Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-22 / 143. szám, hétfő
BESZÉLGETÉS KÉT SZAKEMBERREL Spanyol filmek és fesztiválok A cseh és a szlovák filmek szemléjére Bratislavá- a fesztivál főtitkára három nap alatt sok cseh és ba látogatott a spanyolországi Gijon városában ha- szlovák játék- valamint animációs és rövidfilmet gyományosan megrendezésre kerülő fesztivál váló- tekintett meg. Szlovákia fővárosában tőlük érdeklőd- gatóbizottságának kéttagú küldöttsége. Aladino tem a spanyol filmgyártás mai helyzetéről. Cordero, a fesztivál igazgatója és Jósé M. Bazo, B erlin egyik forgalmas útkereszteződésében impozáns térszerkezetű, csupaüveg építmény vonja magára a figyelmet. Az uszodák víztükre az üvegfalon át messziről is látszik, így nem nehéz kitalálni, hogy ez az NDK fővárosának híres sport- és szabadidőközpontja - német rövidítéssel: SEZ amelyet hat évvel ezelőtt nyitottak meg. A sportlétesítményeket naponta 5-7 ezren veszik igénybe, kulturális rendezvényeik, éttermi és más szolgáltatásaik is igen vonzók. Mi mindent kínálnak itt a berlinieknek? Először is: hét különböző hőfokú vízzel töltött, rendeltetésében is többféle úszómedencét, összesen 2000 négyzetméternyi vízfelülettel. Tágas szoláriumot, tucatnyi fekhellyel, amelyet mindössze 3 márkás belépődíjért bárki igénybe vehet. Itt valóban nyár van az év minden szakában, - ám ha a szabadban is kellemes az idő, az elkerített park gyepén lehet napozni, akár monokiniben is, ha éppen ehhez van kedvük a hölgyeknek. De visszatérve a svéd tervezők és építészek közreműködésével felállított üvegfalak közé: a tágas - akár három részre is leválasztható - sportcsarnokban a labdajátékok szerelmesei tölthetik kedvüket, kétóránként váltva egymást. Több - változatos és ötletes erófej- lesztő berendezésekkel fölszerelt - konaicionáló terem is várja a vendégeket. Mindezeken kívül a nap minden szakában készenlétben álló sportorvosi gárda nemcsak az esetleges, kisebb sérüléseket latja el, hanem ingyenes vizságlatokat, méréseket is végez abból a célból, hogy kinek-kinek megállapítsa: milyen a pillanatnyi kondíciója, s milyen erőfejlesztő programot tanácsos végrehajtania. Egy újabb bejárat a hipermodern bowling-pályára nyílik. A 16 pályán, fedett csarnokban automatikus a bábuk állítása és elektronikus az eredményjelzés. Egy öttagú csapatnak két órára 30 márkájába kerül a játék. A SEZ-ben ez az egyetlen olyan kínálat, amire előre be kell jelentkezni, hogy a tumultust elkerüljék. A tekejáték izgalmát a csarnokban berendezett elegáns sörözőben egykét korsó Berlinerrel szokás leöblíteni. A felső szinten biliárdasztalok, előadóterem, asztalitenisz-csarnokok várják a látogatókat, a szabadban pedig jég-és görkorcsolyapálya áll a látogatók rendelkezésére. Szabadtéri színpadon tarthatják a nyári esti kulturális és szórakoztató programokat. A ház vezetői ugyanis - bár többségük jól képzett sportedző, testnevelő - a kulturális szolgáltatást a sporttal egyenértékűnek tekintik. így aztán a fiataloknak való programok, diszkópartik éppúgy helyet kapnak, mint az élsportolókkal való találkozások, a komolyzenei hangversenyek, vagy a színielőadások. Évi 700, azaz átlagosan napi két szórakoztató rendezvényt tartanak, ideértve az éjszakai fürdőruhás diszkót, az amatőr