Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-22 / 143. szám, hétfő

Ležáky többé nem ismétlődhet meg (Folytatás az 1. oldalról) társadalom minden oldalú mélyre­ható átalakítása. Ebbe a forradalmi igyekezetben a szovjet kommunis­ták oldalán állunk. Munkánban élünk tapasztalataikkal. Az átalakítás érinteni fogja orszá­gunk minden lakosát. Új feladatokat, nagyobb követelményeket támaszt, elsősorban a munka minőségét ille­tően. Bővülni fognak jogaik, de fele­lősségük is. Amikor átalakításról beszélünk, akkor a társadalmi élet minden vetületének mélyreható vál­tozásaira gondolunk. Le akarunk számolni a társadamunk további fej­lődésének útjában álló negatív je­lenségekkel, az idő, az anyag és az energia pazarlásával, a rossz minő­ségű munkával, a társadalmi eszkö­zök eltékozlásával, a lélektelen hiva­tal nokoskodással, a dolgozók jogai­nak és érdekeinek szem elől tévesz­tésével. Az átalakítás célja a gazdasági viszonyok szocialista jellegének el­mélyítése. Munkánkat a gazdasági bázisnál, az üzemekben kezdjük. Előkészítjük az állami vállalatról szóló törvényt. Életbe léptetéséhez meg kell teremtenünk a szükséges előfeltételeket. Ezt szolgálja a gaz­dasági mechanizmus átalakítása, a központi szervekben és tevékeny­ségükben beálló változások. A vállalatoknál el akarjuk mélyíte­ni a gazdasági önigazgatást, és szo­rosabbá kívánjuk tenni a vállalatok fejlesztésére s a dolgozók képzésé­re szánt eszközök kapcsolatát a népgazdasági szükségletek kielé­gítésével. A gazdasági fellendülésre való törekvést egybe kell ötvöznünk társadalmunk szocialista demokráci­ájának jelentős elmélyítésével. Nemcsak arról van szó, hogy tökéle­tesíteni akarjuk a választási eljárást és minden szintű képviselő-testület munkáját, hanem elsősorban arról, hogy növelni fogjuk az önállóságot, bővíteni a jogokat és természetesen a felelősséget is a termelés irányítá­sában és a vállalatok gazdálkodásá­ban. Meggyőződésünk szerint a munkában - közvetlen összefüg­gésben a szocialista hazafísággal, a vállalatok tervszerű gazdálkodá­sával és a társadalmi szükségletek kielégítésével - növekedni fog a dol­gozók öntudatossága, hozzáértése és felelőssége. Természetesen nem elegendő az új szükségletekről és feladatokról csak gondolkodni. Szükséges az, hogy a gazdasági és a szociális fejlődés meggyorsításának és a tár­sadalmi átalakításnak a szándéka minden munkahelyünkön teljes tá­mogatásra találjon. Engedjék meg, tisztelt vendégek, elvtársnök és elvtársak, hogy kül­döttségünk nevében köszönetét mondjak részvételükért és a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja politi­kájának támogatásáért. Beszéde­met azzal az őszinte kívánsággal fejezem be, hogy nagy, felelősség­teljes munkánk sikerrel járjon, és országunk népének minél nagyobb hasznára legyen. • li * • Következetesebben a gyermekek érdekeiért (Folytatás az 1. oldalról) jektív érdekeiért és szükségleteiért. Végül hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos kérdés az önkéntes pionír­szervezeti dolgozók tevékenységé­nek társadalmi elismerése. Az értekezlet ezután vitával foly­tatódott, amelyben felszólalt Jindrich Poledník elvtárs is. Az értekezlet küldöttjeinek s az összes pionírszer­vezeti dolgozónak, pionírnak és szikrának tolmácsolta Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és személy szerint Gustáv Husáknak, a CSKP KB fő­titkárának, köztársasági elnöknek szívélyes üdvözletét, majd beszédét igy folytatta:- Becsüljük a Szocialista Ifjúsági Szövetség Pionírszervezetét. Jog­gal illeti meg a társadalom nagy elismerése. Számos pionírkollektí­vában növekszik az aktivitás, a vál­tozatos és vonzó tevékenység gaz­dagítja