Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 14. 1973 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1975)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Lányi Vera – Bánki Zsuzsanna: Kutatások Gorsiumban 1973-ban. – Forschungen in Gorsium Jahre 1973. XIV, 1973. p. 289–333.
KÖZLEMÉNYEK — MITTEILUNGEN KUTATÁSOK GORSIUMBAN 1973-BAN I. FELTÁRÁSOK A 16. ásatási óvben( J ) a kutatás két területen folyt. A két ókeresztény basilica között 1972-ben ásott és a teljes feltárásig el nem jutott II/III. századi és IV., illetve IV/V. századi épületek újabb szakaszát hoztuk felszínre. Másrészt nagyobb arányú feltárást végeztünk az area sacra ÉK-i részén, ahol a korábbi évek kutatásai során két szentély-jellegű építmény kiásása félbemaradt. 1. II /III. századi középület (A) Az area sacra-\,(A nyugatra levő nagy épület Ny-i oldalán a feltárást E irányban 15 m szélességben bővítettük, anélkül, hogy az ENy-i sarkot elértük volna (I. melléklet). Az ÉNy - DK irányú Ny-i zárófalat a 135/790 és a 135/795 szelvényekben jórészt kiszedett állapotban találtuk meg. A vele párhuzamosan futó belső fal maradványai a 140/785, 145/785 és 140/790 szelvényeken húzódnak át. A fal alapja apró kövekből készült, felmenő falát vályogtéglák alkották. DNy —EK irányú belső osztófalak a 140/785-140/790, a 135/795-140/795 és a 135/795 szelvényekben kerültek elő, részben kiszedett állapotban. A falazás módja azonos volt az ÉNy — DK irányú belső faléval: alul apró kövek gyenge habarcsban, felettük vályogtégla maradványok. A helyiségsor beosztása és mérete nem különbözött az 1972. évi ásatáson feltárt épületrészben megállapítottaktól. A Ny-i zárófal és a vele párhuzamos belső fal alapozása az alappont fölött + 149 cm-en húzódott: ezek a mélységadatok azonosak az 1972-ben feltárt helyiségekével. A helyiségsorban a 140/785 szelvényben találtunk padlómaradványt, ez +165 cm-en van az alappont fölött, ami megegyezik a D-ebbre fekvő helyiségek korai szintjével. Ugyanebben a szelvényben ehhez a periódushoz egy Hadrianus sestertius tartozik, +178 cm magasságban. A döngölt padló ugyanitt +188 cm magasságban az épület megújításához tartozik. Az ÉNy —DK irányú (1) A 15. évről szóló jelentés cf. FITZ J. - BÁNKI ZS., Kutatások Gorsiumban 1972-ben. Alba Regia, XIII, 1972, 195-243. - A korábbi jelentések felsorolása: BÁNKI ZS.— FITZ J., Ötödik jelentés a táci római kori település feltárásáról, 1965 — 66. Alba Regia, Vllt /IX, 1967/68, 215-231. belső faltól K-re, tehát a nagy épület udvarában két helyen állapítottunk meg jóminőségű messzes járószintet, 167 cm-nél, a 140/790 és a 140/790 szelvényekben. Az előzőnél a járószint közvetlenül az eredeti humuszt takarta. A 140/785 szelvényben említett padló vályogtéglákra épült, alatta az A épületet megelőző kor maradványai kerültek elő, egy feldúlt kemence részei ezek, amelyeket egy Domitianus sestertius datál. E legalsó szint, amely tálat a talaj érintetlen, a katonai tábor periódusához számítható. A katonai tábor korszakából való a 140/795 szelvény с részében előkerült ÉNy — DK irányú kis kövekből rakott gyenge minőségű fal is, amelynek alapja f 142 cm-en, felső szintje +174 cm-en határozható rneg. / V. századi középület (B) Az épület É-i felében — ellentétben az 1972-ben feltárt D-i felével — a Ny-i zárófalat kivéve a falak jó állapotban megmaradtak. A 140/795 és a 145/795 szelvényekben előkerült az É-i záró fal és meghatározható volt ÉK-i sarka is a 150/780 (még fel nem tárt) szelvény területén. A K-i zárófal helyét az előző ásatás csak hozzávetőlegesen tudta kijelölni, a falak vonalán belül jelentkező, porticus-Bzerű. köves szint, amely lejtve К felé a köves utcába csatlakozott, nem volt kielégíthetően értelmezhető. A K-i zárófal a 150/790 és a 150/795 szelvényekben a IV. századi köves út szélén jól felismerhető. A faltól Ny-ra levő, É felé fokozatosan emelkedő padka (az előzőekben porticus-jellegű szint) az épület pusztulása Titán kialakult utcának bizonyult, ÉNy — DK . irányií keréknyomaival. А В épület ismertté vált teljes hossza 29,30 m, szélessége 10,50 m, azaz keskeny téglalap alakú. Az 1972-ben kiásott D-i felében a helyiségek megoszlása a falak hiánya miatt csak helyenként volt megadható. A D-i oldalt két, körülbelül azonos méretű téglalap alakú terem foglalta el. Lehetséges, hogy e helyisegpartól É-ra is két szobával számolhatunk, a válaszfalnak azonban nem maradt nyoma. Az 1973. évi ásatás É felé haladva három helyiségsort talált, Ny — К irányban 2-2 teremmel. A helyiségek mérete, eloszlása semmiféle szabályszerűséget nem mutat. A nagyobb helyiség felváltva a Ny-i, a K-i ós ismét a Ny-i oldalon van. Az É-i helyiségpár nyugati fele két kisebb szobára tagozódik, közöttük 19 Alba Regia 289
