Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

A nagyatádi kerület pártpolitikai megoszlását 45%-os kormánypártiság, 33%-os függetlenségiség és 22%-os mérsékelt ellenzékiség jellemezte. Ezek az arányok valószínűsítették, hogy egy szabadelvű párti jelölt is elnyerheti a képviselőséget. Amíg a marcali kerületben gr. Széchényi Páil, addig a nagyatádiban gr. Somssich Imre személye és képviselősége emelkedett ki az ellenzéki politikusok közül, akik az 1870-es évek közepétől a kerületet több országgyűlési ciklusban is képviselték. A kerületben - 1896-ban - csak gr. Széchényi Aladár személye körül adódtak bonyodalmak, aki kormánypárti megválasztásáért semmiféle anyagi áldozatot nem vállalt. Emiatt félő volt, hogy más szabadelvű jelölt állítása esetén sértődötten félrevonul. Végül is a kerületben a szabadelvű képviselőséget Psik Gyula, a kaposvári törvényszók ügyésze szerezte meg, aki 1870—72 között Somssich Pál képviselőházi elnök titkára volt, majd járásbíróként működött. Psik földbirtokosként a veszprémi püspökségtől haszonbérelt földjeivel együtt kb. 2500 kat. holdon gazdálkodott. Megválasztásában minden bizonnyal a helyi egyházpolitikai érdekek a haszonbérleti előnyökkel szemben háttérbe szorultak. Szinte bizonyosra vehető, hogy Psik választási programja — éppen egyházi kapcsolatai miatt — okozott zavart a helyi kormánypárti sajtóban, amely 1896 nyarán feltételezte, hogy Psik az egyházpolitikai törvények revíziós igényét is .bejeilenti.

101 Psik ellen néppárti jelölt nem is indult, csak a függetlenségi Chernél Gyula, aki azonban 142 szavazattal alulmaradt a választási küzdelemben. Psiknek azonban nem kis mértékben kellett választási megvesztegetésekhez folyamodnia, amint azt csekély abszolút többsége is sejteti.

162 SZIGETVÁRI VÁLASZTÓKERÜLET A szigetvári kerület a választásokon mindig is függetlenségi beállítottságú volt. A kormánypártnak a választások kimenetelére semmiféle befolyása nem lehetett. A kerületben a független gazdaelem elég tehetős volt. Egy-egy parasztgazdaságra átl. 17 kat. hold jutott, és ezeket 87%-ban saját tulajdonban művelték. Jelentőseknek tekinthetők — politikai értelemben is — a gr. Festetich-, gr. Andrássy-, gr. Somssich-, br. Wenckheim-, hg. Odescalchy- és Draskovich-birtokok illetve hitbizományok. A függetlenségiek a Kossuth-frakcióhoz tartozó Fornszek Sándor somogyi és Bács megyei földbirtokos személyét emlegették a választás előtt, aki T875-től folyamatosan képviselte a kerületet, s azt „saját hűbéri uradalmának" tekintette. Azok a hírek, miszerint Kossuth Ferenc maga lenne a jelölt, nem bizonyultak valósaknak. A jelöltséget a kormánypártiak Biedermann Rezsőnek, Baranya megye törvényhatósága tagjának kínálták fel. Apja bankár és nagybirtokos, felesége pedig a híres berlini Bleichröder bankháztulajdonos lánya volt. Br. Fejérváry Gézának, a későbbi darabont kormány miniszterelnökének felesége is Biedermann-lány volt. Biedermann jelöltségétől sokan azért féltek, nehogy általa a kerületet a szomszédos Baranyához csatolják.

163 Az ellenzékiség ébrentartására októberben Kossuth Ferenc és frakciójának több vezető egyénisége is tartott Szigetváron kortesbeszédeket.

lw Végül is Fornszek helyett a Kossuth-frakcióhoz tartozó Olay Lajos kapta meg a függetlenségiek bizalmát, de a választáson 69 szavazattal elbukott Biedermannal szemben.

165 SZILI VÁLASZTÓKERÜLET A szili kerület elsősorban az Apponyi-párthoz tartozott. 1875 óta a választásokon 23%-os kormánypártiság és 33%-os függetlenségi színezet mellett — a 67-es alapon álló ellenzék 44%-os sikert könyvelhetett el. A kerület politikai arculatának kialakításában jelentős szerep jutott az itt birtokos veszprémi püspökségnek, a Kegyes Tanítórendnek, a hg. Eszterházy- őrgr. Pallavicini- és gr. Hunyady-birtokoknak. A Néppárt az erősen vallásos Hunyady Imre grófot akarta jelölni, mert Makfalvay Géza kapuvári ügyvédet nem tartotta eléggé néppártinak, s mert az ügyvédet T892-ben a függetlenségiek is támogatták jelöltségében.

166 De a függetlenségiek sem szimpatizáltak Makfalvayval, annak nemzeti párti programja miatt, sőt külön jelölt indítását hozták szóba Gruber János személyében. A választást azonban Makfalvay fölényesen nyerte meg. Gruberrel szemben 1781 szótöbbséget szerzett, s ezzel bekerült az új képviselőházba, ahol a Nemzeti Párt egyik oszlopa lett. 9. B. Helytörténetírás 1983/84 129