Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-27 / 123. szám, péntek
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1988. május 27. XLI. évfolyam 123. szám Ára 50 fillér Egy társadalmi vita néhány tanulsága Korparancsként felismertük: kommunista eszméink következetes megvalósítása s ezáltal célunk elérése, vagyis az ember, a kisebb-nagyobb közösségek, a társadalom tisztességes munkára épülő jobb boldogulása csakúgy, mint ezen eszmék és a szocialista gyakorlat vonzerejének növelése történelmi fordulatot, gazdasági, szociális és erkölcsi megújulást követel tőlünk. Elkerülhetetlenül és elodázhatatlanul. Ennek a törekvésnek, ennek a viszonylag nem régen kezdődött és hosszabb távra szóló átalakítási folyamatnak sikere meghatározó mértékben attól függ, hogy az élén álló kommunista párt hatásosabban élve élcsapatszerepével, ezt az elhanyagolhatatlan feladatát egybeötvözi olyan lépésekkel, amelyek elmélyítik a szocialista demokráciát, amelyek mind szélesebb rétegeket bevonnak a politikai irányításba, életünk egyes területeinek igazgatásába. A párt és a nép egységének, kölcsönös bizalmának, az összefogásra épülő tettrekészségének magasabb minőségi szintre emelése ugyanis az az eszköz, amely még a legnehezebb helyzeteken is túlsegít és amely minden várt és váratlan akadály, gátló körülmény ellenére elvezethet és el is kell hogy vezessen bennünket szándékaink beteljesedéséhez. A több szocializmus és a több demokrácia követelménye ma már nem valamiféle jámbor óhaj. Akaratunkat tettek is bizonyítják. Egyebek között intézményes jogszabályozó lépések, amelyek lefektetik az alapját a következő esztendők nem könnyű tennivalói gyakorlattá váltásának. Viszonylag rövid időn belül új törvénytervezetek születtek. Egyebek között a szocialista vállalatokról, a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási, a lakásszövetkezetekről. S legutóbb a Munka Törvénykönyve novellizálásáról. De nemcsak megszülettek, hanem a nyitott politika szellemében az asztalunkra kerültek, társadalmi vitára terjesztették őket. így vált lehetővé s joggal feltételezhetően a jövőben is alkalmazandó gyakorlattá az, hogy az emberek életét érintő fontos jogszabályoknak már a kimunkálásában mindenki részt vehessen. Mi más ez, mint demokrácia a gyakorlatban, illetve annak egyik fontos megnyilvánulása? Igaz, ezt a jellegénél fogva szocialista demokráciát, amely magába foglalja a jogok és a kötelességek szerves egységét, még meg kell tanulnunk érdeklődéssel, elkötelezetten, felelősségteljesen és minél hozzáértőbben, felesleges szenvedélyektől mentesen, egyszóval okosan gyakorolnunk. Méghozzá menetközben, néha kellő tapasztalatok híján s közben egy pillanatra sem feledkezve meg arról, hogy nem a vita kedvéért vitázunk, hanem azért, hogy megteremtsük feladataink tökéletesebb egyéni, közösségi, társadalmi teljesítésének kedvező előfeltételeit, s hogy a gyakorlati életben bizonyítsuk rendünk minden előnyét, érvényesítsük gazdasági potenciálunkat és szilárdítsuk, nemesítsük a közösségi szellemet, a szocialista humanizmust. A feladat nem könnyű. Ezt különben lemérhettük az említett törvénytervezetek társadalmi vitáján is. Eleinte nehezebben indult, több volt benne a formalizmus, de néhány hónap múltán, s főleg a Munka Törvénykönyv Novellája fölött most záruló társadalmi vita alapján megállapíthatjuk - a demokrácia gyakorlása tekintetében is sikerült előbbre lépnünk. A sajtóirodánktól tegnap kapott legfrissebb előzetes összegező eredmények szerint ez utóbbi törvénykönyv módosításra javasolt, illetve új cikkelyeihez országosan kereken 57 ezer javaslat és észrevétel érkezett. Kollektíváktól és egyénektől egyaránt, nagyobb hányadukban a tömegkommunikációs eszközök címére. Nem kis dolog ez, kiváltképp, ha tekintetbe vesszük, hogy ez utóbbinak köszönhetően tartalmukkal megismerkedhetett mindenki, aki újságot