Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: „Cikádafibulák” a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből

3. (3. kép) Lelőhely: Tarján (Komárom megye, 2. térkép) Leltári szám: 2002.2.1. Méret: h.: 3,1 cm, szárny sz.: 1,2 cm. Leírás: A kisméretű bronzból öntött fibula háromszög alakú fejét két oldalán szemszerű kitüremkedések díszítik. A fejből rovátkolással tagolva, de közvetlenül indulnak ki a szárnyak. A potrohot fordított egyenes szárú háromszög alakban jelölték, amihez rovátkolással választva kapcsolódnak két oldalt a szárnyak. A potrohrész közepén egy kör alakú mélyedés van, amelyben feltehetően üveg vagy pasztaberakás lehetett. A fibula hátán a tűszerkezet nyomai láthatóak. A LELŐHELYEK Az ismertetett cikádák esetében, annak ellenére, hogy mindhárom szórványlelet, megbízható adatok állnak rendelkezésünkre a lelőhelyekkel kapcsolatban is. Az ajándékozónak, Sándor Lajos odafigyelésének köszönhetően pontosan ismerjük az előkerülési helyüket, s következtetéseket vonhatunk le a leletkörülményekről. A Császár északi határában előkerült példányok a felszíni jelenségek alapján egy római villa maradványaihoz tartoznak, ahol a gazdag, zömében 2-4. századra datálható leletanyag mellett a találó elmondása szerint népvándorlás kori leleteket (langobard fibulák) is találtak. A római kori lelőhelyekben rendkívül gazdag település környékéről többek között későrómai sírok leletanyaga is a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került.

1 A tarjáni fibula esetében középső- és későcsászárkori leletek egyaránt ismertek az előkerülés helyéről és annak közeléből, ahol a telep - villa - terepbejárása mellett egy későrómai sír is a felszínre került. A lelőhelyről származik a Kr.u. 145-ből származó katonai diploma,

2 s a település mellett került sor már a későrómai téglasír leletmentésére.

3 Komárom megye ezen részén azonban több 5. századi lelőhelyről van tudomásunk. így Környéről egy megbolygatott temető maradványai - többek között poliédervégű fülbevalók, hordóformájú aranygyöngy, karkötő és nomádtükör - jutottak a Kuny Domokos múzeumba, ' vagy a közeli Szákon a Téglagyár területén találtak egy csontvázat, melyen madár alakú fibulapár volt, az egyik darab a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került.

5 A CIKÁDAFIBULÁK TIPOLÓGIÁJA ÉS BESOROLÁSA A cikádaformájú tárgyak kutatása közel 150 éves múltra tekint vissza a Kárpátmedencében. Az első fibulák a híres magyar műgyűjtő, Jankovich Miklós gyűjteményéből kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba, aki ezeket Magyari Kossá Sá1 MAHLER-KUZSINSZKY-HAMPEL 1902. 2 LŐRINCZ-PETÉNYI 1997, 218-222. 3 Kisné Cseh Julianna leletmentése 1996. KDM Adattár 245-2002. 4 Ltsz.: 77.3.1-10. KISS 1999, 118, Tabelle 1., 121. A tárgyak tudományos közlését Odor János végzi el. ' Ltsz.: MNM 11/1925.1. KISS 1999, 116., Tafel 2.1-2., 121-122. 114