Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: Vyškov típusú hunkori bronz lemezfibula Tornyópusztáról

Oroszországtól egészen Észak-Itáliáig megfigyelhetőek

2 és a Kárpát-medencében szintén előfordulnak. Ez volt a formai előkép, melyre a későbbi típusok alapozódtak. így az 5. század első- és középső harmadában terjednek el az ékkőberakással díszített fibulák, melyek legszebb példányai a szilágysomlyói kincsleletből és a regölyi gazdag női temetkezésből ismertek.

3 Ezekkel párhuzamosan jelentkeznek a nagyméretű, ezüstből készült lemezes fibulák, a germán arisztokrácia női tagjainak sajátos viseleti/rangjelző tárgyai,

4 melyeket az 5. század középső harmadától kezdi felváltani a már öntött ékvéséssel díszített fibulák sora.

5 Az 5. század első és második harmadában a lemezes ezüst fibulák mellett bronz példányok szintén kerülnek elő. Ezek közül a legjobban az ú.n. Léva/Levica Prsa típushoz tartozó öntött, ékvéséses fibulák terjedtek el a Kárpát-medencében. Az ezüst lemezfibulák mellett az azokat utánzó bronzból készült példányok ritkán, de szintén megfigyelhetőek. Jellemzőik a félkör, háromszög vagy elnyúlt sokszög alakú fejlemez, melynek csúcsain kör vagy cseppformájú díszítések találhatóak. A láblemezeken szintén gyakran előfordulnak félkör vagy négyszög formájú kitüremkedések, valamint a fej- és láblemezre egyaránt jellemző rovátkolások. Ugyan közel száz éve publikálták az első példányt,

6 mégis egyes csoportjaik részletes vizsgálatára és tipológiai besorolására csak 1989-ben tett kísérletet Volker Bierbrauer, aki két fő típust különített el.

7 Az ú.n. Bratei típusra a háromszögű fejés a többnyire hosszan nyújtott láblemez, melynek legnagyobb szélessége a közepe táján van, jellemző. A fejlemezen három körszerű kitüremkedés körszemekkel vagy díszítetlenül található, a körszemes díszítés a láblemezeken is gyakran jelentkezik.

8 Ugyan számos azonosság figyelhető meg a másik ú.n. Vyskov típussal (III. tábla), mégis a fő eltérést a fejlemez díszítménye és formája jelenti a két típus között. A Vyskov típusnál ugyanis a fej lemez háromszög formából indul, azonban mindkét oldalon egyenes oldalszegélyekben végződik és a csúcsát keresztre emlékeztető díszítmény zárja, a láblemezének oldalán és végén pedig öt darab körszerű kitüremkedés található.

9 A tornyópusztai fibula a Vyskov típusú fibulák közé sorolható, még akkor is, ha bizonyos eltérés figyelhető meg a többi közölt darabhoz képest, mint a fejlemez háromszög formája és a felület díszítetlensége. A csúcson lévő díszítmény ugyan sérült, egy része letörött, azonban nagy valószínűséggel itt is kereszt formájú lehetett. Ugyan a láblemez vége hiányzik, de a kengyel alatt, a megmaradt felület két oldalán látható kitüremkedések szintén a Vyskov típusú fibulákkal mutatnak rokonságot. Minden bizonnyal a letörött láb csúcsán és két oldalán az épp példányokhoz hasonló díszítmény volt. Z

BIERBRAUER 1968, 3-4.; BIERBRAUER 1992, 263-264. 3

KISS 1982-1984, 401-416. 4

BIERBRAUER 1992, 266-270. Scufenkronológiáját azonban óvatosan kell kezelni, ugyanis a fibulák készítése, viselése majd sírbahelyezése az általa húzott szűk időbeli kereteket számos esetben szétfeszítheti. Részletesen ehhez Id. PROHÁSZKA 2002. 5

BIERBRAUER 1992, 270-272. 6

HAMPEL 1905, III, Taf. 10/3. 7

BIERBRAUER 1989. A bronzfibulák katalógusát és a különféle elképzeléseket Kiss Attila közölte: KISS 1981, 197-200. "BIERBRAUER 1989, 141-143.; PROHÁSZKA 2004 m.a. "BIERBRAUER 1989, 149-151. 88