olvas, televíziót néz, rádiót hallgat vagyis az emberek milliói. A mennyiség pedig ez esetben bizonyos értelemben minőséget is jelez és jelent. Elsősorban közvéleményt formáló, ösztönző hatást. Ebben nem kis szerepe volt annak, hogy olyan kérdésekről szólhattunk, vitatkozhattunk, fejthettük ki a véleményünket, amelyek gyerekkortól hajlott korig lényegében mindenkit érintenek. S ennél is fontosabb, sokat mondó ténynek tekinthetjük - lapunk tapasztalatait is felmérve -, hogy ez a vita lényegre tapintó volt. Mérlegének megvonása nem a mi feladatunk. Legfontosabb tanulságát azonban megfogalmazhatjuk. Nevezetesen azt, hogy ez a társadalmi vita egyértelműen bizonyította: a több mint két évtizedre visszatekintő Munka Törvénykönyv számos cikkelyének novellizálása elkerülhetetlen volt. Mégpedig éppen a mindannyiunk javát szolgáló gyorsabb fejlődés érdekében. Annak érdekében, hogy a gazdasági mechanizmus valamint a társadalmi-politikai élet átalakítása folyamatában jobban mozgósítsuk az embert, teljesítő- képességét, tudását, tehetségét. Végeredményben ezt szolgálják azok a módosítások is, amelyeknek éle a korábbinál pontosabban és szigorúbban irányul a fegyelmezetlenség, a rendetlenség, a felelőtlenség, az élösködés s a különféle egyéb visszás jelenségek, illetve az ilyen magatartásformák hordozói ellen. Egyben azt is meg kell mondanunk, hogy voltak jogos ellenvetések, egyesek hangot adtak hiányérzetüknek és figyelemre méltó kiegészítő javaslatokat is tettek. Biztosra vehetjük, hogy a vitát értékelő, s a törvényt végső formájában kidolgozó szervek tekintetbe vesznek olyan aggodalomról tanúskodó nézeteket is, amelyeknek szószólói tartanak tőle, hogy egyes vezetők visszaélhetnek a munkaviszony felbontásának javasolt módjával. Persze, a másik oldalon meg nem feledkezve arról, hogy a törvény szabta határok között közös érdekünk álljt parancsolni a különféle léhűtőknek, munkakerülőknek és az egyéb ehhez hasonló elemeknek. Végül, ennek a társadalmi vitának alapján ismét tudatosítanunk kell a nem mindig eléggé következetesen érvényesített aranyszabályt. Azt, hogy még a legtökéletesebb törvény és az életünk átalakításával kapcsolatos legjobb szándék is csak annyit ér,' amennyit megvalósítunk belőle. Annyit ér, amennyire következetesek, hozzáértők és igyekvőek vagyunk és leszünk munkánkban, akárhol is dolgozunk s amennyire tisztességesen törekszünk - kommunisták, más pártok tagjai és pártonkívüliek egvaránt - tanulni, dolgozni és élni. GALYIVÁN Miloš Jakes ma Pekingből továbbutazik a KNDK-ba A CSKP KB főtitkára a tegnapot még Nankingban töltötte (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Kínában, tegnap látogatást tett a nankingi elektrotechnikai üzemben. Miloš Jakešt Ladislav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes, Michal Štefaňák, a CSKP KB tagja, a KB nemzetközi politikai osztályának vezetője, Jaroslav Molek, a CSKP KERB tagja, a KB általános osztályának vezetője, Jaromír Jo- hanes külügyminiszter-helyettes, Jirí Nemec külkereskedelmi miniszterhelyettes és Zdenko Cheben, hazánk kínai nagykövete kísérte el. A nankingi elektrotechnikai üzem a száz gyárat egyesítő termelési egyesülés legfontosabb láncszeme és kulcsszerepet játszik a kínai elektrotechnikában. A gyár Panda védjegy alatt ismertté vált termékei minőségileg a legjobbak közé tartoznak a Kínai Népköztársaságban. Csang Cse-csun, az üzemi párt- bizottság titkára elmondta, hogy a felújítás után világszínvonalú, katonai és polgári célokat szolgáló termékeket gyártanak az üzemben. Nagy a választék a színes televíziókból, a hordozható sztereo rádióJakeš elvtárs a nankingi elektrotechnikai üzemben (Telefoto. ČSTK) magnetofonokból, a műholdas távközléshez szükséges berendezésekből vagy például a különféle elektrotechnikai mérőeszközökből. Az 1936-ban létesített nankingi elektrotechnikai üzemnek a háború