Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-10 / 134. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1986. június 10. XXXIX. évfolyam 134. szám Ára 50 fillér Az ellenőrzés kulcsszerepe Az ellenőrzés a szocialista társadalom irányításának szerves része, a munkásosztály hatalma megszilárdításának objektív szükségszerúsége. Számos meggyőző érvet, elméleti és gya­korlati indokot találunk erről az elvről már a marxizmus-leniniz­mus klasszikusainak örökségében. Különösen Lenin müveiben, aki egész forradalmi tevékenysége során igen nagy gondot fordított a hatékony ellenőrzésre, amelynek problémáival száztizenkét, különböző terjedelmű munkájában foglalkozott. Beszédes tény, hogy közülük nyolcvanhatot a nagy októberi szocialista forradalom győzelme után, a világ első szocialista államának megalakítása idején irt. Ennélfogva természetes, hogy az ellenőrzés szocialista jellegét a lenini alapelvek határozzák meg. Magától értetődő hát, hogy a CSKP XVII. kongresszusán előterjesztett beszámoló jelentésben Gustáv Husák elvtárs is hangsúlyozta az ellenőrzés jelentőségét - mint az irányítás elválaszthatatlan részét és fontos szerepét a kongresszusi határozatok teljesítésében. Lényegében két alapvető, de egymással összefüggő formáról van szó. A párt a szocialista építés minden területén vezető szerepét elsősorban a kommunisták által érvényesíti, akik felelősséggel tartoznak a pártnak politikája megvalósításáért. De nemcsak az egyének által, hanem a pártszerveken, a pártszerve­zeteken, a pártcsoportokon, az állami szerveken, a társadalmi és tömeg szervezeteken keresztül egyaránt. Ezenkívül minden szinten és fokon a vezető beosztású dolgozók útján is érvényesíti vezető szerepét, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a pártnak vagy sem. A vezető káderek munkaköri feladatai ugyanis szintén a párt stratégiai irányvonalának részét képezik. Már maga az a tény, hogy funkcióval bízták meg őket, az illetékes pártszerv bizalmának megnyilvánulása irántuk, össz­hangban azzal a követelménnyel, hogy a vezető dolgozók a saját hatáskörükben következetesen biztosítani fogják a párt politiká­jának megvalósítását. Ezek után úgy tűnhet, mintha a pártellenőrzésre megkülön­böztetetten kellene tekintenünk, tehát egyrészt mint a párton belül végzett, azaz a pártéletre vonatkozó'ellenőrző tevékeny­ségre, másrészt mint a pártnak a gazdaság és a társadalom minden területére kiterjedő ellenőrző munkájára. Mindamellett az alapvetően két irányban ható ellenőrző tevékenység egybefo­nódik, mert mindaz, amivel a pártszervezetek foglalkoznak, közvetlenül kötődik ahhoz a környezethez, amelyben működnek. Elsősorban a dolgozókollektívák munkájához, főleg az anyagi értékek termelésének növeléséhez és tökéletesítéséhez, de a társadalmi és tömegszervezetek munkájához, valamint az emberek szocialista neveléséhez is, azon keresztül pedig a munka- és a társadalmi aktivitásuk fokozásához. Tulajdonkép­pen mindez annak az elvnek a gyakorlati megtestesülése, miszerint aki vezet, egyúttal ellenőriz is. Ezért nem értelmezhetjük az ellenőrzési jogot elvonatkoztatva az egész politikai-szervező, eszmei-nevelő és tömegpolitikai munkától, végeredményben az összes dolgozóval kialakított kapcsolatok mindennapos szilárdításától. Már csak azért sem, mert az ellenőrző tevékenység lényegét a CSKP XVII. kongresz- szusán jóváhagyott, módosított pártalapszabályzat 29. cikkelye is a következőképp rögzíti: „Az alapszervezetek és az összes pártszerv köteles a dolgozók széles körű részvételével idejében és hatékonyan ellenőrizni a párthatározatok teljesítését, intézke­déseket foganatosítani az észlelt fogyatékosságok orvoslására és a végrehajtott intézkedésekről tájékoztatni a legfelsőbb pártszerveket. Ehhez tevékenységükben felhasználják az ellen­őrző szervek tapasztalatait“. Ilyen értelemben szólt róla Gustáv Husák elvtárs is a CSKP XVII. kongresszusán, ugyanakkor rosszallását is kifejezve az ellenőrző tevékenység körül gyakorlatilag még mindig tapasz­talható elégtelenségek miatt: „Bár az ellenőrzés joga a politikai szervező munka, a párt vezető szerepe érvényesítésének alapvető részét képezi, számos pártszervezetben nem érvénye­sítik még következetesen. Még mindig nem használják fel eléggé az ellenőrző szervek tapasztalatait és nem vonnak le belőlük kellő hatékonyságú következtetéseket. Az egyes pártszervek és -szervezetek munkája ezen a téren jelentősen eltér egymástól. Nem tulajdonítanak kellő jelentőséget annak, hogy az ellenőrzés eredményei nyilvánosságra hozatalának