Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Tanulmányok – Abhandlungen - Éry Kinga – Kralovánszky Alán: Székesfehérvár-környéki X–XI. századi temetők népességének paleoszociográfiai vizsgálata. – Palaeo-sociographical Examination of the Population of 10th–11th Century Cemeteries Near Székesfehérvár. II–III, 1961–62. p. 69–89.
SZÉKESFEHÉRVÁR-KÖRNYÉKI X-XI. SZÁZADI TEMETŐK NÉPESSÉGÉNEK PALEOSZOCIOGRÁFIAI VIZSGÁLATA* A Székesfehérvár-környéki X— XI. századi temetők népességének paleoszociográfiai vizsgálata előtt röviden vázolni szeretnénk azokat az elméleti meggondolásokat, amelyek kutatásaink során a régészeti emlékanyag feldolgozásának ezen újabb szempontjait szükségessé tették. A legkülönbözőbb tudományágak erőteljes fejlődése, eredményeik megbízhatósága és a régészeti kutatásban való alkalmazhatósága révén, ma már egyre több oldalról lehetséges az egykor élt népességek anyagi és szellemi kultúráját rekonstruálni. Ez a lehetőség viszont magasabb követelményeket támaszt a régészeti kutatással szemben. Egyrészt szükséges a társtudományok eredményeit és módszereit valóban alkalmazni, 1 másrészt olyan adatokat kell szolgáltatni ezen társtudományok számára, amelyek a mai tudásunk alapján igazoltan felelnek meg a valóságnak. Ennek eléréséhez bizonyos előfeltételek szükségesek : mentől nagyobb számú és hiteles megf igyelésű ásatási anyag 2 s ezen anyag adatfelvételezésénél és feldolgozásánál a szubjektív tényezőknek a lehetőségekhez mért csökkentése, illetve kiküszöbölése. A magunk részéről a végső cél elérésének, a paleoszociológiai rekonstrukciónak az előfeltételeit szeretnénk elősegíteni — jelenleg egy szakterületen, a csontvázas temetők esetében — e temetők adatainak az újabb szempontú értékelési módjával. 3 Ennek érdekében arra törekedtünk, hogy a régészeti adatokat embertani vonatkozásaival együtt rögzítsük, illetve fejezzük ki. Hazai régészeti kutatásunk ugyanis éppen az egyik legfontosabb társtudománynak, az embertannak eredményeit nem aknázta ki a lehetőségekhez mérten, holott az embert és a vele kapcsolatos összes jelenséget együttesen kell szemlélnünk és kutatnunk. A régészet az embertani adatok közül elsősorban a típus meghatározására támaszkodott, s neun vette kellőképpen figyelembe az embernek — mint az ún. régészeti kultúrák hordozójának — biológiai egységét, nevezetesen azt, hogy a nem, az életkor, a testalkat, patológiai, örökléstani stb. stb. adatok is igen fontos társadalomtudományi értékelési lehetőséget nyújtanak. Általános paleoszociográfiai rekonstrukció A) Székesfehérvár—Bikaszigeten összesen 71 sírt tártak fel. Ebből 28 sírban leltek mellékletet (39,4%), 43 sírban pedig nem (60,6%). Mivel tudjuk, hogy e korban az egyre jobban erősödő és szigorú törvénye* E tanulmány francia nyelven megjelent: AHN 52 (1960) 497—522. 1 G. CHILDE, Jour, of Arch. Great Brit. (1948) 125. 3 J. NEMESKÉRI, Acta Arch. Hung. 3 (1953) 205. 3 Lényegileg azonos igényből született meg NEMESKÉRt J.—ACSADI GY., Arch. Ért. 79 (19J2) 134. és SZŐKE В., Acta Arch. Hung. 3 (1953) 281— dolgozata is. Ezen szempontok szerinti együttes kifejezést azonban csak akkor tudjuk megadni, amennyiben adataink egyneműek. Az egyneműség létrehozásának csak egy lehetősége kínálkozik esetünkben, a matematikai kifejezés, amely nemcsak az azonos kifejezhetőséget, hanem annak exaktságát is biztosítja. A matematikai síkon történő adatfelvétel azért is célravezető, mert a számérték mindenki számára azonos fogalmat jelöl, tehát félreértésre kevesebb a lehetőség. így módunkban van az anyag összehasonlításának magasabb szintű tanulmányozására is. Ezen felül olyan anyaggal tudunk dolgozni, amelynek már teljesen kidolgozott törvényszerűségei közismertek. A feldolgozás folyamán azután a számértékek változását, irányát, arányát, ütemét stb. figyelembe véve kutathatunk és oldhatunk meg olyan kérdéseket, amelyek csak az embertani adatok útján közelíthetők meg. Mindezen felül lehetőségünk van arra is, hogy a matematikai statisztika módszerével a valószínűségszámítást is bekapcsolhassuk az oly sok bizonytalansági tényezővel dolgozni kényszerülő régészeti kutatásba. 4 Jelen tanulmányunkban a fentiekben vázolt célt nem tudtuk maradéktalanul elérni, mivel régi ásatások anyaga állt rendelkezésünkre, amelyek részleges feltárásokból származnak és az összegyűjtött anyagot sem kezelték sok esetben szakszerűen. Mégis bizonyos lehetőségek vannak arra, hogy ilyen körülmények között is nyerjünk néhány adatot. Ahol lehetett, ott részletes, ahol nem. ott csak általános rekonstrukciós kísérletet tettünk. Több esetben nem lehetett megállapítani a régészeti leletek és az embertani anyag összefüggését. Egyes temető-részeknek a teljes régészeti feljegyzései hiányoznak. Épp ezért csak azokat az adatokat használtuk fel, amelyek igazoltan hitelesnek bizonyultak. Itt említjük meg, hogy éppen a kitűzött célunknak megfelelően most csak azokat a temető-részleteket vizsgáltuk, amelyek aránylag nagy létszámúak. A túlságosan kis sorozatok ilyen vizsgálatra ma még nem alkalmasak. Ezért ezeket, valamint a többi régészeti adatot (pénzleletek, épületek stb.) a földrajzi és történeti forrásokkal együtt, egy másik tanulmányunkban fogjuk összefoglalóan tárgyalni és alábbi eredményekkel együtt együttesen értékelni. ket életbe léptető keresztény vallás lassan kezdi a régi pogány szokások kiszorítását, többek között a halottaknak melléklettel való elteimetését, mondhatjuk, hogy e jelenség temetőnikiben is észlelhető. S ha figyelembe vesszük az ásató Marosi Arnold megállapítását, hogy 4 v.o. A. V. ARCIHOVSZKIJ, Kurganű vjaticsej. Moszkva (1934); О. H. MYERS, Some applications of statistics to Archeology (Cairo 1950); VÉRTES L„ Acta Arch. Hung. 5 (1955) 112—. A fentiekben röviden vá olt kérdések elméleti és módszertani kidolgozását lásd: KRALOVÄNSZKY A., Antr Közi 3 (1959) 17—. 5 MAROSI A., Arch. Ért. 40 (1923—26) 245; Székesfehérvári István Király Múzeum adattára, Jtt IKM, SZÉKESFEHÉRVÁR — BIKASZIGET 5 69