után 100 alkalmazottja volt. Jelenleg 6700 ember dolgozik itt, ebből 2200 mérnök és technikus. Viszonylag rövid idő alatt sajátították el a japán technológiát, és ennek alapján az üzem most saját termékeit fejleszti. Kooperációs kapcsolatokat létesít az amerikai, kanadai és a holland gyártókkal. A vezetőkkel folytatott beszélgetés során Miloš Jakeš afelől érdeklő- (Folytatás a 2. oldalon) Bratislavába látogatott a Görög Köztársaság elnöke Kapcsolataink sokat ígérőén fejlődnek Szívélyes fogadtatás a repülőtéren • Koszorúzás az Sznf téren • Díszebéd a vendég tiszteletére Hrisztosz Szartzetakisz és kísérete a délutáni órákban visszautazott Prágába (ČSTK) - Hrisztosz Szartzetakisz, a Görög Köztársaság elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, tegnap délelőtt feleségével Bratislavába érkezett. A vendéget elkísérte Bohuslav Chňoupek külügyminiszter, František Šalhősei emlékének. A koszorúzási ünnepség a görög és a csehszlovák himnusz hangjaival ért véget. A bratislavai várban,ahol első ízben vonták fel a görög zászlót, Hrisztosz Szartzetakisz Ignác Ja- nákkal, a Szlovák Nemzeti Front KB A felvételen (jobbról) Peter Colotka, Viliam Šalgovič, Ignác Janák és Hrisztosz Szartzetakisz szívélyesen beszélget a bratislavai várban (Vlastimil Andor - ČSTK) da, a köztársasági elnök irodájának vezetője, valamint Jozef Nálepka és Konsztantin Politisz, a két ország nagykövete. A feldíszített bratislavai repülőtéren a görög elnöknek és kíséretének fogadásán megjelentek: Viliam Šalgovič, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Peter Colotka, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, továbbá az SZNT, a szlovák kormány, a Szlovák Nemzeti Front KB és Bratislava más tisztségviselői. A régi szokás szerint népviseletbe öltözött fiatalok a becses vendéget kenyérrel és sóval kínálták, s pionírok virágcsokrot adtak át. A görög elnök a repülőtérről az Sznf térre hajtatott, ahol kegyelettel adózott a nemzeti felszabadító harc elnökével, az SZLKP KB első titkárával, Viliam Šalgovičcsal, az SZNT elnökével és Peter Colotkával, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökével találkozott. A fogadáson részt vett Bohuslav Chňoupek és a két ország nagykövete. Viliam šalgovič a vendégeket olyan gazdag antik hagyományokat őrző nemzet képviselőiként üdvözölte, amelyek az egész emberiség kulturális értékeivé váltak, és civilizációnk kezdeteire is pozitívan hatottak. Ezzel kapcsolatban méltatta a szaloniki Cirill és Metód tevékenységét, akik megteremtették a szláv írásbeliséget. Ezután röviden tájékoztatta a vendégeket népünk szabadságharcának történetéről, s külön szólt a szlovák nemzeti felkelés idején vívott antifasiszta harcról. A továbbiakban ismertette azokat az eredményeket, amelyeket Szlovákia a szocialista Csehszlovákiában minden területen elért, valamint a további gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésnek a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött programját. Hangsúlyozta, hogy mindkét ország gazdasági fejlődése és népének boldog élete érdekében tartós békére van szükség. Nagyrá értékeljük Görögországnak a leszerelés kérdéseiben a nemzetközi fórumokon követett álláspontját - mondotta Viliam Šalgovič -, azt, hogy az atomfegyvereknek a Földközi-ten- ger és a Balkán térségéből való kivonására és a Balkán-félsziget atomfegyvermentes övezetté nyilvánítására törekszik. Hrisztosz Szartzetakisz örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Olvasóink figyelmébe! A TASZSZ szovjet hírügynökség csütörtökön közzétette A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA 19. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK TÉZISEIT. A téziseket az SZKP KB május 23-i ülésén hagyták jóvá. A dokumentumot szombati számunkban teljes terjedelemben közöljük. Az országos pártkonferencia 1988. június 28-án kezdődik Moszkvában.