a gyerekek százezreinek életét, elmélyíti ismereteiket, segít az ember szocialista tulajdonságai­nak formálásában. Ez elsősorban azok derekas munkájának köszön­hető, akik szabadidejüket a szikrák­nak és a pioníroknak szentelik, s a gyerekekkel való foglalkozásba beleadják nemcsak a tapasztalatai­kat és a tudásukat, hanem a szívü­ket is. Az élet azonban arról tanús­kodik, hogy kitűzött céljainkat a je­lenlegi munkamódszerekkel nem ér­hetjük el, s az újakra nincsenek kész receptjeink: szorgosan keresnünk kell őket. Erre ösztönöz bennünket a szovjet kommunisták megközelí­tésmódja és népünk meggyőződése a szovjetek országában végbemenő forradalmi változások helyességé­ről. Ennek alapján biztonságérzet tölt el bennünket, hogy az az út, amely­re a Szovjetunió rátért, egyben a mi utunk is. Az élet valamennyi területén való átalakítás feladatainak megvalósítása nem könnyű ma, és a jövőben sem lesz az. Az átalakítás és a gyorsítás csak akkor lesz reális, ha egész népünk ügyévé válik, s ha a fiatal nemzedék legsajátabb ügye lesz. Mert ki vonzódik jobban az újhoz, s ki kritikusabb az elavulttal, rutin- szerűséggel, a megrekedéssel és a megcsontosodottsággal szemben, mint az ifjúság? Márpedig éppen ez az átalakítási tervek megvalósításá­nak első előfeltétele. S a másik előfeltétel? A társada­lom életében és a termelésben al­kalmazni a legújabb ismereteket, az új tudást, képességeket, az alkotó munka eredményeit, intenzifikálni, in- noválni a technikát és a technológi­át, megváltoztatni a termelésirányí­tási rendszert. Mindez az átalakítás követelménye. S ki hivatottabb erre, mint az ifjúság, a lakosság legmű­veltebb része! A társadalom átalakítása ezzel egyidejűleg az embernek, világné­zetének, gondolkodásmódjának és magatartásformáinak, az emberek és a társadalom iránti viszonyának megváltozásától függ. S a feltalálók, az újítók, az új technika és technoló­gia alkalmazói éppen azok lesznek, akik ma még iskolába járnak. A pio­nírszervezet nagy érdeme lesz, ha a pionírkollektivák mai tagjai a jövő úttörői lesznek a termelésben, a tár­sadalomban, a szocialista élet­módban. Poledník elvtárs beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a pio­nírszervezet tevékenységének vál­tozatosnak, sokrétűnek és vonzónak kell lennie, s formái meg kell, hogy feleljenek a gyermekek mentalitásá­nak. A szocialista társadalom esz­mei-erkölcsi alapelveiból, értékeiből és céljaiból kell kiindulnia, de ugyan­akkor sokkal szélesebb méretekben és természetesebb formákban kell kielégítenie s fejlesztenie a gyere­kek érdeklődési körét s tekintettel lenni kedvteléseikre és adottságaikra. Az alacsony színvonalú, unalmas pionírtevékenység - mondotta - nem helyettesíthető egyszeri, bár­mennyire is hivalkodó és ünnepi jel­legű akciókkal. S jelenleg nagyon fontos az is, hogy a gyerekek szer­vezetükhöz való őszinte kötődését erősítse az, hogy lehetőségük van részt venni tevékenységében s irá­nyításában, a felnőttek körültekintő vezetésével. A szónok köszönetét mondott azoknak az áldozatkész emberek­nek, akik a pionírszervezetben szor­gos tevékenységet tejtenek ki, s akik környezetükben nemegyszer - elíté­lést érdemlően meg nem értésbe ütköznek. Végül hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a nemzeti bi­zottságok, iskolák, az FSZM és a to­vábbi társadalmi, illetve érdekképvi­seleti szervezetek, üzemek és szövetkezetek teremtsék meg a gyermekek tartalmas pionírszer­vezeti életének még jobb anyagi előfeltételeit. Vasárnap a konferencia küldöttei és vendégei a tanácskozás folytatá­sa előtt megtekintették a tervezett új pionír-egyenruhákat, ezt követően a párt-, NF- és kormányküldöttség