Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ÉLET A KULTÚRÁBAN - ZEKE GYULA A nagyvárosi kultúra új formái és a zsidóság

A nagyvárosi ku túra új formái és a zsidóság ZEKE GYULA A z utóbbi években keletkezett történeti irodalom immár látnunk engedi a ha­zai, s ezen belül a budapesti zsidóság mo­dernkori történetének számos feledésre ítélt fejleményét. 1 Ismereteink a szoros ér­telemben vett felekezettörténet, az asszi­miláció, vagy épp a gazdasági modernizá­ció tárgyköreiben egyre bővülnek. Maradt azonban egy terület, amely fontosságához mérten szinte semmi figyelmet nem ka­pott, legalábbis itthon nem, a zsidóságnak a polgári kultúra kiépítésében játszott sze­repe. Nem a magaskultúrára, nem a tudo­mányos és művészi modernizmus nemze­dékének zsidó tagjaira gondolok. Ok, s kö­zülük is különösképp az emigránsok ­McCagg nevezetes kötetének alakjai - vi­szonylag ismertebbek. De még csak nem is a közép- és a felsőfokú iskolázottság aránylagosan igen magas adataira, és a fon­tosabb értelmiségi csoportokban ennek következtében előállt, a fővárosban rendre az országos átlagot is fölülmúló magas zsidó részesedés ugyancsak ismert számaira uta­lok. 3 A zsidó részvételnek volt egy a szó szo­ros értelmében alapvetőbb vonulata, amely az új, nagyvárosi kultúra elemi for­máinak létrehozásában, illetve számos, már meglevő régi forma polgári jellegének megteremtésében öltött testet. Formák, struktúrák, melyeknek kiépüléséről egyál­talában is keveset tudunk. Sport, sajtó, színház, mozi, könyvkiadás van ma is, úgy­ahogy, kabaré, dal, antikvárium is akad, de hiába keressük azokat a finom intézmé­nyeket, amelyek túlságosan zavarták a pro­letariátus 1949 utáni diktatúráját. A Buda­pest Lexikon második, bővített és átdol­gozott kiadása 1993-ban azt mondja: „A

Next

/
Oldalképek
Tartalom