karikatúra-kiállítást, vagy a szépségversenyt is. O-yép számmal indítanak Ot sporttanfolyamokat, gyakorlóórákat kezdőknek, hiszen sok embert éppen a kezdeti ügyetlensége tart vissza a későbbi rendszeres sportolástól. Az ilyesmit persze nem árt korán kezdeni, ezért a város óvodái, általános iskolái részére a tanév szakaszában mindig biztosítanak helyet és alkalmat a közös sportprogramokhoz. A szervezők figyelme egyébként is kiterjed mindenre: a kisgyerekkel érkező szülők például olyan gyermekmegőrzőbe adhatják csemetéjüket, (amíg maguk sportolnak), ahol spcrtpedagó- gus foglalkozik kicsikkel, testükre szabott játékos sporteszközök bevonásával. A lányok, asszonyok pedig a fürdés, testedzés után helyben megtalálják a fodrászatot is, hogy ne csak testben és lélekben frissen, de új frizurával is léphessenek a házból az utcára. A NEUES DEUTSCHLAND ALAPJÁN Kérdésemre a főtitkár válaszol:-Ahhoz, hogy a mai helyzetet jobban megérthessük, szükséges az előzmények ismerete. Franco diktatúrája rányomta bélyegét a filmgyártásra is. Az ötvenes évek végén már születtek olyan alkotások is, melyek nem voltak teljes mértékben összhangban a rendszer szellemével és különböző társadalmi jelenségeket, kérdéseket vetettek fel és feszegettek. Például Jósé Antonio Nieves- conde Barázdák című filmje a falvakból való elvándorlás, a városok benépesítése, az urbanizmus kérdésével foglalkozik. Természetesen a bíráló hang, a problémák taglalása csak olyan mértékű lehetett, ameny- nyire azt a diktatúra eltűrte. Ám ezt az időszakot is fémjelezték nagy nevek: Juan Antonio Bardem, Luis Garda Berlanga és mások. Ekkoriban is tevékenykedik Luis Buňuel, aki bár külföldön él, előbb Mexikóban, később Franciaországban, mégis a „legspanyolabb“ filmrendező. Ellenzéki, vallásellenes, szürrealista, a rendszer nem ismeri el, de a szakma az élvonalban tartja számon. Sajátos, titokzatos, misztikus hangulatú filmjei új oldalról, másképp mutatják be Spanyolországot és a spanyolokat, mint az megszo- ' kott. A hatvanas években Spanyolország fokozatosan a fejlődés és a gazdasági fellendülés útjára lép, mely a hetvenes években teljesedik ki. Nagyobb mértékben jelentkeznek a szociális kérdéseket felvető művek, s ezek nem egészen a rendszer szája íze szerint valók. Ebben az időben párhuzamosan futnak a kommersz filmek és az említett - bár még mindig mérsékelten - haladóbb szellemű, értékesebb alkotások. Jellemző a korra, hogy az egyetlen Színművészeti Főiskola az Idegenforgalmi és Tájékoztatásügyi Minisztériumhoz tartozik. Színre lépnek fiatal filmesek is: Jaime Picasso, Bazilio Martin Patime. Bardem vezetésével manifesztációt szerveznek. Ez akkoriban újdonságszámba megy. A hetvenes években lesz népszerű Alfredo Landa, az igazi spanyol férfi megtestesítője, aki svéd, német és amerikai turistanőket hódít meg az idegenforgalmi témát feldolgozó filmekben. Bár ezek a művek jobbára kommersz alkotások, a valóságot egyoldalúan és nem teljes mélységében ábrázolják, azért felvetnek egy-két problémát is. Egyszóval ebben az időben háromféle film születik: a rendszer által támogatott, a rendszer által eltűrt, de már kritikai hangot megütő, egyelőre még kommersz célokat szolgáló mű és a Tercer Via (Harmadik út) alkotásai. Az utóbbiak között találhatók a fiatal, haladó szellemű, útkereső filmesek munkái. Közéjük sorolható Carlos Saura, Spanyolország legismertebb rendezője, akit nézetei ellenére megtűrt az akkori rendszer. Ugyanez vonatkozik Bardemre is, akiről köztudott volt, hogy kommunista nézeteket váll és a párt taqja. 