Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Papp Györgyi: Eger a honfoglalás ezredéves jubileumán – a helyi sajtó tükrében

A felkészülési munkák már ekkor beindultak, azonban több mint egy évtizeddel azután, hogy elfogadták a honfoglalás időpontjának a meghatározását, az országgyűlés 1893ban mégis 1896-ra halasztotta az ezeréves évforduló megtartását és az erre az időszakra tervezett országos kiállítást. Az 1894-ben a szervező bizottság további lépéseként összegezte az ünneplés fő szempontjait: „ezen ünnepségnél a fő súly ne a látványosságra, hanem maradandó alkotásokra legyen fektetve, hogy azokban fel legyen tüntetve a nemzet egészereje, hogy ünnepe legyen az egész országnak, az egész nemzetnek, az ország minden helyének, polgárának. '" Ez a felhívás további támpontot nyújtott a megyéknek és az ország összes településén dolgozó millenniumi bizottságnak. Az első közlemény, amely Heves vármegye lakosságának a figyelmét a honfoglalás ezeréves emlékére ráirányította az Eger hetilap 1881. június 23-i számában volt olvasható.

2 A felkészülés másik komolyabb állomása a megyének az 1885. évi budapesti országos kiállításon való részvétele volt. Egyre közelebb kerülve az ünnepi év küszöbéhez, mind többen csatlakoztak a központi rendezőséghez. Heves megye és Eger város bizottsága is megalakult, az együttműködésnek a fővárosi szervezőkkel nem állta sem1. kép. Az 1885. évi országos kiállítás plakátja. A szerző reprodukciója 1 GLATZ Ferenc (szerk.) 1988. 179. 2 Heves Megyei Hírlap 1996. március 15. 194