Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Várfalvi Andrea - Peller Tamás Károly: Az Esterházy-gyűjteménybe tartozó XVII. századi magyar nyereg restaurálása
AZ ESTERHAZY-GYUJTEMENYBE TARTÓZÓ, XVIE SZÁZADI, MAGYAR NYEREG RESTAURÁLÁSA Várfalvi Andrea-Peller Tamás Károly Összefoglalás: A XVII. századi, magyar nyereg a II. világháború után bombatalálat következtében három évig egy épület romjai alatt hányódott. A föld alól előkerülvén ásatási lelethez hasonló állapotban volt. szerkezete meggyengült, a különböző típusú anyagok állapota szükségessé tették tisztítását, megerősítését és kiegészítését. A restaurátor házaspár cél ja a nyereg teljes konzerválása és restaurálása mellett az anyag- és készítéstechnikai vizsgálatok elvégzése is volt. A műtárgy összetettsége, térformája miatt a munka során több etikai kérdésben kellett komoly döntéseket hozniuk. A különböző szerves és szervetlen anyagok eltérő konzerválása miatt a tárgyat szét kellett bontani. A textil-bőr-fa részeket Várfalvi Andrea, a fémdíszítményeket Pcller Tamás Károly restaurálta 1997-ben. a Magyar Képzőművészeti főiskola Tárgyrestaurátor Szakán, diplomamunkájuk keretében. Történeti előzmények Az 52. 2857. leltári számú nyereg 1919-ben került az Iparművészeti Múzeumba az Estcr- házy-gyüjtemény többi darabjával együtt. 1923-ban a kincstár tulajdonosa, Esterházy Pál herceg és a múzeum akkori igazgatója letéti szerződést kötött. 1942-ben Budapest várható ostroma és az ebből következő rombolás veszélyének elkerülése miatt Esterházy Pál a műkincseket ládákba csomagoltatta és a stratégiai jelentőséggel nem rendelkező, budai várnegyedben álló Tárnok utcai családi palotába szállíttatta. Buda hét hétig tartó ostroma alatt, 1945. januárjában az épületet bombatalálat érte: a palota romba dőlt és kiégett, maga alá temetve az értékes gyűjteményt. Három évvel később került sor a helyszín és az épület alapjainak feltárására, melynek során a XVII. századi, magyar nyereg is a felszínre került. Az Iparművészeti Múzeumba kerülő sérült műtárgyakat a leletmentés után gyorskonzerválták, ami sok tárgy esetében csupán tisztításból állt, melynek során eltávolították a nagyobb, felületi szennyeződéseket (1. kép). A nyereg állapota restaurálás előtt A föld alatt a tárgyat az évek során egyaránt érte fizikai, kémiai és biológiai károsodás, így az egyes alkotórészek nagymértékű méret és formaváltozáson estek át. Az indás mintával vésett, aranyozott ezüst kápalemezek erősen szennyezettek voltak, felületüket fekete színű ezüst- korrózió borította. Az aranyozás sok helyen lekopott. A díszítő türkizkövek közül öt kiesett a foglalatából, kettő elrepedt, egy foglalata pedig 71 1. kép A nyereg restaurálás előtt The saddle before restoration