tagjai megválaszolták a vitában el­hangzott kérdéseket, javaslatokat és észrevételeket. A konferencia záró­részében a küldöttek megválasztot­ták a SZISZ Pionírszervezetének 64 tagú Központi Tanácsát, s jóváhagy­ták a szervezet új programját és szervezeti alapelveit, valamint a fel­adatokat megfogalmazó határoza­tot. A SZISZ Pionírszervezete Köz­ponti Tanácsának elnöke ismét Ja­romír Meitner, a SZISZ KB titkára lett. (Folytatás az 1. oldalról) badságnak és a demokráciának, a Szovjet­unióval való törhetetlen barátságnak politi­kája. Ez a politika tartós, és erről az utunkról senki sem téríthet le bennünket. így szól újkori eskünk, s ezt igy fogalmazta meg a CSKP XVII. kongresszusa is A kong­resszus bíráló szellemben felmérte ered­ményeinket és tapasztalatainkat kidolgoz­ta társadalmunk továbbfejlesztésének igé­nyes, valós tervét. Ez kifejezi népünk akaratát és érdekeit. Az élet nap nap után arra tanít bennünket, hogy még a legtöké­letesebb irányvonal, s a legtökéletesebb­határozat is papíron marad, nem valósítja meg a nép vágyait, nem oldja meg problé­máit, nem emeli az életszínvonalat és nem járul hozzá a béke megszilárdításához sem, ha nem alakul át az embermilliók konkrét alkotó tevékenységévé. Nem kell elkendőznünk, hogy éppen a kongresszusi irányvonalnak és a CSKP KB határozatai­nak konkrét megvalósításában nagy elté­rés van a szavak és a tettek között. A szocializmus - az emberek boldog és elégedett élete - nem építhető fel szónoklással, hanem kizárólag csak mindannyiunk lelkiismeretes és áldozatos munkájával A szocializmus népuralom. A nép az ország gazdája lett. Jól tudjuk, hogy ha a gazda nem törődött a renddel, a fegyelemmel, ha nem volt szorgos és földjét belepte a gaz, akkor törvényszerű­en tönkrement. Senki se csodálkozzék azon, hogy pártunk olyan sürgetően sík- raszáll és még határozottabban síkra kell majd szállnia azért, hogy az üzemek, a vállalatok, a nemzeti bizottságok, min­den munkahely, köztük a központi mun­kahelyek párt- és szakszervezeti szervei ügyeljenek a magas fokú fegyelemre, rendre, szorgalomra és következetes­ségre és ebben maguk példát mutas­sanak. Nem leplezzük, hogy sok helyütt fella­zult a párt- és az állami fegyelem, kiala­kult a kritikátlanságnak, a gondatlanság­nak és az önelégültségnek légköre. Ilyen körülmények között könnyen érvényesül­nek a karrieristák, az élősködők, a külön­féle talmi jósok és reformátorok. A szocia­lizmus a kapitalizmustól eltérően minden­kinek szociális biztonságot szavatol és a gazda szocialista öntudatosságánál nincs hatásosabb fegyelmet szilárdító eszközünk. Nevelőmunkánk éppen e te­kintetben lemarad, s ebből következik fogyatékosságaink és hibáink zöme is. Számos felelős dolgozó arra törekszik, hogy megkerülje a nem népszerű ügyek megoldását, például nem kívánja meg a színvonalas munkát, nem szilárdítja a fegyelmet és megtűri a fogyatékosságo­kat. így néha tanúi vagyunk annak, hogy a léhűtő jobban él a becsületes dolgozó­nál. Ez nem igazságos, nem demokrati­kus és az ilyen gyakorlatnak nincs semmi köze a szocializmushoz. Ma sok szó esik az átalakításról és a gazdasági reformról. Elértünk ahhoz az időszakhoz, amelyben ezek a lépések elkerülhetetlenek. Mégpedig nem azért, mintha az eddigi út zsákutca lenne, ha­nem azért, mert fejlettebbek vagyunk, gyorsabban kívánunk előre lépni, gazda­gabban és korszerűbben szeretnénk élni. A szocializmus az eltelt évtizedekben nagy történelmi művet hozott létre. Az idősebb nemzedék, amely még emlékezik a kapitalizmusra, csak álmodott arról, ami ma valóság lett. Csakhogy a világ is előre halad. Ami jó ma, az holnap már nem lesz elég. Ebből következik annak