Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kiss Attila: V–VI. századi Kárpát-medencei uralkodók – régész szemmel
Kiss Attila V-VI. SZÁZADI KÁRPÁT-MEDENCEI URALKODÓK - RÉGÉSZ SZEMMEL Kárpát-medencében a hun politikai hatalom megjelenésétől, azaz a hun fejedelmi/ királyi székhely Kárpát-medencébe való beköltözésétől 1 a VI. sz. végéig nyolc olyan királyság létezett, melynek központi területei a tárgyalt területen fekszenek. Ez a nyolc királyság a következő volt: hun, keleti-gót, skir, szarmata, svéb, gepida, longobard és avar. Ezeknek a királyságoknak a száma bővíthető lenne a sadageslsadagarii néppel 2 és herulokkal, de a sadages népről nevükön kívül alig tudunk valamit; a herul királyság ha rendelkezett is bizonyos területekkel Pannóniában 3 , centruma bizonyosan kívül feküdt Kárpát-medencén; ezért e két utóbbi esettel nem gyarapítható a Kárpát-medencei királyságok száma az V-VI. században. E királyságok/államalakulatok területileg igen eltérő nagyságúak voltak: a korszakot nyitó és záró, keleti eredetű nomád államok, a hun és avar állam felségterületei messze túlnyúltak Kárpát-medence határain, az időben köztük levő többi királyság döntő többsége viszont csak Kárpát-medence egy-egy részére terjesztette ki hatalmát. 1. Történeti adatok Nyilván az V-VI. századi Kárpát-medencére vonatkozó írott források viszonylagos szegénységével és azzal, hogy ebből következően az V-VI. századi Kárpát-medence régészeti kutatási területté vált, függhet össze, hogy mind ez idáig nem készült el egy olyan összeállítás, amilyennel az európai kutatás már rendelkezik. Az angolszász, frank és longobard területekre 4 , ill. Skandináviára 5 vonatkozóan K. H. Krüger és M. MüllerWille már összeállították az írott források alapján a királylistákat és a királyok temetkezési helyeire vonatkozó adatsorokat. Ha összeállítjuk a Kárpát-medencei V-VI. századi királyok jegyzékét (táblázat), akkor azt látjuk, hogy a listák igen hiányosak. A hun kor előtti esztendőket most ide nem számítva, zömmel három réteg ismert: a) a hun időszakról szóló adatok 6 , b) a 1. VÁCZY Péter 1940., 82: 406-410: a Duna-Tisza medence meghódítása, a hun székhely áthelyezése a Kárpát-medencébe; HARMATTÁ János 1953. 9/107: a 420-as évek: a hun székhely áthelyezése a Kárpát-medencébe; KISS Attila 1988a: 405-406: a quadok, gepidák meghódítása, ante quem 412—413: a hun hatalmi központ áthelyezése a Kárpát-medencébe; BÓNA István 1984., 268: 406-408: svébek, gepidák meghódítása, Ruga idejében (425-435/ 440): a hun székhely áthelyezése Kárpát-medencébe. 2. JORDANES, Getica 272-273.; VÁRADY László 1969., 335. 3. POHL, Walter 1980., 277-278.; KISS Attila 1980., 173-175. 4. KRÜGER, Karl Heinrich 1971.; MÜLLER-WILLE, Michael 1982., 350-360. 5. MÜLLER-WILLE, Michael 1982., 361-412. 6. VÁCZY Péter 1940., 89-142.; MAENCHEN-HELFEN, Otto 1978., 16201
