Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Garam Éva: Avar kori faedények

GARAM ÉVA: AVAR KORI FAEDÉNYEK Garam Éva Avar kori faedények A fa, mint a kő és a csont, a természetben könnyen fellelhető és megmunkálható nyersanyag. A fát az ember ősidőktől használta: eszköz, tüzelő, hajlék, később helyváltoztatásra szolgáló alkalmatosság és szerszám, bútorzat (ágy, asztal, szék, láda, polc), edények, hombárok készítésére - a sor folytatható a halottat őrző koporsóig és a halott házáig. Az ács, az asztalos, a bognár és kádár ősi, szükségszerű és szép mesterség. E rövid tanulmányban munkájuk termékei közül egy korszak fából készített használati eszközeinek egyikét vizsgáljuk; az avar kori leletek közül áttekintjük a fából készített edények típusait a készítési mód, forma és díszítés szerint. Az avar kori faedények vizsgálata nem új téma. Favödrökre utaló fémpántok, faedények peremét díszítő vagy hasadt peremek javítására használt fémveretek eddig is ismertek voltak az avar kori leletek között. A kunbábonyi, az avar kor eddig ismert leggazdagabb sírjának feldolgozásakor a szerzőpáros részletesen foglalkozott a kunbábonyi fémveretes faedényekkel és azok avar kori, elsősorban keleti párhuzamaival.

1 (Ezek közül kiemelkedik a Maloje Perescsepino-i Kuvrat sír, amelyben egy kora középkori fejedelmi/ kagáni udvartartás asztali és tároló fémedényeinek széles skálája található.

2) Az avar kori fémpántos, elsősorban bronzlemez pántokkal összefogott és egyben díszített fadongás vödrökről a korábbi saját és B. Szatmári Sarolta eredményeit is összegezve írt Cs. Sós Ágnes.

3 A faedényekkel foglalkozó, vagy azokat említő tanulmányok sorából kiemelkednek Kiss Attila elemzései, aki a Kölked-Feketekapu A és B temető fémveretes faedényeivel foglalkozott részletesen.

4 Egy újabb elemzéshez és ismertetéshez a zamárdirétiföldeki avar temető faedényekre utaló mellékletei adnak alapot.

5 A kb. felerészben feltárt, a 6. század 1 H. TÓTH - HORVÁTH 1992,183-191. 2 WERNER 1984. 3 CS. SÓS - SALAMON 1995, 82-83. 4 KISS 1996, 259; KISS 2001, 328-332. 5 Zamárdi: Bárdos Edith ásatása. A felerészben feltárt temető 2368 sírjának feldolgozása az ásató, Bárdos E. és az ásatás egykori konzultánsa, Bóna I. felkérésére szerző közreműködésével történik. Az I. kötet: E. Bárdos - É. Garam, Awarenzeitliche Gräberfeld von Zamárdi I. címmel a végétől a 8. század végéig használt zamárdi avar kori temető kora avar kori, 6-7. századi sírjai, csaknem kivétel nélkül rablottak. E tény jelen téma szempontjából a viszonyítás miatt fontos; a 30-35, bizonyíthatóan faedény mellékletes sír a feltárt sírok számához képest ugyan elenyésző, de számításba véve a sírok erős rablottságát és a vizsgált tárgytípusnak a Kárpát-medencei talajban könnyen elenyésző voltát (mivel ez a talaj a fa tartósításához nem megfelelően szellős vagy nedves ill. nem rendkívül száraz), mégis figyelemre méltó. Ha a zamárdi temetőt összehasonlítjuk a dunántúli többi, leletanyagban, annak összetételében és jellegében hasonló, de a rablottság mértékében eltérő temetőkkel, pl. Kölkeddel, feltűnő a zamárdi temetőben a díszes veretekkel díszített faedények hiánya. Ez a rablottsággal magyarázható; Zamárdiban a nemesfémtárgyak száma nem több mint a hasonló korú, de a leletanyag összetételében kevésbé gazdag temetőkben. A kora középkori fatárgyakról általában A fa konzerválására a Kárpát-medence talajánál alkalmasabb talajban megmaradt tárgyak formai, technikai és anyagvizsgálata szerint, elsősorban a meroving világ hagyatékára alapozva megállapítható, hogy a fából készített tárgyak egy technikailag fejlett, irányultságában sokszínű, mesterségekre specializálódott, praktikus tárgyakban bővelkedő népességre utalnak. 6-8. századi alamann, bajor, frank, angolszász sírokból több faedény ismert. Az egyik leggazdagabb lelőhely a Dél-Németországi Oberflacht alamann temetője, ahol több száz sírból a jó állapotban konzerválódott tárgyak között a faszerkezetes házak bútorzatának (ágy, támlás és anélküli szék, sámli, asztal, láda), az étel/ital tárolására, felszolgálásra és étkezére használt edényeinek csaknem ép vagy jól rekonstruálható darabjai maradtak ránk

6 (1. kép 1-2.). Kora középkori faedényeket, korsókat, tálakat, peremveretes füles csészéket Közép-Ázsia kurgános, katakombás temetkezéseiből is ismerünk

7(2. kép). Monumenta Avarorum Archaeologica 9. köteteként 2009-ben jelenik meg. 6 PAULSEN 1992; WOLF 1997, 379-388. 7 Összefoglalóan: STARK 2008, Abb. 20, 79