Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Takács Miklós: Polírozott kerámia a kora középkori Kisalföldön

TANULMÁNYOK ARRARONA 38. 2000. súlyosabban eshet a latba az, hogy a Kárpát-medence földrajzi környezetében nemcsak északnyugaton, Morvaországban, hanem keleten és délkeleten, azaz a 9. századi Bulgáriában , vagy a szaltovó-majaki kultúrában is kerültek elő síkozott felületű edények. (A felsorolásból kimaradtak a Fehér Géza által nagy hangsúllyal kezelt, frank párhuzamok . Az újabb kutatások ui. igazolták Cs. Sós Ágnes azon meglátását , miszerint Németország területén a polírozott palackok elsősorban a meroving-korra jellemzőek, a 9-10. századra viszont már nem!) A Kárpát-medencei, koraközépkori, polírozott kerámia Zalavárközpontú elemzési módszerét elsőként minden bizonnyal a Maroskarnán (Blandiana, Rom.) előkerült bolgár temető leleteinek közlése kérdőjelezte meg 1958-ban . E dél-erdélyi lelőhely Kárpát-medencén belüli peremhelyzete miatt tűnhetett hosszú időn át úgy, mintha az innen származó, síkozott felületű, amphoraszerű edény tanúsága a problematika egésze szempontjából is elhanyagolható lenne. Sőt, e nézetet látszott erősíteni egy hiány is. Az, hogy az 1970-es évek végén, illetve 1980-as évek elején feltárt, alföldi, 8-9. századi telepeken sem kerültek elő polírozott edények töredékei. Ezzel szemben viszont a nyolcvanas évek középső harmadában két, Zalavártól topográfiai és kulturális értelemben is távoli lelőhelyen előkerült polírozott kerámia. így a Karos-Eperjesszögi II. temető 66. sírjában kibontott polírozott kancsó nemcsak amiatt érdekes, hogy formája jól levezethető a szaltovó-majaki kultúra edényanyagából, hanem lelőhelye miatt is. Hiszen a karosi II. sírmező az eddig feltárt honfoglaló magyar temetők közül az egyik leggazdagabb, sőt, minden valószínűség szerint éppen ez a leggazdagabb. A Csongrád megyei Pusztaszeren pedig a monostor építését megelőző település objektumaiból került elő öt, fényezett felületű, illetve besimított mintával díszített edény részlete. E leletegyüttes fontosságát pedig az is növelte, hogy közlőjük, Vályi Katalin szerint az általa leírott darabok teljes mértékig igazolják a 9. századi bolgár uralom szeri létét, egyéb leletek hiányában is. Az alábbiakban be szeretnénk mutatni tizenhárom Győr-Moson-Sopron megyei lelőhelyű, síkozott felületű edényt, illetve töredéket, leletkörnyezetükkel együtt. Majd pedig - a polírozott kerámia e kisalföldi példáira támaszkodva - egy, az eddigieknél bővebb, az Árpád-kort is magában foglaló időrend lehetőségét szeretnénk felvetni. Elöljáróban megjegyzendő, hogy a dolgozat íróját igencsak meglepte az, amikor az 1980-as és '90-es évek fordulóján első ízben találkozott síkozott felületű edényekkel kisalföldi, középkori leletegyüttesekben. Olyannyira váratlan volt számunkra e kerámiatípus feltűnése a Győr-környéki, Árpád-kori leletegyüttesekben, hogy hoszú időn át nem mertük az alább tárgyalandó 9