elkerülhe­tetlensége, hogy javítani kell az irányítást és a termelést, tökéletesíteni kell egyéb dolgokat is, és sok mindent újszerúen kell tennünk. Nyugatról azzal vádolnak bennünket, hogy állítólag félünk a reform fogalmától. Az igazság azonban más. Mi pártolunk minden reformot, mindent, ami szilárdítja a szocializmust, növeli vonzerejét, ami elősegíti népünk jobb életének megvaló­sítását. Igen, ellenezzük a hamis reformo­kat, amelyek gyengítenék a szocializ­must, a párt és a nép egységét, barátsá­gunkat a Szovjetunióval. Fontos dolgoznunk az átalakításon, az új törvényeken, és megteremteni a jobb tervezésnek és irányításnak, a demokrá­cia elterjesztésének előfeltételeit. Csak­hogy nem kevésbé fontos eleget tenni az ötéves tervből következő mindennapi fel­adatoknak. S az év első öt hónapjában a vállalatok 36 százaléka nem teljesítette a termelési tervet, a kiesés pedig 4,4 milliárd koronát tesz ki. Le kell küzdenünk az azzal kapcsola­tos nem csekély illúziókat, hogy a szocia­lizmus gyorsan és könnyen felépíthető, s mindent egyik napról a másikfa megold­hatunk. A szocializmus építése hosszú távú program, amely magas fokú, öntuda­tos fegyelmet követel. Ez egész nemze­dékek programja, olyan folyamat, amely­ben átalakítjuk az egész gazdaságot és formáljuk az új embert. Csak igy teremt­hetjük meg annak előfeltételeit, hogy bol­dogan, elégedetten élhessen és a jövő nemzedékeinek is szavatoljuk a tartós békét. Mindannyiunknak tudatosítanunk kell nagy felelősségünket, bárhol is dolgo­zunk: üzemben, szövetkezetben, kórház­ban, iskolában, építkezésen, tervezőiro­dában, járásban, kerületben, avagy a kor­mányban, illetve a központi bizottságon. A szocialista társadalom csak mindannyiunk lelkiismeretes, áldozatos munkájával építhető fel Ne találjunk ki mentségeket, hogy miért nem lehet a feladatokat teljesíteni, hanem vegyük fontolóra azt, hogy saját alkotó, kezdeményező aktivitásunkkal a legjob­ban miként járulhatunk hozzá közös elő­relépésünkhöz. Mi az elvtársak, kedves barátaim, amin valamennyiünknek bosszankodnunk kell? Elsősorban az, hogy továbbra is különféle fogyatékosságok vannak, amelyeknek nem kellene lenniük. Abba sem nyugod­hatunk bele, hogy egyes gyártmányok, amelyek előállítására képesek vagyunk, hiányoznak piacunkon. Ez a köztársaság gazdagabb, szebb lehetne, s bővelked­hetnénk mindabban, ami a dolgozók bol­dog és elégedett életéhez szükséges. Fejlett iparunk, mezőgazdaságunk, rá­termett embereink vannak, úgy, hogy ele­gendő jó minőségű és korszerű terméket állíthatnánk elő. Gyakran hiányzik azon­ban a jó szervezés és irányítás, főleg azonban a lelkiismeretesség és a kezde­ményezés. Ennek véget kell vetni Az ügyeske­déssel, a spekulációval nem biztosítható a nép élet- és kulturális színvonalának emelkedése. Bil'ak elvtárs végül külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott, majd beszédét e sza­vakkal zárta: Hiszünk a boldog békés életben. E nemes cél elérésére, s annak megvalósítására, hogy gyönyörű szocia­lista hazánk mindenki számára, akinek drága a béke és a társadalmi haladás, megbízható otthonná váljon, nem fogjuk sajnálni erőnket. Vasárnap Ostravában is megrendez­ték a béke és a csehszlovák-szovjet barátság ünnepségét, amelyen részt vett Alois Indra, a CSKP KP Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke. A mintegy 40 ezer jelenlevőhöz intézett beszédében egyebek között ezt mondta: - Büszkék vagyunk mindarra, amit népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével az eltelt négy évtized­ben megvalósított. Jól tudjuk, hogy éppen az ostravaiak jelentősen hozzájárultak a szocializmus építéséhez, és ezért őszinte köszönetét