindenekelőtt abban áll, hogy benne Engels először mu­tatott rá, hogy a proletariátus nemcsak szenvedő osztály, hanem mindenekelőtt olyan erő, amelyet gazdasági helyzete ar­ra kényszerít, hogy megdöntse elnyomóit, hogy megteremtse a szocializmus t. 1844-ben megismerkedik Marx­szal. Ettől fogva egybekapcsol­ja őket közös forradalmi és tu­dományos tevékenységük. Marx és Engels tudományos munkája elválaszthatatlan gyakorlati, ior- vadalmi tevékenységüktől. Nemcsak a tudományos szo­cializmus megteremtői voltak, hanem egyben a proletariátus vezérei, tanítói is. 1847-ben kapcsolatot teremtenek a »Kom­munisták Szövetségével«, amely megbízza őket a Kommunista Kiáltvány megírásával. így szü­letik meg kettőjük e halhatatlan műve, a * tudományos kommu­nizmus programdokumentuma. Engelst, az 1848-as for­radalmak idején Németország­ban találjuk, ahol. fegyver­rel a kezében küzd a for­radalom ügyéért. Számunkra nem érdektelen, hogy ebben az időben sokat foglalkozott a ma­gyar nép szabadságharcával: c.Ucltc a magyarokkal és len­gyelekkel szemben álló reak-. ciós erőket, »... síkra szállt a magyarok Kossuth-vczette füg­getlenségi harcának jakobinus módszerei mellett.« (Czóbel: Engels politikai tevékenységének fő szakaszai.) Az 1848-as forradalmak buká­sa után ismét Angliában tar­tózkodik. Önzetlenül, sokszor sa­ját tudományos munkájáról lemondva, anyagilag biztosítja, hogy Marx megírhassa »A lóké«-1, ugyanakkor Marx gazdasági tanításainak szelle­mében egész sor munkát írt, megvilágítva a természet és a társadalom fejlődéstörvényeinek legáltalánosabb kérdéseit. Kü­lönösen jelentős műve az »Anti- Dühring«, amely harcos, po­lemikus írás Dühring eklektikus filozófiájával szemben. Étről a könyvről írta Lenin: »A filo­zófia a természettudomány és a társadalomtudományok terü­letének legnagyobb kérdéseit elemzi... Csodálatosan tartal- r,ias és tanulságos könyv ez.« 1883, Marx halála után foly­tatja és befejezi barátjának ha­gyatékát. Saját - tudományos munkáját ismét félretéve, hoz­záfog, hogy befejezze és kiadja »A töké« második és harmadik kötetét. »A tőke« második és harmadik kötetének kiadásával — írta Lenin — zseniális barát­jának nagyszerű emlékművet álliiolt, Amelyre anélkül, hogy akarta volna, eltörölhetstlen betűkkel ödáVéste saját nevét. Valóban, »A tőke« e két kötete kettőjük müve: Marxé és' En- gelsé. Régt legendák szólnak a tarátság különféle meg>iató példáiról. Az európai prole­tariátus elim.hdhatja, hogy tu­dományát két olyan tudós és harcos teremtette meg, akiknek viszonya felül múlja a régiek megható legendáit az emberi barátságról.« Engels, tudományos munkája mellett hatalmas tevékenységet fejtett ki, mint a nemzetközi szocialisták tanácsadója és ve­zére is. Két fronton harcolt a következetes kommunista ál­lásfoglalásért. Harcolt a jobb» oldali opportunizmus, mint fd veszély ellen, kíméletlenül lelep­lezve a különböző demokratikus illúziókat, amelyekkel főként » proletárdiktatúrát akarták ta­gadni, de ugyanakkor szembe Szállt a különböző »baloldali« félanarchista nézetekkel. Engels tudományos és harci tevékenységének óriási jeléntő»; sége van napjáinkban is. Taní­tásait, útmutatásait a kommu­nista és munkáspártok min­dennapi harcukban állandóan felhasználják és hasznosítják. Halálának hatvanadik év­fordulóján úgy adózhatunk leg- méltóképpen emlékénék, ha ál­landóan tanulmányozzuk é hagy férfiú hagyatékát. Magyaródi Sándor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom