Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: Vyškov típusú hunkori bronz lemezfibula Tornyópusztáról

Vyskov típusú hunkori bronz lemezfibula Tornyópusztáról (Komárom-Esztergom megye) Kisné Cseh Julianna-Prohászka Péter (Kuny Domokos Múzeum, Tata - ELTE BTK, Budapest) A Dunántúl 5. századi története szempontjából fontos szerepet játszanak a feltárt sírok és temetők mellett a különféle szórvány leletek is. Ugyan e korból számos írott forrásból is értesülünk a volt Pannónia provincia területén végbement folyamatokról, így a római uralom „hanyatlásáról", a hunok megjelenéséről és a germán népek megtelepedéséről, mégis a régészeti leletanyag vizsgálata során új szempontokkal gazdagíthatjuk e híradásokat, illetve betekintést nyerhetünk a mindennapok életébe, mint például a kereskedelmi kapcsolatokba vagy az 5. századi viseletbe. Mindezek mellett a településtörténet szempontjából is egyre komolyabb szerephez jutnak a szórvány leletek, melyek terepbejárások, mezőgazdasági munkák vagy építkezések során kerülnek elő. Ezek sorába tartozik az alább ismertetésre kerülő bronz fibula is, melyet több más római kori emlékanyaggal együtt Sándor Lajos ajándékozott a tatai Kuny Domokos Múzeumnak. Lelőhely: Tornyópuszta (Komárom-Esztergom megye, I. tábla 1-2.) A lelőhely a Tarjántói DNy-ra fekvő Tornyópusztán, a Tatabányát Tarjánnal összekötő út Tornyópuszta irányába történő leágazásától, a település előtt leágazó földúttól balra, az erdősávtól mintegy 100-150 m-re fekvő szántóföldön található, ahol az 1990-es évek közepén a Szent László forrás felduzzasztásával egy mesterséges tavat létesítettek. A forrás mindkét partján egy nagy kiterjedésű, az 1-4. sz. között lakott római kori villatelepülést bolygattak meg. Leltári szám: 2003.1.1. Méret: h: 3,9 cm, feji. h: 1,9 cm, feji. sz: 2,5 cm, lábl. h: 2,5 cm, lábl. sz: 1,5 cm Leírás: A bronzból öntött fibula erősen hajlított állapotban került elő. A hajlítás a patinanyomok alapján nem új, hanem még a régibb időben történhetett, hasonlóan a láblemez egy részének letöréséhez. A fibula egyenlőszárú háromszög alakú fejlemezének csúcsán kereszt alakú díszítmény, melynek egy része hiányzik. A fej- és láblemez, valamint a kengyel felülete díszítetlen. A kengyel és a láblemez kapcsolódásánál a láblemez két oldalán félkör alakú díszítések, melyeket mindkét oldalán nagyobb kidomborodó díszítmények követnek. A tűtartó szerkezet mind a fej- mind pedig a láblemezen megmaradt. A tűtartó a láblemez csúcsán közvetlenül a kengyelkapcsolódás után található. (II. tábla) Az 5. század női viseletének jellegzetes mellékletei a különféle lemezfibulák. Mind díszítés, mind pedig a forma szempontjából különféle típusaik figyelhetőek meg. A 4. század utolsó évtizedeiben a Marosszentanna-Cerniachov kultúra területén készültek első példányaik.

1 Ezek a korai, kisméretű ezüstből készült ún. Villafontana fibulák Dél'KOKOWSKI 1996. 81