Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Nagy Lajos: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben
nemcsak Bécs és a vele szövetkezett római katolikus klérus azon törekvésében kell keresnünk, hogy Magyarországból minél nagyobb területet elnémetesítsenek és katolizáljanak. Szándékuk és érdekük találkozott az új földesurak érdekével, akik a birtokaik földjét a lakosság számának a növelésével akarták minél előbb, minél intenzívebben hasznosítani. A különböző kultúrájú nemzetiségek egymás mellé telepítése szinte falvanként másmás helyzetet teremtett. Ezek értékelése már messze túlhaladná tanulmányunk területét. Röviden megemlítjük az összeírás névanyagát. Számos délszláv családnév utal viselője korábbi lakhelyére (Bosnyák, Dvorác, Gercsinecz, stb.) Magyar családnevek délszláv viselői viszont arra figyelmeztetnek, hogy a nevek alapján nagy fenntartással lehet csak következtetni az uradalom területén lakók nemzetiségi hovatartozására. Pl. Radosza Körtvéles minden bizonnyal a Mohács melleti, elpusztult Körtvélyes faluból költözött Villánykövesdre; Gyülevék Simon Boszniából költözött Mislenybe és az ott élő magyaroktól kapta „jövevény" ragadványnevet, amiből családnév lett. Hosszú Fülöp Boszniából költözött Mislenybe. A pécsdevecseri Borics János és Baritty Miklós délszláv hangzású nevük ellenére magyarok voltak. A Batthyány uradalom falvainak a népeire és azok gazdasági viszonyaira vonatkozó fontosabb adatokat táblázaton is feltüntetjük. A számos adatból szeretnénk kihangsúlyozni az új telepesek gyermekeinek a fiatal életkorát. Az új hazát keresők többsége itt is, mint mindenhol a világon, fiatal volt. Az egyes nemzetiségek birtokában található Iábasjószágra vonatkozó adatok azt bizonyítják, hogy a Baranyába bevándorolt egy délszláv jobbágynak több igavonó állata volt, mint amennyi az akkor már itt lakó egy magyar jobbágyra jutott. Ebből következik, hogy a bevándorlók földmívesek voltak, nem pásztorok. A délszlávok tulajdonában levő juhok számát két rácpetrei és két vókányi juhosgazda állatállománya kiugróan megemeli. A magyar jobbágyok sertésállománya aránylag több, mint a délszlávoké. A különbség okát az eltérő táplálkozási (és talán ruházkodási) szokásokban találjuk, nem az életformában. A magyar és a rác jobbágyok kötelező szolgáltatásai közül egyben lényeges különbség van. Bár a Batthyány uradalom területén élő rác jobbágyokra nem vonatkoztatták a Csernovics népének Lipót által adott kiváltságokat, a robot szolgáltatásánál mégis kivételt tettek velük. A magyar jobbágyoknak 26 napos igás, illetve gyalog robotot kellett teljesíteniük, a rácoknak, bármikor jöttek is, csak négy napot. POSSESSIO BELVÁR 8 Magyarok Filléres Istók F(-iú)l. a(-nnorum)12. 9 Lo: 1. Ök(-ör):2. Tul(-ok)l. Teh(-én)2. Bor(-jú)2. Sört(-és)5. Filléres Gergely Ezek Gyulán 10 Laktak, most is ott való Földejkett élik. L(-eány)2. a(-nnorum)8. 4. Marhátlan. Bujdosó Imre Siklósi Tartományb(an) Viszloban 11 lakott ennek előtte, itt már Tiz Esztendőiül fogvást Lakik. Ez is Gyulán, Szánt, és vet. (Gyermektelen.) Lo:2. Juh:2. Teh(-én):l. Sört(-és)2. Tóth Pál. Olasziban 1 ' Lakott az előtt, már őtődik Esztendejt, hogy itt lakik. Gyulán Szánt, és vét. (Gyermektelen.) Ök(-ör):4. Teh(-én):2. Sört(-és):4. Kovács János Nyom'án 13 lakott az előtt, őtt Esztendőiül fogvást lakik itten. Ez is Gyulán Szánt és vet. F(-iú)l. a(-nnorum)5 Ök(-ör):2. Teh(-én):l. Bor(-jú):l. Sört(-és):3. Keresztes János. Ez előtt Gyulán lakott, most is ott Szánt, vet. F(-iú)l. a(-nnorum)10. L(-eány)l. a(-nnorum)6. Tul(-ok) 1. Teh(-én)l. Bor(-jú)l. Szabó Ander Itt való Gyulán Szánt, és vet. F(-iú). annorum 8. L(-eány)l. annorum 2. Lo: 1. Teh(-én): 1. Bor(-jú): 1.
