Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-22 / 143. szám, hétfő
Hatékonyabb munkával erősítjük az együvé tartozás tudatát és a szocialista nemzetköziség eszméjét Krocsány Dezső elvtárs beszéde a csehszlovákiai magyar dolgozók XXXII. országos kulturális ünnepségén Tisztelt elvtársnők, tisztelt elvtársak, kedves vendégeink! Már több mint harminc éve gyülekezünk itt a festői szépségű gombaszögi völgyben, hogy mindennapi munkánkhoz erőt merítsünk a csehszlovákiai magyar dolgozók országos kulturális ünnepségének műsorában elhangzó szép dalokból, a szemet-lelket gyönyörködtető táncokból. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága, valamint kormánya megbízásából köszönete- met és elismerésemet fejezem ki a párt és az állam kulturális politikájának eredményes megvalósításáért, valamint a minden valódi érték létrehozójának, az ember személyiségének sokoldalú fejlesztéséért. Elismerés és köszönet illeti meg a jelenlevő és a jelen nem lévő kulturális csoportokat, az idősebb és a fiatalabb nemzedéket, valamint minden közreműködő szervet és szervezetet. Az idei gombaszögi ünnepélyt, melyet a Csemadok Központi Bizottsága a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulója jegyében és annak tiszteletére rendez, az eddigi évek ünnepségeihez híven a nemzetköziség, a népek barátsága jellemzi. Ez az ünnepség is fémjelzi kommunista pártunk bölcs nemzetiségi politikáját. Ám polgáraink internacionalista tudata nem csupán a nemzetek és nemzetiségek közös kulturális seregszemléiben kap kifejezést, hanem elsősorban abban, hogy szocialista országunk népe közösen építi e hazát, békeszerető otthonát, melyben minden becsületes, dolgos ember- nemzetiségére való tekintet nélkül- megtalálhatja boldogulását. Szlovákia déli járásai rohamos fejlődésének vagyunk tanúi. E terület, melyen hazánk magyarságának túlnyomó többsége él - sem a munkaerő fejlettségében, sem életszínvonalban nem különbözik az ország többi tájegységétől. Ez a szocialista fejlődés végső soron az emberiség történelme egyik legnagyobb eseményének az eredménye. Ma, amikor e szívet-lelket melengető kulturális seregszemlén a hetven év előtti történelmi eseményeket, a világ első munkás-paraszt állama létrejöttét idézzük fel kerek évfordulója kapcsán, nem elsősorban múltbatekin- tés a célunk. Ellenkezőleg. A hetven évvel ezelőtti forradalmi események felidézése, a jobb életbe vetett hitért való küzdelem és ugyanakkor a jelen megbecsülése miatt is időszerű. De leginkább a nagy október forradalmi hagyatéka szellemében a még demokratikusabb, a még örömtelibb jövő felé tett határozott lépések miatt. A ma forradalma érdekében. Ahogy arról már több forrásból is értesültünk, napjainkat a gazdaság- irányítás folyamatos átszervezése, átalakítása jellemzi. Mi is tulajdonképpen a célunk?- Az életszínvonal emelése, amelynek egyetlen záloga a magasabb termelékenység, a minőség és a hatékonyság. Egyszóval a becsületesebb és jobb munka;- a belső demokrácia további ki- szélesítése és elmélyítése, amelyben polgáraink alkotó munkája, bölcsessége és rátermettsége a társadalom és az egyén gyarapodását szolgáló újabb értékeket hoz létre.- az anyagi és a szellemi értékek létrehozói tartalékainak feltárása a párttagok és a pártonkívüliek, a felnőttek és az ifjúság, a munkások, földművesek és az értelmiség elkötelezettségének fokozása. Minden öntudatos és becsületes ember kellő megbecsülése, hogy mindenki meg legyen győződve arról - e hazának hasznos polgára és jó gazdája;- a szovjet tapasztalatokkal összhangban, a saját feltételeinknek megfelelően meggyorsítani a társadalmi és szociális fejlődést, ahogy azt a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának programja meghatározta. Tudom, nem