1975-ben, Franco halála után, megnyílnak a spanyol mozik kapui az olyan neves külföldi rendezők alkotásai előtt, mint Federico Fellini, Bernardo Bertolucci és a hazája határain túl alkotó spanyoL Buňuel. Eddig a spanyolok tömegesen utaztak át Franciaországba, hogy ezeket a filmeket megtekinthessék. A Franco halálát követő folyamat lehetővé tette, hogy egyidejűleg a legkülönbözőbb műfajú és témájú filmek láthassanak napvilágot. Ez a jelenlegi helyzet is. A spanyol filmgyártásban megtalálható a kommersz film, a vígjáték, a pornó, a művészfilm és a társadalmi dráma. A Színművészeti Főiskola a Facultad de Ciencia de Információn (Tájékoztatásművészeti Kar) nevet viseli és már nem tartozik az Idegenforgalmi és tájékoztatásügyi Minisztériumhoz. Megalakult az Instituto Nációnál de las Artes Audiovizuales (Audiovizuális Művészetek Nemzeti Intézete), mely a Kulturális Minisztériumhoz tartozik. Jelenlegi igazgatója Fernando Mendez Leite.. Hazánkban népszerű a film és viszonylag sok filmfesztivált is rendezünk. • Megközelítőleg hányat és melyek a legnevesebbek? A ruszin nemzetiségi amatőrszínház 1970-ben alakult. Két egyenrangú székhelye van az újvidéki Gorkij művelődési otthonban és a keresztúri művelődési házban. A színház évente öt bemutatót tart, tevékenységét a vajdasági Művelődési Érdekközösség finanszírozza. A ruszin színház azon társulatok sorába tartozik, amelyek saját nemzetiségük művelődési életében a hivatásos színház szerepét töltik be. Az előadásokra vendégrendezö- ket, jelmez- és díszlettervezőket, zenei munkatársakat alkalmaznak, míg a színészek amatőrök. A társulat sikeresen népszerűsíti a ruszin nyelvű színjátszást; rendszeresen részt vesz a vajdasági és a szerbiai amatőrszínházak szemléjén. Három előadásuk a szövetségi színházi fesztiválra is eljutott. Külföldön is megfordultak már: Csehszlovákiá- Spanyolországban a filmfesztiválok száma húsz és harminc közé tehető. Legismertebb fesztiváljaink a San Sebastian-i, a valladollidi és a gijóni. • Kérem, röviden mutassa be a gijóni fesztivált.- A gijóni fesztivált az idén hu- szonötödször rendezik meg. Eddig gyermek és ifjúsági filmek fesztiválja volt. Most, hogy jubilálunk, gy döntöttünk, kissé megváltoztatjuk a fesztivál jellegét. A fesztivált a legtágabb értelemben vett ifjúsági filmeknek szenteljük. A fesztiválon két szekció lesz. A hivatalos szekcióban két csoportra osztjuk a filmeket: versenyfilmekre és versenyen kívül bemutatásra kerülő müvekre. A másik szekció informatív jellegű lesz. Ide soroljuk azokat a filmeket, melyek művészi értékük, témájuk révén tarthatnak számot a közönség érdeklődésére. • Hány országba látogat el az önök kéttagú küldöttsége?- Magyarországról érkeztünk ide, és innen Jugoszláviába, Belgrádba és Zágrábba folytatjuk utunkat. • Mi a véleményük az eddig látott filmekről?