Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Fodor László–Kozák Károly: Leletegyüttesek a románkori székesegyház környékéről

LELETEGYÜTTESEK A ROMÁNKORI SZÉKESEGYHÁZ KÖRNYÉKÉRŐL (Adatok az egri vár XVII-XVIII. századi kerámiájának történetéhez, I.) Az egri várban tizennégy év alatt folyamatosan végzett régészeti feltárás során kerámia leletek nagy számban kerültek elő. Az előkerült edény-, kályhacsempe- és kályhaszem-töredékek nagyobb részét a XVII-XVIII. századi leletek alkotják. Ezeknek feldolgozására, pontosabb szétválasztására még nem került sor. Az említett anyagrész jelentős hányadát képezik a többitől jól megkülönböztethető - forma, anyag és máz alapján - török edények, amelyek a vár több mint kilencven évig tartó megszállása idején készültek (1596-1687). Ebben az időben azonban valószínűleg a régi hagyományokat követő magyar fazekasok is dolgoztak Egerben és környékén, s azok készítményei eljuthattak az egri várba. Az e csoportba tartozó anyagot már nehezebb különválasztani a hódoltság megszűnése után készült edényektől. E munkát kívánjuk most megkezdeni dolgozatunkkal. Öt zárt lelőhely anyagát mutatjuk be, néhány e leletegyüttesek alapján jól meghatározható darabbal együtt. Az említett leletegyüttesek mind szemétgödörből kerültek elő. Ezek közül egy gödör a románkori székesegyház területén, három annak, illetve kápolnájának külső fala mellett, egy pedig az északnyugati sarka előtti területen került feltárásra (1. kép). A leletanyag, zártsága, jellege és a pontosabb korhatározást is elősegítő rétegviszonyok, a gödrök helyzete miatt alkalmasnak látszik a fent jelzett célkitűzés megvalósítására. I. A DNY-i kápolna melletti szemétgödör (K. 1.) A szemétgödröt közvetlenül a kápolna D-i fala mellé ásták. Az ovális alakú gödör mélysége 1,72 méter volt. A gödör feneke alatt egy sírt tártunk fel.

1 A gödörből előkerült anyag nagyobb részét az edénytöredékek tették ki. Néhány kiegészíthető darab a most tárgyalandó többi szemétgödörben talált edények egyik csoportjával mutat hasonlóságot. Vékony falú, íestett bögrék A gödörben hat különböző méretű és díszítésű bögre volt.

2 Sárgásfehérre égetett anyaguk, vékony faluk, peremkiképzésük és vörösesbarna festett díszítésük egyaránt mutatja, hogy a vár és a város különböző részein talált újkori edények csoportjába tartoznak (2. kép).

3 Formájuk és méretük tekintetében alacsony, zömök és magasabb, nyúlánk darabokat találunk közöttük. Közös jellemzőjük azonban az egy fül és a kihajló perem. Az alacsonyabb, zömökebb edények pereme tagoltabb, ujjbenyomásokkal díszített és a fül felső része ívelt vonalú. Az edényeket kettő kivételével körbefutó vonalakkal, vagy azok között levő hullámvonalakkal díszítették. A festett vonaldísz mindig a vörösnek valamilyen változata, egyes esetekben egészen közeli a barnához. Az edények belsejét barna máz fedi (3. kép).

4 10* 147