könnyű levetkőzni a berögzödött szokásokat, nem olyan egyszerű legyűrni a bürokráciát és helyette újszerűen vezetni, vagy elfogadni a korszerű irányítást. Ehhez nem elegendő még a legjobb szándékú határozat sem. Ehhez elvhű emberek, szocialista meggyőződésű állampolgárok, és becsületes, lekiismeretes, fegyelmezett munka szükséges. És főleg béke. A szocialista országok vezetőinek berlini felhívása is ezt szorgalmazza. Ez a békefelhívás a világ értelmes embereit arra készteti, hogy tegyenek meg mindent a lázas fegyverkezés ellen, az igazságosabb világrendért. Mi, a gombaszögi országos kulturális ünnepség résztvevői, e nemes cél érdekében szintén felemeljük szavunkat. Békeakaratunkat ma tánccal és dallal adjuk tudtára a világnak. Az eszmei küzdelem egyik leghatásosabb eszközével, a kultúrával szavazunk a béke mellett. Hazánk magyar nemzetiségű állampolgárainak kulturális színvonaláról hű képet ad a gombaszögi ünnepség még akkor is, ha természetesen a Csemadok sokrétű és gazdag tevékenységét sem mutathatja be a maga teljességében. Az ünnepség nem tárhatja elénk a maga sokrétűségében a kulturális szövetség eszmei-politikai, közművelődési, hagyományápoló és tömegpolitikai szervező munkáját. De így is - mint cseppben a tengert - bizonyságát láthatjuk a szövetség tevékenysésége fontosságának és helyességének,amely a nemzetek és a nemzetiségek együvé tartozási tudata szilárdításában nyilvánul meg. Erre a mostani műsor is bizonyítékul szolgál, melyben a Csemadok legjobb együttesei mellett kiváló szlovák, szovjetunióbeli, magyarországi, lengyelországi és német demokratikus köztársaságbeli együttesek szerepelnek. Ez így van jól. Fontos, hogy a nemzetek gazdasági együttműködését a kulturális értékek hatékony cseréje, egymás kultúrájának alaposabb megismerése kövesse. Ez csak erősíti a nemzetköziség szép eszméjét, mint ahogyan az is, hogy a hazánkban élő magyar nemzetiség túlnyomó többségét baráti érzelmek kötik a cseh és a szlovák nemzethez, az ukrán, a lengyel és a német nemzetiséghez. A belső internacionalizmust erősíti népünk becsületes, szorgalmas munkája, a termőföld szeretete, a népi kultúra és hagyományok tisztelete, amely végső solí J SZÚ 1987. VI. 22. A szenckirályfai (Kráľová pri Senci, (Galántai - Galanta - járás) Jövő Efsz dolgozói befejezték a lucerna és a vöröshere kiszántását. Helyére silókukoricát vetnek, melyből 14-15 tonnás hektárhozamot várnak. A kettős termesztési rendszert két évvel ezelőtt vezették be. Lehetővé teszi kellő mennyiségű és minőségű takarmány termesztését, s javítja a talaj tulajdonságait is. A képen Ladislav Krajči kukoricát önt a vetőgépbe. (Drahotín Sulla felvétele - ČSTK) ron a közös haza iránt érzett szocialista hazaszeretetben nyilvánul meg. A Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén a kultúra fejlődéséről, társadalmunk kulturális fejlesztéséről, e fontos jelenség anyagi és egyéb vonatkozásairól tárgyalt. Természetesen a nemzetiségek kultúrája is szóba került. Megállapították: bár van még mit jobbítani, ennek ellenére szocialista társadalmunk kultúrája magas színvonalú. Erre a megállapításra jutott a zeneművészek, az írók, a képzőművészek és a drámamúvészek szövetségének kongresszusa, és ez év áprilisában a Csemadok XIV. országos közgyűlése is. Büszkék lehetünk népünk alkotó erejére és tehetségére. De helytelen lenne megtorpanni. Károkat okozna az önelégültség. Az amatőr művészeti tevékenységben is bátrabb, igényesebb feladatokat kell kitűzni. Olyanokat, amelyek összhangban vannak egész társadalmunk merész céljaival. Szépítse meg hát a dal és a tánc életünket! Békés életünk fakasszon szép dalokat lelkűnkből! Kívánom,, kedves barátaim, hogy örömüket leljék a kulturális munkában. Kívánom, hogy