óriási a nevelő hatása, és a felelősségtudat fokozódásához s az anonimitás megszünte­téséhez vezet“. Persze, mindamellett a pártszervezetek többsége gondosko­dik az ellenőrzések eredményeinek és tanulságainak nyilvános­ságra hozataláról is. így - csupáncsak a példa kedvéért említve- a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Komáromi (Komárno) vagy a Losonci (Lučenec) járásban az ellenőrzések eredményei és következtetései nemcsak a járási pártbizottság elnöksége elé terjesztett jelentésekben szerepelnek, hanem szükség szerint a plenáris ülések, sőt az érintett pártszervezetek taggyűléseinek napirendjére is tűzik. Méghozzá nemcsak nevelési célból, hanem hogy kellően aktivizálják az alsóbb fokú ellenőrző bizottságokat és a tagságot mozgósítsák a hibák felszámolására- elsősorban az ellenőrzés rendszerének állítólagosán leggyen­gébb láncszeme, az ún. belső ellenőrzés erősítésére és tökéletesítésére. Mindebből nyilvánvaló, hogy a párt vezető szerepének elmélyítése, a pártszervezetek politikai-szervező és nevelő munkája hatékonyságának további fokozása, a pártpolitika megvalósítására irányuló mindennapos törekvés szempontjából az ellenőrzés rendkívül jelentős tényező. Ezért, mindent egybevetve, úgy véljük, az ellenőrzés kulcsszerepének lenini értelmezésű felfogása és hatékonyságának fokozása feltétlenül pozitív hozzájárulást jelent a CSKP XVII. kongresszusának határozataival összhangban már az idei tervfeladataink teljesíté­séhez is. MIKUS SÁNDOR Mihail Gorbacsov magyarországi látogatásának második napja Barátsági nagygyűlés a Csepeli Gépgyárban (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára tegnap folytatta baráti látogatását Magyarországon, amelyre a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására került sor. A délelőtti órákban koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél és a budapesti Lenin emlékmű­nél. Mihail Gorbacsov tisztelettel adózott a szovjet Mihail Gorbacsov ezután a Csepeli Gépgyárba látogatott el, ahol Kádár János, az MSZMP főtitkára kíséretében megtekintett egyes részlegeket. A gyár képviselői tájékoztatták ót a Csepeli Gépgyár tevékenysé­géről és a szovjet partnerekkel folytatott együttműködésről. Cse­pelen a magyar gépipar csúcster­mékeit gyártják, amelyek közül főként a számjegyvezérlésü szer­számgépeket a Szovjetunióba ex­portálják. Mihail Gorbacsov és Kádár János a gyár megtekintése után barátsági gyűlésen vett részt a gyár dolgozóival. A nagygyűlésen Kádár János és Mihail Gorbacsov beszédet mondott. (Mihail Gorbacsov be­szédét lapunk harmadik oldalán közöljük.) Kádár János rendkívül fontos politikai eseménynek nevezte azt, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára elfogadta az MSZMP Központi Bizottságának meghívá­sát. EmléKeztetett arra, hogy a Mi­hail Gorbacsowal folytatott vasár­napi tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés eredményeiről, megtárgyal­ták a kétoldalú kapcsolatokat, a szovjet-magyar együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit és részletes véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet rend­kívül fontos kérdéseiről. A tárgyalások ismét megerősí­tették, hogy a két ország egysége szilárd és megbonthatatlan, mert az MSZMP és az SZKP a marxiz- mus-leninizmus közös elvei, a két ország alapvető érdekei és távlati céljai egységének alapján azono­san értékeli a szocialista építést és a nemzetközi helyzetet. Készek közösen továbbfejleszteni a kétol­dalú magyar-szovjet együttműkö­dést valamennyi területen és azt magasabb színvonalra emelni, a nemzetközi szintéren pedig ké­szek közösen harcolni az azonos célok eléréséért, a kapcsolatok javításáért, a tartós békéért, az emberiség tömegpusztító fegyve­rek nélküli, biztonságos jövőjéért. Kádár János rámutatott, hogy részletesen tájékoztatta Mihail Gorbacsovot a szocialista építés­ről Magyarországon és nyíltan beszélt arról, hogy jelenleg sok, a kelleténél több nehézség van a Magyar Népköztársaságban, és hősök emlékének is, akik életüket áldozták Magyaror­szág felszabadítása során. A koszorúzási ünnepségeken részt vettek: Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti fővárosi tanács elnöke, Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, az MNK szovjetunióbeli nagykövete és Borisz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. hogy a szocialista építés során az országnak még igen nehéz aka­dályokat kell leküzdenie, mondotta Kádár János. A továbbiakban rá­mutatott: „Az eddigi nehézségeink tekintetbe vételével tudatosítjuk, hogy