Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Kozák Károly: Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I.

tésekor egy, a X. század 2. felétől a XIII—XIV. századig lakott település területét bolygatták meg. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy ez a terület a település déli széle lehetett, az Eger-patak völgyének egy kisebb beszögellése. Ide torkollhatott be az a kis ér, amely a középkor végén a külső és belső várat elválasztó árok mélyén folyt, s zártan — a föld alatt -, egy kiépített folyosóban ma is ismert még. Ez a területrész közvetlenül a Varkoch-kapu irányába vezető út mellett feltárt meredek sziklaparthoz, az Eger-patak völgyének kora középkori széléhez kapcsolódott. Ezen a területen 1977-ben — a csatornázási munkák régészeti megfigyelése során — a meredeken alábukó sziklaoldal peremén szép számmal kerültek elő Árpád-kori edénytöredékek. Ezek a töredékek a valamivel magasabban fekvő, s ez irányba lejtő — a természetes lejtőt a felvezető út és a támfal építésekor átvágták — Árpád-kori falu területéről mosódtak le a lelőhelyre. A Gergely-bástya és a „Törökkert" közti terület (terasz) E terület feltárását, illetve a felette magasodó várfal pillérekkel történt aláfalazását a „Törökkert" felől a Gergely-bástya felé haladva végeztük. Ennek megfelelően jelöltük, számoztuk a szelvényeket (I—IX.) és az aláfalazáshoz ásott aknákat (1—9.) is. Miután ezek az aknák a szelvények felső, keleti széléhez kapcsolódnak, az azokból előkerült régészeti anyagot a szelvények ismertetéséhez kapcsoljuk. /-///. szelvény és 1-3. akna A „Törökkert" és a terasz közti falhoz kapcsolódó I. szelvényben településnyomokat nem találtunk. A szelvény északi határán készített metszet középső rétegei azonban utalnak annak közelségére (5. kép). A felső, törmelékes, bolygatott réteg alatt két vastagabb, szürkésbarna réteget találtunk égésnyomokkal, Árpád-kori edénytöredékekkel és közepén egy vékony hamus réteggel, amelyben apró agyagrögöket figyeltünk meg. E rétegek alatt egy tömör réteg húzódott állatcsontokkal. Ez alatt volt a barna színű bolygatatlan réteg.

2 Az I. szelvény rétegeinek bontásakor előkerült Árpád-kori edénytöredékek közül két nagyobb, körbefutó, bepecsételt kis vonalakkal és háromszögekkel díszített darab feltehetően egy edényhez tartozhatott. Az alsó rész alján fenékbélyeg részlete látható. A két rész egymáshoz való tartozása mellett szól a lelőhely és az anyag azonosságán túl az is, hogy a felső rész alsó sorában megtaláljuk a háromszögű díszítést. Az I. szelvényben talált számos kisebb edénytöredéken megtalálható a fent leírt, vagy ahhoz hasonló díszítés. Előfordul azonban a terasz más helyén előkerült néhány darabon e díszítésnek egy gazdagabb változata is, amikor a háromszögek más, váltakozó helyzetben, kisebb kiegészítő részletekkel együtt jelentkeznek egy soron belül. (Gyakori e töredékeken a körbefutó bekarcolt vonal- és hullámvonal díszítés, amelyek néhány darabon együtt is előfordulnak. Kiválik a töredékek közül egy barna színű jói iszapolt agyagból készült szájperem töredéke, amelyet pontok közé fogott, „lecsüngő" íves vonalak díszítenek. 2. Az I—III. szelvények feltárásában részt vett PALÓCZI HORVÁTH András. Az Árpád-kori falu feltárásában mindvégig munkatársam volt FODOR László, akinek munkájáért, közreműködéséért e helyen is köszönetet mondok. 76