H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)
Madaras László: Az öcsödi avar kori (VII. század utolsó harmada - VIII. század) temető egy különleges lelete és egy lehetséges funkciójának meghatározása a néprajzi párhuzamok segítségével
MADARAS LÁSZLÓ AZ ÖCSÖDI AVAR KORI (VII. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADA - VIII. SZAZAD) TEMETŐ EGY KÜLÖNLEGES LELETE ÉS EGY LEHETSÉGES FUNKCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA A NÉPRAJZI PÁRHUZAMOK SEGÍTSÉGÉVEL Sámándal Szürkül a hajnal már... Szívem ereszd el már! Csevegnek tarka madarak... Csitulj ősöm, Halak! Szürkület szürke burka, millió madár torka... Süvegemet már engedd el! Millió társam hadd ismerjem, neveltjeim tápláljam, nevemmel is törődjem! Éjjel járó népem éj s hajnal közt várom... Sámándobom fenekét szárítanám s nem lehet Szülötteim számlálnám... Szabadítsd meg szívemet! (Szojot sámánének) Az utóbbi évtizedben két fontos avar kori ásatás folyt Öcsöd területén. Eredményeinkről több közleményben számoltunk be ezidáig. 1996 és 1997-ben egy nemzetközi expedíció kutatott az Öcsöd-Büdöshalom (MRT-59) lelőhelyen. Az olasz és magyar kutatók közösen mentették meg a temető' 39 sírjának leletanyagát, s tettek fontos megfigyeléseket a temetkezési szokásokkal kapcsolatban. Ennek a közös feltárásnak egyik sírjáról kívánunk ebben a munkában értekezni. Ez a sír az Öcsöd-Büdöshalom temető 37. sírja. A sír leírása A sírgödör lekerekített sarkú, téglalap alakú, lefelé enyhén összeszűkülő. M: 102 cm, H: 200-203 cm, SZ: 68-72 cm. Tájolása ÉNY-DK 320°. A gödörben háton fekvő, nyújtott helyzetben feküdt a közepes megtartású női váz. H: 152 cm. A koponya jobb oldalra (Kelet) néz. Melléklet Sima bronzkarika fülbevaló, töredékeiből feltételezhetjük, hogy eredetileg egy kerek karikájú, kis üveggyöngycsüngős fülbevaló volt a koponya bal oldalán a halántékcsont mellett. Egyszerű bronz pántgyűrű töredékei a jobb ujjcsontoknál. Vastű töredékei. A vastű eredetileg a helyszíni megfigyelések alapján egy fa tűtartóban volt. A famaradványok a felszedéskor elpusztultak a keresztcsonton. Ovális vascsat pecekkel a medencében. Bikónikus barnás-vöröses orsógomb, mindkét palástján bekarcolt cikk-cakk vonalakkal a bal combcsont felső harmadában, annak belső oldalán. Ismeretlen rendeltetésű vasból és fából (vékony falemez, esetleg vastag fakéreg!) készült „tárgy". A „tárgy" a koponya alatt, ahhoz hozzásimulva került elő. A koponya alól mindössze két hegyes csúcsban végződő felső vége látszott ki a bontás során. A „tárgyra" teljes valóságában a sír felszedésekor, a koponya eltávolítása után találtunk rá. A koponya felszedése után lett világos, hogy egy vaspánt és fa konstrukció bontakozik ki. A vaspánt pontosan követte a koponya alakját, ugyanez mondható el a famaradványokról is. A vastöredékeken is megfigyelhetőek voltak a famaradványok, s esetleg valamiféle egyéb szervesanyag (bőr?) maradványa is. A fa, a vas és ez az esetleges bőr (?) egységes „tárgyat" alkot a koponya alatt. A temető helye, időrendje az avar koron belül Az öcsödi temető 72 feltárt sírja alapján az avar kor második felére, a 670—680-as évektől kezdődő időszakra keltezhető. A sírokban kései préselt, s korai öntött garnitúrák találhatók. Ezek közül különösen fontos a 3. sír garnitúrája. Ez egy igazi indás garnitúra, amelynek öntött nagyszíjvége azt mutatja, hogy elkészítésekor a mestert két ötvöstechnika befolyásolta. A korai avar korban általánosan elterjedt gyakorlat volt, hogy a szíjvéglemezek közé merevítőlemezként fából kifaragott „betétet" helyeztek, ezzel biztosítva a szíjvég merevségét. Ezt a „megszokott" technikát alkalmazta az ötvös a 3. sír nagyszíjvége esetében is. Azonban erre az öntött lapok esetében már semmiféle gyakorlati szükség nem volt, az öntött lapok hosszú ideig 1 Madaras 19921a, 177-196; 1993, 181-224; 1996, 137-144. 31
