Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

November 6-án az 53.033/1918.IM.VII. számú rendeletben újabb utasítást kaptak az ügyészségek: a közbiztonságra, közrendre nem veszélyes elítélteket és letartóztatottakat is szabadítani kellett. (Az új kormány egyébként még november 3-án kiadott 4846/1918. ME. számú rendeletével intézkedett - a felkorbácsolt közhangulat csillapítása érdekében - valamennyi bírósági tárgyalás kettő héttel való elhalasztásáról.)

5 Ezen amnesztia jellegű intézkedések végrehajtásában azonban zavarok támadtak, melyek tisztázására az ügyészségek iránymutatást kértek.

6 Azt a november 4-én kelt 52.759/1918. IM. III. számú rendelet adta meg, mely felhívta az ügyészségeket, hogy a fenti rendelkezésekben felsorolt bűncselekmények, valamint a sajtótörvényben meghatározott vétségek és kihágások miatt „folyó évi november hó 1-ső napjáig folyamatban tett bűnvádi eljárások lehetőleg a vád képviseletének megtagadásával, a nyomozás megszüntetésével, a vád elejtésével vagy az ügyészi perorvoslat visszavonásával, esetleg a terhelt érdekében való tárgyalási felszólalással mielőbb jogerősen megszüntessenek". A hatóság vagy annak közegei elleni erőszak viszont csak akkor esett a fentiek alá, ha a terheltek cselekményeiket politikai okokból követték el, így „annak szabadelvű szempontokból történő mérlegelése, hogy az elkövetés indoka mikor tekinthető politikainak, a vádhatóság feladata lesz". A rendelet kitért arra is, ha „netán pótmagánvádlók jelentkeznének, bizalmasan megfelelő módon oda kell hatni, hogy vádlási joguktól a köznyugalom érdekében, a közrend helyreállításának mindennél fontosabb érdekét tekintve álljanak el".

7 Az új kormányzat a közrend érdekében azonban kifejezésre juttatta azt is, hogy „a november hó 1. után elkövetett hasonló bűncselekmények miatt a bűnvádi eljárás a Btk. és Bp. szabályai szerint megindítandó".

8 A kormány ezekben a napokban sorra hozta a korábbi rendelkezéseket lebontó jogszabályokat, melyek az ügyészség feladatait is csökkentették: november 5-én a sajtószabadságot korlátozó háborús rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 4802., november 6-án a gyülekezési, valamint az egyesülési jog korlátozásainak megszüntetését kimondó 4969. és 4970. számú rendeletek jelentek meg. A november 11-én kiadott 4877. számú rendelet pedig megszüntette a polgári büntetőeljárás alá tartozó személyek feletti katonai bíráskodást. Eszerint a jogerős határozattal még be nem fejezett ügyeket a katonai hatóságoknak haladéktalanul át kellett tenniük az ügyészségekhez, a letartóztatottakat is átadva.

9 Az igazságügy-miniszter azt is elrendelte, hogy az ügyészségek az 1915: XVIII. tc. alapján zárlat iránti indítványokat ne tegyenek, a meglévőket vonják viszsza, az elrendelt, de „nem foganatosított zárlatok függőben tartását haladéktalanul eszközöljék ki".

10 E zavaros napokban az Igazságügyi Minisztérium, valamint a központi, területi és helyi igazságszolgáltatási szervek személyzete a helyén maradt. Az 1919. januárjától miniszteri posztot betöltő Juhász Nagy Sándor szerint „az igazságügyi adminisztráció minden zökkenés nélkül ment át a forradalmon. A rendes munka nyugodtan folyt". Az addigi személyzetet az új hatalom bizalmáról biztosította, így a budapesti főügyész november 6-án táviratban tudatta a hozzátartozó szervekkel, misze5 Uo. 7500/1919. fü. 6 BKMÖL VII. 16. 1918. El. 2. A. 42. 7 BKMÖL VII. 16. 483. doboz. Budapesti Királyi Főügyészség. 7615/1918. fü. s Uo. 7599/1918. fü. 9 Uo. 8291/1918. fü.; Magyarországi rendeletek tára. 1918. 2198., 2228. 10 BKMÖL VII. 16. 483. doboz. Budapesti Királyi Főügyészség. 7667/1918. fii.