Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

?) huszárőrnagy, felsőházi tag. József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony fia. — 458, 459. Habsburg (IV.) Károly, (1887—1922) 1916ban koronázták magyar királlyá. A monarchia belső átszervezésére és a különbékére tett sikertelen kísérletei után az 1918. októberi forradalmat követően lemondatták. 1921-ben két alkalommal puccs útján próbálta a magyar trónt visszaszerezni. A Nemzetgyűlés az antant nyomására az 1921. XLVII. tc-kel, a sikertelen puccskísérleteket követően detronizálta. — 84, 602. Halász Alfréd, (1889—1955) nyomdai korrektor, szociáldemokrata politikus. 1925—1941 között tvhat. biz. tag. 1942. jan. 1-vel fosztották meg mandátumától. — 500. Haller István, (1880—1964) újságíró, a keresztényszocialista mozgalom egyik vezetője. 1919— 1920-ban propaganda majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Nevéhez fűződik a „numerus clausus" törvénybeiktatása. 1920- tól 1931-ig képviselő, 1920-tól 1923-ig tvhat. biz. tag. — 32, 73. Hanauer Árpád István, (1869—1942) főpap. 1919-től váci püspök. 1927-től felsőházi tag. — 43. Harrer Ferenc, (1874—1969) jogász, városi főtisztviselő, 1911-től 1920-ig tanácsnok, 1918tól időszakosan megbízva az alpolgármesteri és polgármesteri teendők ellátásával. Nyugdíjaztatása után 1925—1943 között tvhat. biz.-i, 1934—1942. években felsőházi tag. A Fővárosi Közmunkák Tanácsában az 1925—1941. években mint városrendezési szaktekintély jelentős szerepet játszott. — 15, 145, 214, 371, 525. Havass Rezső, (1852—1927) tanár, kereszténypárti politikus. A tvhat. biz.-nak 1889-től 1912-ig továbbá 1925-től 1927-ig tagja. — 158, 170. Hegedűs Lóránt, (1872—1943) bankár. 1913-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója, majd 1920—1921-ben a második Teleki-, és az első Bethlen-kormány pénzügyminisztere. A TÉBE egyik szervezője, 1925-ben elnöke. 1937-től felsőházi tag. — 82, 88, 89. Hegyeshalmy Lajos, (1862—1925) kereszténypárti politikus, 1910-től 1914-ig a MÁV helyettes elnök igazgatója. 1919—1922 között kereskedelemügyi miniszter, 1920-tól képviselő. — 83, 88, 89, 97. Heinrich Ferenc, (1866—1925) vasáru-nagykereskedő, a Budapesti Kereskedelmi Testület elnöke. A második Friedrich-, később a Huszár-kormányban kereskedelemügyi miniszter. 1920-tól képviselő. — 25, 220. Héjjas Iván, 1919-ben ellenforradalmi különítményt szervez, mely Kecskemét környékén, az orgoványi tanyákon tömegével mészárolja le a kommunista-szocialista érzelmű környékbeli lakosokat. 1939-ben a „rongyos gárda" egyik vezetője. — 157. Helle László, (1897—?) ügyvéd, 1926-ban Pest vm. főügyésze, 1931-ben Pesterzsébet főjegyzője és helyettes polgármestere. — 320. Hencz Károly, (1877—?) földbirtokos, legitimista politikus, a szegedi ellenforradalmi kormány megalakításának egyik kezdeményezője. 1920-ban képviselő. — 42. Hermann Miksa, (1868—1944) gépészmérnök, műegyetemi tanár. 1920-tól 1935-ig képviselő. 1926—1929-ben a Bethlen-kormány kereskedelemügyi minisztere. — 185, 199. Hess Rudolf, (1894) nemzetiszocialista politikus, Hitler személyi titkára, 1933—1941 között helyettese. -— 436. Hódossy Gedeon, (1868—?) orvos, kereszténypárti politikus. 1927-től 1935-ig a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt képviselője. — 199. Hóman Bálint, (1885—1953) történész, egyetemi tanár, németbarát orientációt képviselő kultúrpolitikus. A pozitivista majd a szellemtörténeti irányzat követője. 1922-től a Széchényi Könyvtár igazgatója, 1923-tól a Nemzeti Múzeum főigazgatója, 1932 és 1942 között kisebb megszakítással vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1925-től 1930-ig tvhat. biz. tag, 1932-től képviselő. 1945 után háborús bűnösként börtönbüntetésre ítélték. — 406, 436, 453. Homonnay Tivadar, (1888—1964) vasúti tisztviselő, keresztényszocialista politikus. A Wolff-párt keresztényszocialista szárnyának egyik vezetője. 1920-tól 1944-ig képviselő. Az első nemzetgyűlésben a botbüntetésről szóló tc. előadója. 1920-tól választott, 1940-től örökös tvhat. biz. tag. 1942-től 1944. márc. 19-ig főpolgármester. — 490, 493, 517, 520, 525, 529, 530, 608. Horváth László, városi főtisztviselő, 1944-ben tanácsnok. — 555. Horváth Márton, (1906) publicista. Ifjú korában kapcsolódott be az illegális kommunista mozgalomba, többször letartóztatták, 1942-ben az illegális Szabad Nép munkatársa, 1943-ban a Béke Párt KB tagja, majd 1944 őszén a KMP KB tagja. — 538. Horváth Vidor, főjegyző, 1944-ben a városházi társadalompolitikai osztály vezetője. — 555.