érdemelnek. Persze vannak fogyatékosságaink is és mi kikü­szöbölésükre, mindannak felszámolására törekszünk, ami megkeseríti a lelkiisme­retes emberek életét. Ezt a célt szolgálja gazdasági mechanizmusunk tervbe vett átalakítása és a szocialista demokrácia tökéletesítésének törekvése is. Arra törekszünk, hogy az új gazdasági mechanizmus megalapozza a jobb mun­kaszervezést; az üzemekben és az üze­mek közti kapcsolatokban megteremtse a rend előfeltételeit; kitárja a kapukat az új technika előtt. Arra törekszünk, hogy az új gazdasági mechanizmusnak köszönhető­en a csehszlovák gyártmányok a jó minő­séget képviseljék, az igazságos bérpoliti­ka ne legyen csak üres szó, a bölcs hozzáértés teljes mértékben érvényesül­hessen a társadalom javára. Mindig gon­dolnunk kell azonban arra, hogy automa­tikusan nem hathat még a legjobb irányí­tási és tervezési mechanizmus sem. Eredményeink alapja csak a lelkiismere­tes munka lehet. Ez egyaránt vonatkozik a munkásokra, a földművesekre, a techni­kusokra, az igazgatókra és a miniszterek­re is. S a lelkiismeretes munkához nincs szükségünk semmiféle irányelvekre. Nem várhatunk tétlenül és a problémák megol­dását nem halaszthatjuk el a XXI. század­ra. Jelenleg legfontosabb figyelmünket összpontosítani az idei feladatokra, s így megteremteni az egész ötéves terv telje­sítésének előfeltételeit. Ettől függ ugyanis a további gazdasági fejlődés szükséges erőforrásainak létrehozása, valamint a XVII. kongresszuson jóváhagyott szo­ciálpolitika megvalósítása is, vagyis az életszínvonal megőrzése és javítása Tisztelt barátaim, a nagy októberi szo­cialista forradalom nyomatékosan hang­súlyozta az emberek jogát a békés életre Azt, hogy már negyvenkét éve békében élhetünk, elsősorban a Szovjetuniónak, gazdasági és katonai hatalmának és főleg következetes békepolitikájának köszön­hetjük. Az utóbbi két esztendőben a szov­jet külpolitikát a kezdeményezésnek és az új gondolkodásmódnak a térhódítása jel­lemezte. Ez a politika mindenki számára érthető, kifejezi az emberek legsajátabb érdekeit s azért mind nagyobb támoga­tásra talál. Engedjék meg, tisztelt elvtársak és barátaim, hogy tolmácsoljam önöknek, valamint Ostrava minden lakosának Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a CSSZSZK Nemze­ti Frontja Központi Bizottságának, a szö­vetségi kormánynak és személy szerint Gustáv Husák elvtársnak üdvözleteit Kö­szönjük igyekezetüket, amelynek célja az idei gazdasági feladatok teljesítése. Hisz- szük, hogy gyorsabban lépnek előbbre ott, ahol ez a társadalom számára szük­séges, s mindannyian szívügyüknek fog­ják tekinteni azt, hogy necsak többet gyártsanak, hanem jobban és olcsóbban ŽILINÁBAN a béke- és a szovjet ba­rátság szombati ünnepségén részt vett Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnök­ségének póttagja, az SZLKP KB titkára, valamint Szergej Kavunov, a Szovjet­unió bratislavai főkonzulátusának konzul­ja is. Hruškovič elvtárs beszédében ki­emelte az októberi forradalomnak és esz­méinek jelentőségét, A szovjet társada­lom átalakításával kapcsolatban arról be­szélt, hogy a csehszlovák népgazdaság teljesítőképessége és hatékonysága nö­velésének mozgatóereje a dolgozók kez­deményezésének céltudatos fejlesztése, s a KGST-országok együttműködése alapján a tudomány és a technika vívmá­nyainak gyors gyakorlati alkalmazása. Beszéde zárórészében kiemelte Mihail Gorbacsov elvtárs csehszlovákiai láto­gatásának, és a Szovjetunió legújabb bé­kejavaslatainak jelentőségét. A nagygyű­lésen beszédet mondott Szergej Kavunov is. ŽIAR NAD HRONOMBAN a békeün­nepségen részt vett Vladimir Margetin, az SZSZK erdő- és vízgazdálkodási mi­nisztere. A csaknem 