Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Kozák Károly: Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I.

A II. szelvény déli részében előkerült „A" jelű „ház" átnyúlt az I. szelvény északi részébe, ha annak maradványait ott nem is találtuk meg. Ennek alapján az ott előkerült leletanyag egy része feltehetően a házhoz tartozhatott. A II. szelvényben a földbe ásott „A" jelű „ház" északi részét sikerült kibontani 2 m szélességben. Átégett agyagpadlója felett, hamus, faszenes réteg helyezkedett el (6—7. kép). A hamus rétegből kisebb csontok, egy cseréptöredék, két vassalak és egy vaskés került elő. (A „ház" északi szélének közepe táján helyezkedett el a várban végzett rétegtani kutatás 18. számú fúrólyuka. A fúrással 6 m-nél mélyebbre hatoltak le.) A házmaradványtól északra ásták meg a várfal alap megerősítéséhez szükséges pillér 2. számú aknáját. Akb. 2X2,5 m-es méretű, 3 m mély akna felső rétegei a bolygatatlan talaj felett hasonlóak a szelvényekben megfigyeltekkel. Felül vékony barna agyagos, alatta vastagabb, szenes törmelékréteget találtunk, nagyobb, összefüggő égésnyomokkal. E felső rétegekben néhány Árpád-kori edénytöredéket is találtunk (8—9. kép). A II. szelvényben feltárt Árpád-kori házrészlet mérete és néhány megfigyelt jelenség miatt egy kissé részletesebb elemzést érdemel. Minthogy ennek az építménynek szélessége alig éri el a 2 métert, felmerül annak lehetősége, hogy az talán nem is lakóépület lehetett. E mellett szólnak az ott talált leletek (vassalak), valamint a keleti szélén elhelyezkedő, metszetben látható kis gödör, s a felette megfigyelhető átégett, hamus, faszenes és agyagrétegek. Ezeknek és a vár más területén — nem nagy távolságra e helytől — talált fémolvasztásnál használt fúvókatöredékeknek alapján felvetődik annak lehetősége, hogy e helyen egykor egy Árpád-kori kohó, vagy kovácsműhely működhetett.

3 A terasz III. szelvényének délkeleti sarkában mutatkozott a következő Árpád-kori „ház" („B") nyoma. A barna, égett szemcsés, kőtörmelékes réteg, felület északi oldalának közepén hamus, köves, égett omladékmaradványt figyeltünk meg (10. kép). Ez is egy földbe ásott ház volt. 10—15 cm vastag döngölt agyagpadlója felett sötétebb, faszenes földréteg volt állatcsontokkal és Árpád-kori cserepekkel. A „ház" többi részét elpusztították a korábbi bolygatások (támfal építése stb.), illetve egy részére ráépült a várfal. Az sem elképzelhetetlen, hogy e ház egyik része átnyúlt a 2. számú, a várfal megerősítéséhez ásott aknába, ahol nagyobb, csaknem kiegészíthető edénytöredékeket találtunk. Az erősen kihajló peremű, körbefutó „rádlis"- és hullámvonalas díszítésű Árpád-kori edénytöredékek lehetséges, hogy a „B" házhoz tartoztak (11. kép). A szelvény (III.) északi részének közepe táján mutatkozott a következő ház déli része. E házmaradvány másik, nagyobb része a IV. szelvénybe esett („C" ház) és ott gazdag régészeti leletegyüttes került elő. E házmaradvány kevésbé megfigyelhető, III. szelvénybe eső részébe keletről belemetszett és azt részben elpusztította az 1967-ben ásott 3. sz. pillér részére készített akna.

4 IV. szelvény, „C" jelű „ház" Az Árpád-kori, földbe ásott „háznak" keleti részét tártuk fel itt, amely csaknem párhuzamos helyzetű volt a felette magasodó várfallal. Keleti széle mintegy 2 m-re feküdt a várfaltól. Nyugati részét korábbi bolygatások, földletermelés pusztította el (12—13. kép). 3. A belső vár déli falához belülről csatlakozó szelvényben Árpád-kori kerámiával együtt találtuk a fúvókatöredékeket. 4. Az akna ásása közben körbefutó bekarcolt vonal-, hullámvonal-, fésűs hullámvonal-, különböző mintájú „rádlis" díszítésű edénytöredékek kerültek elő. Ezek az edénytöredékek a terület X. század végi - XIII. századi lakottságára utalnak. 77