- Nagyon sok jó filmet láttunk már eddig is. összesen mintegy tizenhét cseh és szlovák játékfilmet és vagy egy tucat animációs és rövidfilmet. Az a helyzet, hogy a bőség zavarával küszködünk, több alkotás is any- nyira tetszik, hogy bizony nehéz dolgunk lesz a választással. Meggyőződésünk, hogy filmjeik ezúttal is sikeresek lesznek a gijóni fesztiváLŐRINCZ EMŐKE ban és Magyarországon léptek fel. A vajdasági hivatásos színházak idei találkozóján a ruszin társulat Borislav Prekic Keleti éden című darabjával lépett fel. A műsorkoncepció kielégíti mind az idősebb/ mind a fiatal közönséget. A klasszikusok mellett kedvvel kísérleteznek, helyt adnak avant- gard törekvéseknek is. Működik úttörő színjátszó csoportjuk is, amely a legfiatalabbak bevonásával és a gyermekek számára készült darabok műsorra tűzésével évente egykét bemutatót tart. A sérültebb fiataloknak és a felnőtteknek szánt darabok általában 10-15 előadást érnek meg, a legsikeresebbeket 20-25 alkalommal játsszák. A színház rend- szeresen látogatja Jugoszlávia ruszinok lakta településeit és falvait. (T) ÉRDEKES KEZDEMÉNYEZÉS Számítógép-szerelő klubok a Szovjetunióban A Szovjetunióban a jelenlegi ötéves tervben 1 millió 100 ezer személyi számítógép gyártását tervezik. Az előállításhoz szükséges valamennyi alkatrész - jó minőségben - rendelkezésre áll, de a szerelők száma kevés. Ezért a lett fiatalok azt javasolták, hogy a rádióamatőr klubok tagjait vonják be a személyi számítógépek összeszerelési munkáiba. A rádióamatőröknek ugyanis a Szovjetunióban sok milliós tábora van. Sokan közülük a Rádió című szakfolyóiratban közreadott sémák alapján építenek számítógépeket. Az amatőrök nem egy ötletét az ipar is felhasználja az iskolák részére gyártott Korvet személyi számítógépek készítésénél. Erre gondolva a lett rádióamatőrök vállalták, hogy klubokat szerveznek, amelyekben a tervbe vett számítógépek 10 százalékát összeszerelik. Egy ilyen klubnak az a rádióamatőr lehet a tagja, aki elfogadja a következő szerződést: az üzemtől kapott -100 személyi számítógéphez szükséges - mikroprocesszor-készletet, nyomtatott áramköröket és egyéb alkatrészeket összeszereli, majd 99 darabot visszaad az üzemnek, egyet pedig megtart fizetségül. A szovjet ifjúsági lap tavaly októberi számában megjelent felhívás nyomán nemrég megtartotta alakuló közgyűlését az első számítógép-szerelő klub Rigában. A jelenleg már 700 tagú klubban továbbra sem szünetel a felvétel. A vezetők számítása szerint a nyár elején már ezren dolgoznak számítógépek szerelésén. A rigaihoz hasonlóan más lett nagyvárosokban, így Daugavpilsben és Liepajában is már megszerveztek egy-egy klubot. Tekintve, hogy Minszkből, Tallinnból és Zaporozsjéből is voltak rádióamatőrök tapasztalatcsere-látogatáson Rigában, várhatóan ezekben a városokban is követik a példát. Rövidesen megkezdi működését a volgográdi és a magnyitogorszki klub is. A rigai klub tagjai sorában 14 és 63 év között minden korosztály megtalálható. Vannak közöttük iskolások, főiskolai hallgatók, műszaki szakemberek. Munkájukat támogatják a köztársaság Tudományos Akadémiájának dolgozói, rigai vállalatok szakemberei. Mivel olyanok is szeretnének tagok lenni, akiknek még soha nem volt a kezében forrasztópáka, számukra a klub tagjai tanfolyamokat rendeznek. A klubot a Lett Komszomol felügyeli. Már van állandó otthonuk is, egy most bezárt gázgyár egyik üzemépületét utalták ki számukra. A város biztosította a pénzt a szükséges átalakításokhoz. Mint