a haladó és a népi hagyományok ápolásából mindennapi munkájuk becsületes végzéséhez, Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa programjának teljesítéséhez merítsenek erőt, lendületet. A Prágai Útkarbantartó Vállalat 02-es számú üzemének munkagépei naponta láthatók a főváros utcáin. Ezekben a napokban folyik a 700 kilométer hosszú úthálózat, valamint a járdák, lépcsők, aluljárók és a jelzőtáblák tisztítása. A felvételen: Jaroslav Vipler, a vállalat dolgozója munka közben. (Michal Krumphanzl felvétele - ČTK) Bi2tosítás és felelősség II. SZE M É LYBIZTOSÍTÁS A személybiztosításban az állampolgár biztosíthatja a saját életét és egészségét, vagy más személyek életét és egészségét (pl. a gyermekeiét, házastársáét) testi sérülés, halál, bizonyos életkor megélése vagy baleset esetére. A személybiztosítás alapján a biztosítottnak joga keletkezik arra, hogy megkapja a kikötött összeget vagy a biztosító járulékot folyósítson neki, vagy arra, hogy teljesítést nyújtson neki a biztosítási feltételek által meghatározott összegben, ha bekövetkezik a biztosítási esemény. A személy- biztosítás legelterjedtebb fajtái a halál, egy bizonyos kor megélése, a halál vagy a megélés esetére szóló biztosítás és a baleseti biztosítás. Ha a biztosítást halál esetére kötötték meg, a biztosító a kikötött összeget annak a személynek fizeti ki, akit a biztosított a szerződésben megjelölt, vagy a Polgári Törvény- könyv 372. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személynek. A halál esetére szóló biztosítás bármilyen halálra vonatkozik, tehát más személy által előidézett halálra is. A halál esetére szóló biztosítást a temetés biztosításaként is meg lehet kötni, amelynél a biztosító a temetéssel kapcsolatos kiadásokat téríti meg a kikötött összegben. A meghatározott életkor megélése esetére szóló biztosításnál a biztosító köteles kifizetni a biztosítási összeget, ha a biztosított megéli annak az időszaknak végét, amelyre a biztosítást megkötötték. A meghatározott életkor megélése vagy a halál esetére szóló biztosítás a két említett biztosítási fajta kombinációja. Ezt a biztosítást gyakran kötik meg párok; például házastársak, vagy a szülők és gyermekeik az ifjúság társított biztosításánál. A kétszemélyes biztosításnál a biztosító köteles a biztosítási összeget kifizetni, ha legalább az egyik biztosított meghal abban az időszakban, melyre a biztosítás szól, vagy akkor, ha mindkét biztosított megéli ennek az időszaknak a végét. A baleseti biztosításnál a biztosító akkor teljesít a biztosítottnak, ha a baleset következménye testi károsodás vagy halál. A baleseti biztosításnál megegyezést lehet kötni arról, hogy a biztosító teljesít a baleset által okozott sérülés szükséges gyógyításának idejéért, a baleset tartós következményeiért és a baleset által okozott halálért. Halál esetében a biztosító a biztosítási kötvényben megjelölt személynek fizet, vagy a Polgári Törvénykönyv 372. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személynek. A személybiztosításnál a biztosítottnak mindig joga van a biztosító teljesítésére, ha bekövetkezik a biztosítási esemény. A teljesítésre a biztosítottnak joga van akkor is, ha ugyanakkor joga van kártérítésre azzal szemben, aki a kárt okozta. A vagyonbiztosítástól eltérően a biztosított itt egyidejűleg érvényesítheti a teljesítésre való jogát a biztosítóval, és a kártérítésre való jogát a károkozóval szemben. Azzal, hogy a biztosító teljesít a biztosítottnak, nem száll át a biztosítóra a kártérítésre való jog, mint a vagyonbiztosításnál. A törvény itt lehetővé teszi a biztosítási teljesítés kumulálását a kártérítési felelősségből eredő teljesítéssel. A törvény engedélyezi a több biztosításból származó