Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

Hubay Kálmán, (1902—1946) szélsőjobboldali újságíró. Gömbös, majd 1937-től Szálasi párthíve. 1938-tól 1944-ig képviselő. 1940ben Szálasi helyettese. 1942-ben Pálffy Fidél nemzeti szocialista pártjának tagja, s egyik előkészítője Magyarország német megszállásának. 1946-ban a Népbíróság ítélete alapján háborús bűnösként kivégezték. — 441, 442, 444, 445. Hunkár Géza, (1866—1938) ferencvárosi prépost-plébános, keresztény községi párti politikus. 1925-től 1935-ig tvhat. biz. tag. — 380. Hunyady Ferenc gr., (1895—?) legitimista nagybirtokos. 1927-től kereszténypárti, majd 1939-ben kormánypárti képviselő. — 322. Huszár Aladár, (1885—1945) főispán. 1932— 1934 között főpolgármester, majd az OT1 elnöke. 1932-től felsőházi tag. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, Mauthausenben halt meg. — 334, 605. Huszár Károly, (1882—1941) tanító, újságíró, keresztény szocialista politikus. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Elnöke. 1919. aug. 15-től a Friedrich-kormány vallás és közoktatásügyi minisztere, 1919. nov. 25-től márc. 15-ig az ún. koncentrációs kormány miniszterelnöke. A második nemzetgyűlés alelnöke. 1927-ben az OTI elnöke és a felsőház tagja. — 20, 25, 27, 75, 78. Huszty Károly, (1897—f) városi főtisztviselő, 1939-ben tanácsnok, a közjogi és illetőségi ügyosztály vezetője. — 530, 555. Illyefalvi I. Lajos, (1881—1944) statisztikus. 1926-tól igazgatója a fővárosi statisztikai hivatalnak. A Városi Szemle c. folyóirat megindítója, a Hágai Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja, számos statisztikai évkönyv, zsebkönyv, értesítő, tanulmány szerkesztője. 1926-tól a tvhat. biz. tagja. — 485. Ilovszky János, (1888—?) nagykereskedő, kereszténypárti politikus. A Peidl-kormányt eltávolító puccs aktív résztvevője. 1932-től a Baross Szövetség elnöke. A tvhat. biz.-nak 1920- tól választott, 1934-től örökös tagja. 1939-től a MÉP képviselője. — 109. Imrédy Béla, (1891—-1946) pénzügyi szakértő, 1921- től a TEBE titkára, 1924-től főtitkára, 1926-tól a Magyar Nemzeti Bank igazgató helyettese. 1928-tól igazgatója, 1932. okt. 1-től pénzügyminiszter, 1935. jan. 7-től a Magyar Nemzeti Bank elnöke és felsőházi tag, 1938. máj. 14-től 1939. febr. 16-ig miniszterelnök. A Magyar Élet Mozgalom megindítója, 1940-ben a Magyar Megújulás Pártjának megalapítója. 1944. máj. 23-tól aug. 7-ig közgazdasági miniszter. Háborús bűnösként végezték ki. — 344, 444, 446, 466, 490, 530, 532, 542. Jáhn Ferenc, (1902—1945) orvos, az SZDP majd az illegális KMP tagja. 1935-től háromízben választották be Kispest képviselő testületébe. Szociológiai tanulmányokat írt, munkásszociográfiai kiállítást rendezett. Többízben letartóztatták ilL bebörtönözték. Dachauban halt meg. — 424. Jánossy Gábor, (1870—f) árvaszéki elnök, a 48-as elvekhez és Nagyatádi Szabó István elgondolásaihoz ragaszkodó egységespárti politikus. 1926-tól 1935-ig képviselő. — 199, 241. Jármy József, (1863—f) földbirtokos, legitimista katonatiszt, az 1920. évi nemzetgyűlésben képviselő, a burgenlandi harcok résztvevője. 1921-ben IV. Károlyt autóval a fővárosba hozta. — 84. Jaross Andor, (1886—1946) földbirtokos, szélsőjobboldali politikus. 1938—1940. években a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere. 1939-ben képviselő. 1940-ben Imrédyvel megalakítója a Magyar Megújulás Pártjának. A német megszállás után 1944. már. 22-től aug. 7-ig a Sztójay-kormány belügyminisztere. Háborús bűnösként végezték ki. — 516, 535, 539, 544. Jászai Samu, (1859—1927) nyomdász, szociáldemokrata politikus. Az SZDP alapító tagja, 1899-től a Szakszervezeti Tanács főtitkára. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnál a magyar munkásság képviselője. 1922-től 1926-ig képviselő. — 87. Joanovich Pál, (1860—1934) ny. államtitkár, keresztény községi párti politikus. A tvhat. biz.-nak 1920-tól választott, 1930-tól örökös tagja. 1927-ben felsőházi tag. — 170. Jüresek Béla, (1893—1945) földbirtokos, fasiszta politikus. 1935-től képviselő. 1942— 1944. már. 21-ig közellátási államtitkár, majd 1945-ig földmívelésügyi —• a Szálasi-kormányban közeláttási miniszter. Személyéhez fűződik a német hadigépezetet kiszolgáló hírhedt beszolgáltatási rendszer életbeléptetése. — 383. Kabók Lajos, (1884—1945) géplakatos, szociáldemokrata pártmunkás. 1918-tól 1944. márcig a Vas- és Fémmunkások Központi szövetségének mozgalmi titkára. 1919-től az SZDP és a Magyarországi Szakszervezeti Tanács vezetőségi tagja. 1922-től 1935-ig