Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Papp Györgyi: Eger a honfoglalás ezredéves jubileumán – a helyi sajtó tükrében

mi sem az útját.

3 Már 1894-ben 38 Heves megyei egyesület, intézmény, szervezet, testület stb. jelentkezését regisztrálhatták. A központi országos rendezvényeknek két vonulata volt. Egyik a városligeti kiállítás, a másik egy ünnepi rész, mely díszelőadásokat, nemzetközi konferenciákat foglalt magában, ezek között is fő attrakcióként állt a millenáris hódolat a király felé. Az országos termény és termék bemutatót beharangozó közleményt 1895. november 19-én tették közzé, melyben Schmidt miniszteri tanácsos, kijelöli a szempontokat, melyek szellemében a kiállítani szándékozók jelentkezését várják. Az elsődleges kívánalom: „bemutatni Magyarország szellemi és közigazgatási állapotát... E czélt szem előtt tartva, a kiállítási programm felöleli a nemzeti munka minden ágazatát, de első sorban kiváló szerepet juttat a hazai ipar minden tényezőinek...Mennyire haladtak...a hazai iparosok tehetsége, ügyessége. "

4 Zalár József megyei alispán nagyban szorgalmazta és támogatta szűkebb pátriájának méltó bemutatását a budapesti rendezvényen. Felismerve a kiállítás jelentőségét, azt hangsúlyozta, hogy mezőgazdasági, erdészeti terményeikkel és ipari készítményeikkel „ott hazánknak nemcsak egy megyéjében, hanem a többi hetvenben is megismerhetik nagyszerű múltunk és munkával teli jelenünk egy-egy állomását, illetve alkotását. "

5 A millenáris esztendő küszöbén az ország sok megyéjében hasonlóan gondolkodtak arról, milyen nagy lehetőségeket rejt magában ez a rendkívüli, igazán ritka alkalom, amikor esetleg az ünnepléssel párhuzamosan gazdasági és helyi érdekek is érvényesülhetnek. Ehhez a gondolatkörhöz párosult a kormány egy újabb ajánlása, miszerint az ünnep fényét emelendő a már folyó, vagy tervezett építkezéseket a millenniumi évre fejezzék be minden településen. A fővárosban 1896-ra át is adták a kontinens első földalatti vasútját, a Műcsarnokot, a Vígszínházat, a Ferenc József hidat (napjainkban Szabadság-híd), az Iparművészeti Múzeumot, a Kúriát (jelenleg Néprajzi Múzeum) és egyéb létesítményeket.

6 Ez a tendencia vidéken is megfigyelhető. A millenáris esztendő Közvetlenül a jubileumi év beköszöntése előtt a várakozás, érthető módon még inkább fokozódott. A történeti helyzetből adódóan a magyar nép számára fontos volt bizonyítania Európának, a Monarchiának és önmagának is létjogosultságát, helyét és jogfolytonosságát ezen a kontinensen és ebben a hazában. Éppen ezért ez „a szilveszter nem olyan lesz, mint a többi. Örvendetesebb és ünnepélyesebb. Valami rendkívüli kellemes érzet, édes hangulat, több hazafias öröm magasztos tüze, vallásos ihlet fogja megszállni minden magyar ember szívét, lelkét...belépünk Magyarország, édes hazánk fennállásának ezredik évébe. Kinek lelkét hagyná érintés nélkül a fenséges pillanat, melyhez hasonlót a vén Európa nemzetei közül olyan kevésnek engedett megérnie az isteni gondviselésnek! ? Kinek nyelve nem mozdulna áhítatos imára, hogy hálát rebegjen a magyarok Istenének jóvoltáért, mellyel ezer év óta terjeszti ki áldó kezeit kicsiny magyar nemzetre! "

7 3 Heves Megyei Hírlap 1996. március 15. 4 Egri Híradó 1895. december 7. 5 Heves Megyei Hírlap 1996. március 15. 6 GLATZ Ferenc (szerk.) 1988. 179. 7 Egri Híradó 1895. december 28. 195