teljesítések kumulálását. Például, bárki biztosítva lehet baleset esetére több biztosítási kötvénnyel is. Felelősségbiztosítás A felelősségbiztosításnál az állampolgár arra az esetre biztosított, hogy kártérítési felelőssége keletkezik, mert valaki másnak kárt okozott. A biztosítottnak itt arra keletkezik joga, hogy a biztosítási esemény után a biztosító, a biztosítási feltételek szerint megtérítse helyette azt a kárt, amelyért felel. A biztosítási esemény az, hogy a biztosítottnak harmadik személlyel szemben törvényes kártérítési kötelezettsége keletkezik. A biztosítás nem vonatkozik a szándékosan okozott kárért való felelősségre, a jogszabályok által meghatározott mértéken felül vállalt kártérítési felelősségre, a kárelhárítási kötelesség nem teljesítésével járó felelősségre (Polgári Törvénykönyv 425. §) és felelősségére a közlekedési eszközök üzemeltetésével okozott kárért. A közlekedési eszközök üzemeltetésével okozott kárért való felelősséget illetően ugyanis a törvényes felelősségbiztosítás van érvényben, melyet a Tt. 124/1974 sz. rendelet szabályozza. A szerződéses felelősségbiztosítás nem vonatkozik továbbá a munkafeladatok teljesítése során vagy ezekkel közvetlen összefüggésben keletkezett munkajogi (szövetkezeti jogi) felelősségnek a jogszabályban felsorolt eseteire. Védelem a károsultnak A kártérítési felelősség biztosításánál különösképpen szoros kapcsolat van a felelősség és a biztosítás között. A biztosításnak ez a fajtája védi a biztosítottat a kártérítési felelősség következményeitől. Közvetve azonban védi a károsultat is, mert a károsult akkor is megkapja a teljesítést, ha a biztosított nem tudná megtéríteni az általa okozott kárt. A károsultnak azonban nincs a biztosítóval szemben közvetlen joga a teljesítésre, kártérítési jogát tehát a károkozóval szemben kell érvényesítenie. A biztosító néha már akkor teljesít a károsultnak, amikor megállapítja, hogy a biztosítottal szembeni kártérítési joga a kártérítési felelősség törvényes feltételei szempontjából megalapozott. Ha azonban ez a jog, alapját vagy a terjedelmét tekintve bizonytalan, a biztosított csak azután teljesít, hogy a bíróság kártérítésre kötelezi a károkozót. Csak kivételesen keletkezik a károsultnak közvetlen jogigénye a biztosítóval szemben kártérítésre. Ezzel csak a közleledési eszközök üzemeltetésével okozott károkért való felelősség törvényes biztosítása számol. Mivel ennél a biztosításnál a törvény erejénél fogva biztosítva van minden egyes közlekedési eszköz üzembentartója, a biztosító akkor is teljesít a károsultnak, ha a kárt ismeretlen üzemkarbantartó okozta. Ha ismeretlen üzembentartó kárt okoz más személy egészségében, illetve valamely szervezet vagy állampolgár vagyonában (mondjuk a parkolóhelyen vagy az úton kárt okoz egy másik személygépkocsin), a károsultnak közvetlenül a biztosítóval szemben van jogigénye a kártérítésre. A biztosítás elsősorban arra szolgál, hogy megvédje a biztosítottat az előreláthatatlan biztosítási események következményeivel szemben. A biztosítással azonban nem szabad visszaélni; például a biztosítási eseménynek a biztosított részéről történő szándékos előidézésével abból a célból, hogy hozzájusson a biztosító teljesítéséhez. A biztosítási feltételek számos más olyan esettel is számolnak, amikor a biztosító jogosult arra, hogy teljesítése összegét arányosan csökkentse (ez főleg a biztosítási eseménynek alkoholos befolyásoltságban való előidézése esetében történik). Ha a biztosítási jognak nem lennének ilyen rendelkezései, a kártérítési felelősségről szóló jogszabályok nem teljesíthetnék megelőző-nevelő funkciójukat. A biztosítás tehát nem vezethet a károkozó felmentéséhez. Dr. KAROL PLANK kandidátus, egyetemi tanár
