Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

Kozák Károly AZ EGRI VÁR FELTÁRÁSA VII. (1957-1988) Anyagközlés, előadás, kiállítás, leletmentés, tanulmányok Valamivel több mint harminc éve kezdtük meg az egri vár II. világháború utáni feltárását, s az eredmények ismertetését a fenti címen, I-VI. szám alatt az Egri Vármúzeum Évkönyvében. Ezekben a dolgozatokban ismertettük a Föld- és Tömlöcbástya, valamint a középkori püspöki palota, az egykor ott álló gótikus és reneszánsz kályhák kutatási eredményeit, leletanyagát. Ezt követően elhagytuk e címet és sorszámozást, s helyette egy-egy több évig tartó, kutatási egységre jobban jellemző címeket választottunk.

1 Most, hogy a feltárás harmincadik évén is túljutottunk, s az idő sürget, úgy gondoltuk, visszatérünk az eredetileg megkezdett címadáshoz és számozáshoz. E munkában ugyanis több kisebb, különböző jellegű, de mégis az egri vár feltárásához kapcsolódó anyagközlést, kisebb tanulmányt kívánunk ismertetni, az utóbbi évek során leletmentés keretében előkerült, s azóta restaurált anyagot bemutatni. E munkákat időrendbe állítjuk és szükség szerint hivatkozunk korábban megjelent munkákban megtalálható előzményekre. Úgy gondoljuk, ezek a szerény, kis munkák jó kiegészítést adnak a korábban ismertetett anyaghoz, felvetett lehetőségekhez. 1. Első keresztelőegyházaink és az egri püspökség alapításának körülményei A püspökség alapításának előzményei - úgy tűnik - az Ottó császár által 973-ban összehívott „fejedelmi találkozóig" nyúlnak vissza. E találkozóra az akkor megválasztott Géza fejedelem is elküldte tizenkét főúrból álló követségét. A követség a húsvéti ünnepeket Quedlinburgban töltötte, s feltehetően részt vett az egyházi szertartásokban, ünnepségekben. A követség Géza megbízatása alapján a császár által felajánlott béke fejében hozzájárult ahhoz, hogy térítők jöjjenek velük hazánkba, s a fejedelem segítse azok tevékenységét. Felvetődik annak lehetősége, hogy a küldöttség egy része a csehmorva és lengyel térítőkkel a főcsoporttól eltérő útvonalon keresztül, észak felől érke1. KOZÁK K.: Az egri vár feltárása [Egri Múzeum Évkönyve 1963(1), 1964(2), 1966, 1967, 1968(VI) és 1969.]. Az évkönyvek évszámai némi eltérést mutatnak a sorozatszámok évmegjelöléseitől. A fent jelzett kötetek között is jelentek meg már más címen az egri vár feltárásával, történeti kutatásával kapcsolatos dolgozatok [Pl. DÉTSHY M. : Munkások és mesterek az egri vár építkezésein I—

II. az 1963(1) és 1964(2) Évkönyv - KOZÁK K. : Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái 1965(111) Évkönyv]. - Ezt követően alkalmaztuk a kutatási egységekre jobban jellemző címadást (Pl. FODOR L.-KOZÁK K.: Leletegyüttesek a román kori székesegyház környékéről 1970-71. Évkönyv és KOZÁK K.: Az egri várszékesegyház feltárása I—III. 1973-1975. évi Évkönyvek.). 317