Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - ÁGOSTON GÁBOR: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században

A Dunántúlon a két legfontosabb iszlám sziget Szigetvár és Pécs volt. Néhány újabb előkerült levéltári adatból azt is tudjuk, hogy Szigetvár 1595 táján egy ideig az azonos nevű beglerbégség központja volt, s a többi között a pozsegai szandzsákot is hozzácsatolták.

3 Ez a művelődés szempontjából sem lehetett közömbös, hisz a beglerbégségekbe mindig jobban jutott a lelkek pallérozására emelt dzsámik és mecsetek építéséhez és folyamatos üzemeltetéséhez elengedhetetlen ezüstpénzekből, az akcsékból. Jelentőségéhez mérten szép számmal rendelkezett Szigetvár imahelyekkel is. A 17. század híres török világutazója, Evlia Cselebi 10 imahelyet talált Szigetvárott, amelyekből 7 dzsámi volt.

4 A hódoltsági dzsámik a magyaroszági muszlim népesség vallásos hitének ápolásán túl annak erkölcsi nevelésében is fontos szerepet játszottak. Erre kiváló alkalmat nyújtott a pénteki és ünnepi istentisztelet, amelyet - köztudottan - csak ezen nagyobb imaházakban tarthattak. Az ekkor elmondott első prédikációban (hutbe) a pénteki szónoknak (hatib) lehetősége nyílott, hogy figyelmeztesse a gyülekezet tagjait az iszlám vallás előírásainak betartására. A dzsámik mindezeken túl komoly politikai jelentőséggel is bírtak, hisz a pénteki második prédikációba, „a tulajdonságok szónoklatába" a hatib belefoglalta az Oszmán Birodalom szultánjának nevét. Ez az iszlám világban a főhatóság elismerésének ünnepélyes kinyilvánítása.

5 A dzsámik e sokféle funkciója miatt volt az, hogy a hódoltság tehetősebb tisztségviselői sorra emelték e hírnevüket is öregbítő nagyobb imaházakat, s kérték a Portát, hogy az általuk kibővített és szószékkel ellátott mecseteket dzsámiknak ismerje el, és engedélyezze bennük a pénteki istentisztelet tartását és a hutbe elmondását.

6 Persze a dzsámik néha profánabb célokat is szolgáltak. Ha a szükség úgy hozta, raktárul vagy hadiszertárul használták őket, jelezvén, hogy a hadsereg hadianyagának biztonságos elhelyezése legalább olyan fontos volt e távoli végvidéken, mint a lelkek ápolása. A pécsi Szulejmán szultán dzsámi, vélhetőleg a hajdani bazilika, Evlia Cselebi ottj áriakor szintén hadiszertár és élelmiszerraktár volt. Más helyeken salamoni döntéssel igyekeztek úgy megoldani a kérdést, hogy az igaz hit se szenvedjen hátrányt.

7 Vizsgált térségünk egyik legjelentősebb, ma is álló dzsámija a szigetvári Szulejmán szultán dzsámi. Építéséhez a vár és város elfoglalását követően a törökök azonnal hozzáláttak. Az 1566. évi hódítás kapcsán az egyik török krónikás, Sze-