még nem csekély feladatot kell megoldanunk. Ugyanakkor azonban tudom azt is, hogy már voltunk százszorta nehezebb helyzetben, de amikor egyesítet­tük a párt, a társadalom és a nép erőit, sikerült leküzdenünk az aka­dályokat és jó eredményeket, ér­(Folytatás a 2. oldalon) A mezőgazdaság időszerű feladatairól Tökéletesíteni kell a munkaszervezés formáit (ČSTK) - František Pitrának, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának vezetésével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztereknek, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága elnökének részvételével ülést tartottak tegnap Prágában a kerületi pártbizottságoknak a mezőgazdasági pártmunkáért felelős titkárai. Áttekintették a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban a CSKP XVII. kongresszusát kö­vetően végzendő politikai munka időszerű feladatait és a CSKP KB 3. ülésén elfogadott határozatok végrehajtása terén követendő el­járást. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozták, hogy még intenzíveb­ben kell törekedni az elmaradó mezőgazdasági vállalatok gazdál­kodásának a javítására, követke­zetesen le kell bontani a mező­gazdaság irányítási rendszerét tö­kéletesítő intézkedéseket a válla­latokon belüli kollektívák feltételei­re, s tökéletesíteni kell a munka- szervezési formákat és a jobb végeredmények elérését célzó ösztönzést. A továbbiakban értékelték A békéért és társadalmi haladásért Ünnepi gyűlés a NÚSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából vezet képviselői szívélyesen üd­vözölték Matej Lúčan szövetségi miniszterelnök-helyettest, Tomáš Trávníčeket, a Csehszlovák (ČSTK) - Ünnepi gyűlést tartot­tak tegnap Prágában a Nemzetkö­zi Újságíró Szervezet megalakulá­sának 40. évfordulója alkalmából. A 120 európai, afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország több mint 200 ezer újságíróját tömörítő szer­Szovjet állami díj - csehszlovák szakembereknek (ČSTK) - Viktor Lomakin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete tegnap Prágában Ja­roslav Ječmennek és Jan Jele­nának, a Buzuluk-Komárov válla­lat dolgozóinak átadta a Szovjet­unió 1985. évi állami díját. Ezt a két dolgozónak, valamint a szov­jet tudósoknak és szakemberek­nek a múkaucsukgyártó automata gépsorok csehszloyák-szovjet együttműködésben történt kifej­lesztéséért és ipari realizálásáért adományozta. Nemzeti Front KB alelnökét, Gus­ta Fučíkovát és a többi vendéget. Kaarle Nordenstreng, a szer­vezet elnöke bevezetőben méltat­ta az újságírók nemzetközi együtt­működésének eszméjét, amely a második világháború idején szü­letett meg, és amelynek hatására a szervezet az 1946. június 3-a és 8-a között Koppenhágában tartott kongresszuson megalakult. Egy évvel később a prágai kongresz- szus jóváhagyta a szervezet alap- szabályzatát, és úgy döntött, hogy a szövetség állandó székhelye hazánk fővárosa lesz. Kaarle Nor­denstreng kiemelte, hogy az új­ságíróknak harcolniuk kell a béke megszilárdításáért, a társadalmi haladásért és a nemzetközi meg­értésért, vagyis azokért az eszmé­kért, amelyeket a szervezet már megalakulásakor kitűzött. (Folytatás a 2. oldalon) a CSKP KB Elnöksége által az idei állami tervben kitűzött feladatok teljesítéséről és az állati termé­kekkel való ellátásról szóló határo­zatok teljesítése során követett eljárást az idei első félévre és az év végéig terjedő időszakra vonat­kozóan. Hangsúlyozták, hogy ma­ximális figyelmet kell fordítani a ta­vaszi munkák második szaka­Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök üdvözlő táviratot küldött Kurt Waídheimnek az Osztrák Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. Gustáv Husák köztársasági el­nök táviratban fejezte ki jókíván­ságait Mário Soaresnek, a Portu­gál Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB elsó titkára tegnap Bratislavában bemutatkozó láto­gatáson fogadta Nguyen Phu Szoait, a Vietnami Szocialista Köztársaság rendkívüli és megha­talmazott csehszlovákiai nagykö­vetét. Ismertette Szlovákia fejlesz­tésének időszerű kérdéseit a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán elfoga­dott határozatok megvalósításá­nak időszakában. Nguyen Phu Szoai tegnap Pe­ter Colotkánál, a CSKP KB El­nökségének tagjánál, szlovák mi­niszterelnöknél és Viliam Šalgo- vičnál, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagjánál, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökénél is bemutatkozó látogatást tett. A fogadásokon jelen volt Vu Hoang, Vietnam bratislavai fókon- zulja.

Next

/
Thumbnails
Contents