Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ÉLET A KULTÚRÁBAN - ZEKE GYULA A nagyvárosi kultúra új formái és a zsidóság

századfordulón kb. 500 kávéház volt Budapesten.", ám név szerint mindössze 34-et említ meg.

4 Valamivel többre jutunk a Budapest történetének bibliográfiájával: a VII. kötet indexe már 148 kávéházról tudósít.

5 Magam sem vállalkozhatom ez alkalommal sokra. Sorra veszem csupán a fönt említett területek némelyikét, s igyekszem föltárni a létrejöttükben játszott zsidó szerepeket. Itt van mindjárt a sport, amely Magyarországon az 1880-as években kezdett intézményesülni, s vált arisztokrata passzióból a maihoz hasonló értelmű versenysporttá.

6 Példáján kitűnően szemléltethető a modernizációs késztetések és az asszimilációs többletjelentés oly ismerős összefonódása. Régi vád, de legalábbis elmarasztaló vélekedés állította, hogy a zsidók testi felépítése satnyább, fizikai teherbíró-képessége gyengébb a nem-zsidókénál. Ez, még ha nem is volt kifejezetten antiszemita élű, érthető okokból irritálta a jogilag rögzített másodrendűség évezredes nyomása alól épp csak az imént fölszabadult sérülékeny zsidó pszichét, kiváltképp a férfiasság övezeteit, ahol az uralkodó normát ráadásul az úri virtus eszményei szabták meg. „Ha a 1. Hadd utaljam az olvasót a nemrégiben megjelent szakirodalmi bibliográfiámhoz: A zsidók története Magyarországon a kezdeti időktől napjainkig. (Kísérlet az 1960 után keletkezett történeti szakirodalom feltárására) In: Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Budapest, Századvég, 1992, 330-389.p. Az azóta napvilágot látott szakirodalom áttekintésére kiváló lehetőséget kínál Volenszky Paula rendszeres Múlt és Jövő-beli bibliográfiai összeállítása. 2. Magg, Jr.

W.O.: Jewish Nobles and Geniuses in Modem Hungary. Boulder, Columbia University Press, 1972,254 p. 3. Hét évtized a hazai zsidóság életében. I. rész. Budapest, MTA magyar zsidó hazafiságán és műveltségén kívül egészséges, edzett testtel és önérzettel fog rendelkezni, akkor csak vallása révén lesz különbség közte és a haza más hazafias érzelmű lakója között" - mondja a recepció évében az IMIT Évkönyv egyik cikkírója.

7 Ez a folyamatosan jelenlevő indíték, no meg a születő versenysport évtizedekig elsősorban középosztályi jellege magyarázza, hogy nemcsak az egyesületek mecénásai, szervezői között lelünk legendás zsidó pályafutásokra, de fokozott mértékben a sportolók között is. Első helyen kell említenünk a magyar zsidó olimpikonokat. Az első világháborúig megrendezett öt újkori olimpia tizenegy magyar aranyérméből ötöt zsidó sportolók szereztek, további kettőt pedig a Londonban és Stockholmban is győztes kardcsapat tagjaiként (Fuchs Jenő, Földes Dezső, Werkner Lajos) hoztak el. Az egyéni győzelmek - s egyben a magyar olimpiai aranyérmek - sorát a legendás Hajós Alfréd nyitotta meg, aki 1896-ban Athénban, az első újkori olimpián alig tizenhét évesen két úszásnemben is a dobogó legfelső fokára állhatott. Rá mint futball-játékosra, stadionépítőre, hosszú időn át a magyar válogatott kapitányára és sportvezetőre is Filozófiai Intézet, 1990,191.;193. p. 4. Budapest Lexikon. Első kötet. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Főszerk. Berza László. Budapest, Akadémia, 1993,653. p. 5. Budapest történetének bibliográfiája..., VII. kötet, 211-212.p. 6. A szöveg minden külön nem hivatkozott sporttárgyú információja a (Magyar) Zsidó Lexikon (Budapest, 1929), ill. a Budapest Lexikon (Budapest, 1993) vonatkozó dmszavaiból származik. 7. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Évkönyv, 1895,372. p. Idézi Handler, Andrew: From the Ghetto to the Games: Jewish Athletes in Hungary. New York and Boulder, Columbia University Press, 1985, p. 15.