Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

A tabi kerület ezzel szemben kormánypártinak (67%) minősült. Választási szempontból veszélyt csupán az jelentett, hogy a veszprémi püspökségnek, káptalannak és a pannonhalmi apátságnak kiterjedt birtokai terültek el itt, amelyeken megindult a néppárti szervezkedés. Ügy tűnt, hogy a tabi kerületben esetleg a helyi -birtokos Ugrón Ákos is elindul (1788 kat. hold) ellenzéki színekben Vas megyei kerülete helyett. Ez azonban komoly veszéllyel nem járt. A kerületben 1875 óta ritmikusan váltotta egymást a Szabadelvű és a Függetlenségi és 48-as Párt. Emögött azonban nem feltétlenül kell pártközi paktumot keresni, mért à főispán eleve úgy indult a küzdelemnek, hogy legalább két kerületben megtöri az ellenzéki falanxot, s hogy a megyéből legalább két szabadelvű képviselőt küld a parlamentbe, ami az 1892. évi választásoknál nem sikerült. Ennek érdekében a főispán a megyei választókerületekben csak azért állított mindenütt szabadelvű jelöltet, hogy az ellenzéki erőket megbontsa, lekösse, hogy a Szabadelvű Pártnak az általános választási harcban helyenként kisebb ellenállással keljen megküzdenie. Felmerült ugyan, hogy a kormánypárt továbbra is támogassa a kerület szabadelvű eszméket valló korábbi függetlenségi képviselőjét, Vörös János kaposvári üqyvédet, de a választások közeledtével a kormainypáirt mégiscsak saját jelöli állítására gondolt.

167 Egyre gyakortább emlegették Bernáth Kálmán főszolgabíró személyét. ; .- ' A végleges jelölés kérdésében o Szabadelvű Párt azonban csak októberben döntött. A jelölt Ágoston József, fővárosi virilista lett. A mérnök Ágoston az Első Magyar Általános Biztosítótársaság aligazgatója, a belvárosi Deák- majd Szabadelvű Párt pénztárosa, később egyik elnöke volt. Végeredményben a főispáni taktika — a pesszimista jóslatok ellenére is - bevált. Ágoston 303 szavazattöbbseggei győzött Vörös János függetlenségi jelölttel szemben, igaz, csendőri rendfenntartó közegek jelenlétében. A győzelmet előmozdította, hogy a függetlenségi táborban csak az utolsó pillanatokban döntöttek Vörös és nem Ugrón. Ákos jelölése mellett, ami bizonytalanságot okozott a függetlenségi VaFasztök;kÖzoít;'^

81 " Somogy megyében az 1896. évi választások végül is Bánffynak és nem az ellenzéknek kedveztek. A kormánypárt 3 kerületet visszanyert a függetlenségiektől, míg egyben pártonkívüli képviselő megválasztását érte el. Ez pedig 50%-os térnyeréssel járt, hiszen 1892-ben a megyéből egyetlen kormánypárti képviselő sem jutott a parlamentbe. A siker értékét növelte, hogy 1896 júliusában a helyi kormánypárt legfeljebb csak sejthette az ellenzéki pártok mozgolódásaiból, hogy a választásokat ősszel tartják meg. A szervezkedés lendületesen csak október elején indult meg. A helyi Szabadelvű Párt főként — és jól — arra számított, hogy a függetlenségi érzelmű megyében a választók a Függetlenségi és 48-as Párt régi programja alapján állnak, azaz nem támogatják sa párt Ugron-frakciáját.

1

^'A kormány egyházpolitikai programja ellen a képviselőházban fellépő Ugrón - a függetlenségi választók jelentős részénél - bizalmatlanságot váltott, ki. A községek baloldali beállítottságú értelmisége előtt így egyre kedvezőbb színben tűnt fel a kormány politikája. Azok az ellenzékiek pedig, akik függetlenségi pártállásukat meg kívánták őrizni, vagy semleges álláspontot foglaltak el, inkább a párt Kossuth-frakcióját támogatták.

171 A kormánypárt csak így érhette el, hogy a hagyományosan ellenzéki és elsősorban a szélsőbalhoz tartozó régi képviselők: Kapotsfy Jenő, Chernél Gyula, Szalay Imre és- Vörös János megbuktak a választásokon. A Fornszek Sándort felváltó Olay Lajos Kossuth Ferenc személyes közbelépése ellenére is vereséget szenvedett. A Nemzeti Pártnak, ha meg is maradt két: megyei képviselője, de teret nem nyert.

172 Az Ugron-frakció csurgói győzelmét a helyi kormánypárti sajtó kizárólag a „végletekig ment" néppárti izgatásnak tudta be. A somogyi győzelmet :a< kormánypárt elsősorban a jelszavak megváltozásával magyarázta, azzal, hogy a választók már sokkal kevésbé foglalkoztak a tartalmatlan közjogi vitákkal, de annál többet a liberalizmus nyújtotta közgazdasági elő-