kiderült, a klub többre képes, mint egyszerű szerelésre. Nemrégiben az egyik rigai gyár képviselője jó programozókat keresett a klub segítségével. Olyanokat, akik képesek gyorsan megírni viszonylag bonyolult program-csomagot SZM-4 számítógépre. A klub vezetősége egy nap alatt összehozta a csoportot, amely az év végére elkészül a munkával. Az eset nyilvánosságra kerülése után a rigai üzemek valósággal megrohamozták a klubot igényeikkel. Jeléhleg egymillió rubel értékű megrendelésük van az ipartól. A rigaiak lényegében már egy önelszámoló kutató-fejlesztő cég tevékenységét végzik. (APN) Ahol 365 napos a nyár A nemzetiségi művelődés szolgálatában Ruszin amatőr színház Jugoszláviában Filmmúzeum a gyapotgyárban Lódz negyven éve a lengyel filmgyártás központja. A háború után Krakkóból ide költözött a Filmművészeti Intézet, itt épült fel az új filmgyár, ez a város fogadta be az oktatófilmeseket, s itt tette meg első lépéseit a ma már világszerte ismert és nagyon népszerű ,,Se-ma-for“- Kis formák stúdiója - alkotógárdája. Kialakult a háttéripar, van kópiagyár, filmfeldolgozó üzem, megnyílt a Filmtechnikai Iskola, ahol elsősorban jelmez- és díszlettervezőket nevelnek. A filmvárosban minden adott, ami a mozizáshoz szükséges, csak a filmmúzeum hiányzott. De már erre sem kell sokáig várni. Központi Filmművészeti Múzeum néven rövidesen olyan intézménye lesz a városnak és Lengyelországnak, ahol nemcsak a régi filmeket tekintheti meg a közönség - ezt a szerepet a Lengyel Filmotéka tölti be magas színvonalon -, hanem megismerkedhet a filmgyártás múltjával, korai eszközeivel, ereklyéivel, lengyel vonatkozású érdekességeivel. Székháza a Scheibler-palotában- a néhai tulajdonos a 19. század legnagyobb közép-európai textilgyárosa volt - és a hozzátartozó gyapotgyárakban kap helyet. A felújítást és az átalakítást tavaly kezdték meg Antoni Szram, a múzeumalapító tervei alapján. A palota réztetőzetet kap, pincéjében építik ki a filmszínházat, az emeleteken irodahelyiségeket, tanácskozó- és fogadótermeket, reprezentatív szalonokat alakítanak ki. A park övezte gyárépületekben és üzemi raktárakban vetítőtermeket, éttermeket, presszókat, kávéházakat, könyvtárat és fil- motékát, kiállítási helyiségeket rendeznek be. A városban 85 éve jelent meg a mozigép, s a háborús pusztítások ellenére sok mozitörténeti emlék megmaradt. Megőriztek öreg plakátokat, műsorfüzeteket, mozgóképeket, vetítő berendezéseket és filmkamerákat. A filmgyárnak nincs hol tárolnia a régi kellékeket, jelmezeket, díszleteket, s ezeket mind a múzeum rendelkezésére bocsátja. Az egész országból érkeznek adományok a múzeum részére. A múzeumalapítás hírére fellelkesedtek a külföldön élő lengyel filmesek is, ők is gazdagítják a kollekciót. Nagy reményeket fűznek a lódzsiak a lengyel származású hollywoodi filmcsillaghoz, a némafilmek utolérhetetlen sztárjához, Greta Garbo nagy vetélytársáho2, Pola Negrihez. Már most folynak a tárgyalások ismert alkotókkal, akik a későbbiekben Lódzon találkoznának a múzeum látogatóival. A felújítás első szakaszának a befejezésére az év végén, várhatóan Lódzba látogat Federico Fellini is. A tervek szerint a kis múzeumvárost az ezredfordulón avatják fel. De egyes termeit, területeit már előbb megnyitják a nagyközönség előtt. (B)
