Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ÉLET A KULTÚRÁBAN - MOLNÁR GÁL PÉTER A kaiábriász parti

törvénycikk és az 1939:1V. törvénycikk közötti négy évtizedben az antiszemitizmus magánügy. A törvény biztosítja az egyenjogúságot. A bőrből, gabonából és tollból megtollasodottak nevetve nézik papáik színpadi gúnyképeit. Fölszabadultan együtt mulatnak az antiszemitákkal. Ez a békés egymáson röhögés kora, még ha Orgoványnál lincselgetnek is snájdig tisztek. A csámpás kávéházi kártyasvindler zsidócskák brettlifigurái között föltűnik egy elegáns szépasszony. Kerékbetöri a magyar nyelvet a kabarettisták közt, akik nyakatekert idiómában makognak, merítve a rosszul beszélők rétegeiből és visszahordva vödörszám a csámpás mondatokat. A kabarékban és kabarékból élők társadalmáról írta Nagy Lajos A lázadó ember-ben: „nem tud jól zsidóul, mert magyar, nem tud jól németül, mert galíciai eredetű zsidó, nem tud jól magyarul, mert németül beszélnek a szülei és mert a Király utcában élnek. Ezt furcsaságnak néztem és néha nevettem rajta. Ok maguk is csúfolták egymást emiatt." A magyart kerékbetörő asszony bécsi nő. Rott a Venedigin Wien práterbéli mulatófertályának Bijou színházacskájában - éppen A kalábriász parti-x. vendégszerepelte megismerkedik Türk Bertával. Feleségül veszi. Az évtizedekig szép asszonynak 60. születésnapja táján öngúnyoló kupiét ír Kellér Dezső: Berta, Berta, kost was kost, Még vagy húsz évig forszírozd! Berta, Berta, kost was kost! Az elegáns hölgy még az ostrom után is énekelte Pesten huncut dalait, ahol a kézenfekvően disznóra forduló rímet elrontja az énekesnő: De mi otthon nem dolgozunk haszonra, S feleségem szalad már a postára... Umberufen, toi-, toi-, toi. Türk Berta kivándorolt fia és lánya után. Ausztráliában élt módos nagymamaként leánya kastélyában. Addig, amíg férjét és meggyilkolt publikumát követve öngyilkos nem lett egészen megmagyarázhatatlanul.