Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
IV. FEJEZET FÜGGELÉK
men tanított. Fontosabb müvei: Ördögszekér. Kolozsvár, 1925; Sárga vihar. Bp., 1934; Szabad vagy. Kolozsvár, 1940. MAKLÁRl LAJOS (1912-1977) piarista szerzetes, 1947-1976 között a budapesti piarista gimnázium tanára. MALENKOV, GEORGIJ MAK.SZIMILIANOVICS (1902-1988) szovjet kommunista politikus. 1920 óta tagja a SZKP-nek, 1939-től 1953-ig a KB titkára. A honvédő háború idején a Népbiztosok Tanácsának tagja. 1946-tól miniszterelnök-helyettes. Sztálin halála után Hruscsov és Berija mellett a trojka egyik tagja. 1953 és 1955 között miniszterelnök, de nem KB tag. 1955-ben Hruscsov keresztülviszi leváltását, 1957-ig miniszterelnök-helyettes és a villamos erőmüvek minisztere. 1957-ben Molotovval és Kaganoviccsal együtt elveszítette minden állami és párttisztségét, egy kazahsztáni erőmű vezetője lett. MARKÓ GYULA (1892-?) nagytétényi plébános MÁRTON ÁRON (1896-1980) az erdélyi r. k. egyházmegye püspöke 1938-tól 1980-ig. 1949 és 1955 között börtönben ült, majd 1956-tól 1968-ig háziőrizetben tartották. M AUSZ REZSŐ ( 1879-?) 1919 januárjától a nyomdászok szakszervezetének tagja, betűszedő. 1919 májusában a Hadügyi Népbiztosság a laktanyák felügyeletével bízta meg. 1919. június 26-tól a Kormányzó Tanács a Hadügyi Népbiztos helyettesévé nevezte ki. A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. [BFL VII. 5. c. Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék - Kiemelt munkásmozgalmi perek. 7787/1920] MAYER MIKLÓS (1921-1976) 1947-ben szentelték pappá. Az 1950-es években káplán a krisztinavárosi plébánián, majd helyettes esperes, lelkész Dorogbányán. MÉCS LÁSZLÓ (1895-1978) költő, premontrei rendi kanonok. 1918-ban szentelték pappá. Felvidéki premontrei gimnáziumokban magyar-latin szakos tanár, könyvtáros, majd plébános. Első verseskötete 1923-ban jelent meg Hajnali harangszó címen. Magyarország határain túl is ismert költő volt, verseskötetei franciául is megjelentek (1938 és 1944). 1935-ben elindította és szerkesztette a Vigília című lapot. 1945 után barátainál, rokonainál álnéven bujkált. 1953-ban barátainak átadott kéziratos verseiért 10 évi börtönre ítélték, 1956 szeptemberében szabadult, 1958-tól az óbudai plébániatemplomban kisegítő. Nyugdíjasként Pannonhalmán élt. MEDGYESSY GYULA (1885-?) plébános Nagykátán 1925-től 1942-ig, majd nyugdíjazásáig (1952) Rákosszentmihályon. Egy 1950-ben róla készült tanácsi jellemzés szerint: „amegállapodásokat nem tartja be, a megbeszéléseken kényszeredetten vesz részt, állandóan a hitelvek megsértésére hivatkozik [...] Csak azt hajlandó megtenni, amit a püspöki kar elrendel, és azt is úgy, hogy ahhoz neki sem hozzcitenni, sem abból elvenni semmit sem szabad. Gyakran ad kifejezést nemtetszésének amiatt, hogy »ki van tiltva« az iskoláiból. " (BFL XXIII. 102. c. 0372 /1950.). Szerényi Sándor 1952. évi jelentése alapján plébániáján jól szervezett illegális hitoktatás folyt 1951 közepétől. (BFL XXIII. 134.) MEDVIGY MIHÁLY ( 1914- ) piarista szerzetes, tanár, professzor. 1949-1950-ben a veszprémi, 1951-től 1977-ig a budapesti Piarista Gimnáziumban tanít. 1979-től a kalazantinum - rendi tanárképző - tanára, 1993-tól a Miskolci Bölcsész Egyesület Egyetemén vallástörténetet, liturgiát, bizánci és ókeresztény művészettörténetet ad elő. MEGGYES JÁNOS (1916-?), piarista szerzetes 1944 és 1947 között fogoly a Szovjetunióban. 1948-tól Tatán, majd 1951 és 1968 között a budapesti, 1969-1974 között a kecskeméti Piarista Gimnáziumban, majd ismét Budapesten tanít. MESTER JENŐ (1896-1957) plébános a külső Váci úti (tripoliszi) plébánián. MESZLÉNYI ANTAL (1894-1984) 1924-ben szentelték pappá. Hittanárként működött Budapesten 1925-1950 között, ugyanakkor egyetemi magántanár is (1928-tól), majd egyetemi rendkívüli tanár (1941-tól). Érseki tanácsos 1936, pápai kamarás 1941, protonotárius kanonok 1951, nagyprépost-helyettes 1973, nagyprépost 1977. MESZLÉNYI MIHÁLY (1901-1993) 1924-ben szentelték pappá. Plébános Rákosfalván 1941-1958 között, majd a Szent Család-plébánián (1958-1963). Azután nyugdíjazásáig