Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Berecz Mátyás: Eger városfalai

A településföldrajzi tényezők közül a város kialakulásában nagy szerepet játszott a terep adottsága. Az első település a várdombon jött létre. Az egri völgy itt szűkül a legjobban össze, tehát védelmi szempontból a püspöki székhely, majd a később az erődítés helyét a legkedvezőbben választották meg. De amilyen jó volt a hely erődítésnek, annyira nem kedvezett a város kialakulásának. A település keletre nem nagyon terjeszkedhetett, így csak a várdomb és a patak közötti szűk völgyben alakulhattak ki újabb települések. A népesség gyarapodásával a patak nyugati partja is benépesült. A patak folyása, a domboldalakról lefutó vízmosások iránya korlátok közé szorította a kisebb városrészeket, meghatározta a lakótelkek kialakulásának soros, vagy szabálytalan elhelyezkedését.

2 Ezeknek a szinte különálló település-foltok összeolvadásából alakult ki a tulajdonképpeni város. Az erődített város társadalmi és gazdasági fejlődése A magyar honfoglalás előtti településről sem írásos, sem régészeti bizonyítékunk nincs. A kevés régészeti anyag, amely ezidáig előkerült, csak azt bizonyítja, hogy a honfoglalás utáni első évtizedekben az egri völgy ellenőrzésére kisebb katonai csoport települt meg. A XI. században az egri völgy királyi birtok volt. I. István király egyházszervező tevékenységében Egerben is püspökséget alapított, templomot építtetett és a királyi birtokból adományozott területet az egyháznak.

3 A középkorban az egri püspökség az ország legnagyobb egyházmegyéje volt. E hatalmas országrészben a kereszténység terjesztése, az egyház megszervezése, később igazgatása csak úgy volt lehetséges, ha nagyszámú kanonoki testület segítette a püspök munkáját. A püspökségnek kellett biztosítani a kialakuló egyházak felszerelését, de iskolát is kellett felállítani, amelyben a lelkészi feladatokat ellátó papokat kiképezhették. Az egyházi központ fejlődése természetesen kedvező hatással volt Eger fejlődésére is. Annak ellenére, hogy Eger mint püspöki város nem lehetett a királyi vármegye székhelye, gyorsan megindult a városiasodás útján. A püspöki székhely számos egyházi és világi személyt vonzott a városba hivatalos ügyek intézésére. Mind a püspökséget, mind az átmenetileg idelátogatókat ki kellett szolgálni, s a várdombon települt városmag már a XI. század végére szűk lett, s az Almagyar-dombon, és kezdetben az Eger-patak baloldalán, megkezdődött a középkori város kialakulása. A püspökség és a város nagyobb arányú fejlődése az 1250-es években indul meg. Erre az időre a lakosság már nagyrészt kiszorult a várdombról a patak két oldalán kiépült településrészekbe. 2 KOVÁCS Béla 1965. 74-75. 3 KOVÁCS Béla 1965. 74. 554