4000 jelenlevő kife­jezésre juttatta szilárd elszántságát elmé­lyíteni internacionalista együttműködé­sünket a Szovjetunióval. RIMASZOMBATBAN (Rimavská So­bota) az ünnepi nagygyűlésen üdvözlő beszédet Ján Gibala, a járási pártbizott­ság vezető titkára mondott. PLZEŇBEN a szombati békeünnepsé­gen beszédet mondott Miroslav Zavadil, a CSKP KB Titkárságának tagja, az SZKT elnöke. Egyebek között hangsúlyozta, hogy pártunk megbízik dolgozóink böl­csességében, s meggyőződése, hogy az átalakítás során új értékeket teremtenek, sikeresen teljesítik a 8. ötéves terv igé­nyes feladatait és hozzájárulnak az élet- színvonal emeléséhez. A nagygyűlés résztvevői levelet intéztek Szverdlovszk dolgozóihoz, amelyben biztosították őket, hogy erejük teljéből hozzájárulnak a világ­béke megőrzéséhez és a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok megva­lósításához. Összhangban a világ iparában végbemenő változásokkal (Folytatás az 1. oldalról) elmúlt tizenkilenc év alatt az Incheba nemzetközi vegyipari vásár fontos lánc­szeme lett a hazánkban évente megren­dezésre kerülő nemzetközi vásárok soro­zatának, és jelentős helyet foglal el az európai vegyipari vásárok között. Mindezt bizonyítja az a tény, hogy 542 kiállító vesz részt rajta, huszonöt ország és Nyugat- Berlin képviseletében. 304 a külföldi kiállí­tók száma. Jelentős momentuma az idei rendezvénynek, hogy tovább nőtt a külföl­di résztvevők száma, akik a teljes kiállítási területnek így már több mint a felét foglal­ták le. A szövetségi kormány első alelnö­ke kiemelte, hogy az elmúlt negyven év alatt a hazai vegyipari termelés meghá­romszorozódott, és jelenleg a teljes ipari termelés mintegy egynegyedét teszi ki. Az említett alapvető jelentőségű adatok mellett ki kell emelni azt a tényt, hogy lényeges minőségi változás következett be a csehszlovák vegyipar összetételé­ben. összhangban a világ iparában vég­bemenő változásokkal a vegyipari alap­anyagok minél magasabb fokú feldolgo­zására törekszik. Ráadásul éppen a vegyipar az a népgazdasági ágazat, amely a termelés racionalizálása és haté­konyabbá tétele folyamatában jelentős segítséget tud nyújtani az olyan népgaz­dasági ágazatoknak, mint például az elektronika, a gyógyszer- és gépipar vagy a mezőgazdaság. Beszédének befejező részében Rudolf Rohlíček annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az Incheba ’87 hozzájárul az országok békés gazdasági együttműködésének elmélyítéséhez, és jelentős eszközévé válik a tudományos és műszaki ismeretek minél hatékonyabb cseréjének. Az idei vásár kiemelt ágazata a mező­gazdaság, így fó célkitűzései közé tarto­zik a vegyipar azon szerepének hangsú­lyozása, amelyet a föld lakosságának élelmiszer-ellátásában betölt. Valameny- nyi kiállítási részleg rendezői arra töre­kedtek, hogy a haladó technológiai eljárá­soknak, elsősorban a biotechnológia eredményeinek népszerűsítését minél hatékonyabban szolgálják. Minden bratislavai nemzetközi vegy­ipari vásár kísérő rendezvénye a KGST- országok és Finnország háztartás-vegy- ipari termékeinek kiállítása. A részt vevő országok e vegyipari alágazat kiemelkedő termékeit nevezik az Incheba „kis" aranyérmeiért rendezett versenyébe is. Ebben az esztendőben a legtöbb arany­érmet - hetet - a csehszlovák termékek kapták, köztük a bratislavai Kozmetika vállalat Junior arckrémé. Ez egyúttal a kozmetikai cikkek között az abszolút rangsorban is az élen végzett, öt arany­érmet nyertek a magyar és az NDK-beli termékek, négyet-négyet kaptak a szovjet és lengyel kiállítók, hármat Bulgária, ket­tőt Románia és Kuba s egyet Finnország kíáľítóí. .méj. ÚJ SZÚ 2 1987. VI. 25

Next

/
Thumbnails
Contents