Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - ÁGOSTON GÁBOR: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században

lániki szólt a dzsámi építéséről is. De ezt bizonyítja a budai beglerbégnek 1568. szeptember 30-án küldött rendelet is. Ebben szó van arról, hogy a budai ráják már két esztendeje Szigetvár és más várak javításán dolgoznak. „A szigetvári belső vár erősen megcsináltatott, de a külső palánkot nem tudták még megerősíteni." A parancs értelmében csak a belső várat kell kijavítani és megerősíteni a második palánkkal együtt. A többi részeket egyelőre hagyni kell.

9 Egy tíz nappal későbbi rendelet, amelyet szintén a budai beglerbégnek küldtek, megismétli az előbbi parancsot és szól a dzsámiról is. A rendelet értelmében, mivel Szigetvárnak nincs szüksége külső palánkra, s mivel ilyen hosszú fal építése a rajának nem is áll tehetségében, csupán a belső várat és az itt található Szulejmán szultán dzsámit kell mész és cserép felhasználásával megerősíteni. A vár egyéb részeit sorsukra kell hagyni.

10 Egy, csak magyar fordításban ránk maradt, 1568. szeptember 24-én Musztafa pasa budai beglerbéghez írott rendeletből értesülhetünk arról, hogy a javításokhoz 1569 tavaszán kívántak hozzákezdeni.

11 Nem egészen két esztendővel később ismét hallunk a belső vár és a dzsámi építéséről, illetve javításáról. 1570. július 23-án Szigetvár, Koppány, Mohács, Simontornya, Pozsega, Szekszárd és Pécs bégjeinek küldött rendeletből megtudjuk: a magyarországi hatóságok jelentették, hogy Szigetvár belső vára és palánkja javításra szorul. A portán elrendelték, hogy a belső várat kőből, a palánkot pedig földből erősen és szilárdan építsék meg. A rendelet szerint szükséges, hogy ebben az ügyben a nevezett bégek is segítsenek. Ezért megparancsoltatott, hogy rájákkal együtt személyesen menjenek Szigetvárra, és a belső várat kő és mész felhasználásával erősítsék meg, a külső palánkon pedig a szükséges helyeken végezzenek javításokat.

12 Egy héttel utóbb, 1570. július 30-án a budai beglerbégnek küldött rendeletből a dzsámival kapcsolatban is számos új információt szerezhetünk. Szinán szigetvári bég a portára levelet küldött, amiben tudatta, hogy a korábbi szigetvári bégnek, Iszkendernek magas parancs küldetett. Ebben Iszkendernek elrendelték, hogy az eredetileg fából épült és düledező mináré helyett a nála lévő pénzből építsen újat kőből. A nevezett Iszkender azonban elhalálozott, mielőtt még hozzákezdhetett volna a mináré építéséhez. Az új szigetvári bég, Szinán levele még arra is kitért, hogy a dzsáminak a minárén kívül még szószéke, azaz minberje sem volt, s mivel tetejét is igen elsietve építették meg, az egyáltalán nem fogja fel az esőt. A budai beglerbégnek meghagyták, hogy vizsgálja ki az ügyet, s ha az valóban úgy van, ahogyan azt Szinán jelentette, akkor Iszkender örököseitől vegyék el az említett pénzt, s fordítsák azt a javításokra.

13 Ugyanezen