Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Garam Éva: Avar kori faedények
ARCHAEOLOG IA CUMANICA 2 A fa sokoldalú alapanyag, a lombos és tűlevelű fáknak nem csak a törzse, de a vesszője, kérge, gyökere és háncsa is felhasználható. Oberflacht egykori településén az ácsok és asztalosok a kemény tölgyből ácsolták a lakóház és a halotti ház szerkezetét és a koporsót, bükkből esztergálták és faragták a bútorokat, juharból, kőrisből az edényeket. A vékony falú ivópoharakat gyökérből faragták. Az asztalosok a tálak, poharak mellett kulacsokat és gyertyatartókat is esztergáltak, háncsból dobozokat készítettek. Az étel és ital tárolására a kádárok és bognárok munkája nyomán készültek a dongákból összeállított, fém pántokkal vagy vékony vesszővel összefogott hordók, kannák, csöbrök, kisebb nagyobb vödrök. A fa megmunkálása többféle szerszámot kíván, ezért a fával foglalkozó mesterek mellett szerszámkészítők is dolgoztak. Alapeszköz volt a fejsze, a további feldolgozáshoz pedig kialakultak, finomodtak és specializálódtak a célirányos szerszámok, amelyek közé a horolók, hántolok, kaparok, vésők, sulykolok, vágó- és vonókések, fűrész és gyalu tartoztak. A meroving korból ismert számtalan fatárgy az esztergapad használatáról is tanúskodik. 8 A kora avar kori faedények Az avar kori sírokból előkerült, gyakran fanyomos és hosszú szegecses bronz és vas lemezpántok, peremveretek (perem szélét díszítő ún. lovasok, vagy a perem széléről a sekély edény belsejébe nyúló díszveretek), faedények merevítő vagy díszítő pántjai, amelyek alapján a korabeli keleti és nyugati világ fém vagy agyag edénytípusainak fából készített változatai, korsók, tálak, tálkák/poharak és gömbtestű edények rekonstruálhatók. Az avar kori faedények előzményei a Kárpát-medencében és tágabban Európa területén fellelhetők. Nemcsak a római kori gazdag temetkezésekben találhatók ezüst lemez veretes edények, de a római kori barbár (vandál, szarmata) fejedelmek és előkelők sírjaiban is, és jól ismertek az 5. századi arany és arany peremveretes fa ivócsészék a hunkori Szeged-Nagyszéksós hamvasztásos temetkezésből és a germán királyi kincstárból, a szilágysomlyói kincsből. A félgömb alakú csészékben ételt, italt temettek el az elhunyttal; korábban 8 WOLF 1997,379, 387. barbár előkelőkkel, a későbbi népvándorláskorban inkább harcosokkal vagy nőkkel. E korszakok faedényeiről összefoglalóan ír a Celakovic melletti Zaluzi 45/XLI. sír fém peremverettel és a gömbedény falán függőlegesen futó sűrűn szegecselt bronz lemez verettel díszített faedény kapcsán E. Droberjar, ismertetve a Kárpát-medencei vandál, szarmata, hun és gepida fémveretes faedényeket, átvéve Kiss Attila és Kürti Béla rekonstrukcióit. 9 A gepida és langobard köznépi sírokban is voltak faedények, de a veretekkel díszítettek nem gyakoriak. Egy-egy vaspántos favödör (pl. Tarnaméra-Urak dűlője - gepida), ill. peremveretes tálka (pl. Mosonszentjános, Tamási 27. sír, Várpalota 17. sír - langobard) mutatja, hogy a változatos formájú és díszítésű agyagedények mellett faedényeket is helyeztek a sírokba. Előkerülésük gyakoriságát, az avar kori faedényekéhez hasonlóan, a célra törő ásatási megfigyelések is befolyásolhatják. Avar kori faedény típusok Számottevő és rekonstrukcióra alkalmas fa maradvány nélkül a faedények helyreállítása csak a funkcionális vagy díszítő veretek alapján lehetséges. Az ismert fémpántok és a javításra vagy díszítésre szolgáló, fémlemez veretek méretei egyértelműen asztali használatra szánt, vagy kisebb ételmennyiség tárolásara szolgáló faedényekre utalnak. A veretek és pántok segítségével, és a korabeli analógiák figyelembevételével az avar kori faedények egyik csoportjába tartoznak a korsók, füles ivóedények, tálak, tálkák (csészék), gömbtestű edények, a másikba a vödrök. Ez a felosztás nemcsak formai, hanem funkció szerinti és a készítésmódbeli megkülönböztetés is. Míg a tálak, tálkák, korsók és gömbtestű edények az asztali edények csoportjába sorolhatók, a füles vödrök inkább tárolásra szolgáltak. Az asztali faedényeket egy darabból vájták, faragták vagy esztergálták a bútorzatot és koporsókészítő asztalosok, a kisebb-nagyobb vödröket pedig enyhén hajlított fa dongákból, pántokkal erősítve állították össze. Ezzel a technikával a bodnárok vagy kádárok az avar korból ismert vödröknél jóval nagyobbakat és változatosabb formájúakat is készíthettek. A sokféleség igaz lehet az asztali edények formáira is, az 1. képen bemutatott alamann fatárgyak a díszítés nélküli faedények 9 DROBERJAR 2007,457-466. 80
