Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Szovák Kornél: A győri ferences őrség (custodia) XIV. századi történetéhez / 11–17. o.

júliusától 1362 júliusáig Szatmár, Máramaros és Ugocsa (talán Kraszna) vármegyék ispánja. 1362 novemberétől 1365 novemberéig pozsonyi ispán, s még 1365-ben aradi ispánságáról hallunk. 1365. június 4-én Bodony város és kerület kapitánya, majd 1366 áprilisától valószínűleg késő őszig Krassó és Kéve vármegyék ispánja. 1366 decembere és 1369 novembere közt viselte a bolgár bán méltóságát, két ízben. Ekkortól személyes ügyeiben gyakran emlegetik egykori bolgár bánként vagy csak bánként. 1369 decemberétől legkésőbb 1370 májusáig vasvári és soproni ispán. 1371 novemberétől 1375 elejéig Temes vármegye, egy ízben, 1374. május 20-án Temes és Csanád vármegyék ispánja. 1375 és 1379 közt nagyjelentőségű hadjáratokban vesz részt és a Szentföldre zarándokol. 1379 februárjától 1380 szeptemberéig pozsonyi, közben 1380 májusában csepeli ispán. 1380 kora telén halhatott meg, 1381-ben már nem él.

6 Részt vett, gyakran vezető szerepet játszott királya összes fontos hadjáratában 1359 és 1379 közt. Hóman B. feltételezése szerint mindig a stratégiailag éppen veszélyeztetett vármegyék élén találjuk.

7 Vallásos meggyőződéséről és magánéletéről, személyes tragédiájáról szokatlanul sok adat maradt az utókorra.

8 Visszatérve levelünk problémájához, megállapíthatjuk, hogy Himfi Benedeket legkorábban 1366 decemberében címezhették bánnak. További közelítést eredményez, ha feltételezzük, hogy a győri ispáni tisztet más nyugat-magyarországi megyék ispánságával együtt viselte, tehát nem délvidéki ténykedése idején. így két évkor marad: az 1369—70-es sopron—vasvári és az 1379—80-as pozsonyi ispánság. Közülük is az előbbi kizárható, hisz az 1360-as évek elejétől az 1370-es évek második feléig (mint látni fogjuk 1379-ig) a győri ispánságot Gönnyüi (Tamás fia) János viselte.

9 Következtetésünk helyességét igazolja az az oklevél, mely a Batthyány család levéltárában maradt fenn

10 és Csánki óta újabban került csak felhasználásra. 1379. február 12-én a király értesíti Győr, Komárom, Fejér, Bakony és Vértes comitatusok lakosságát, hogy az ispánságok honorját Csókakő, Gesztes, Vitány és Csesznek várakkal egyetemben Péter fia Tamás fia János mestertől elvéve Hém fia Pál fia Benedek mesternek, egykori bánnak adományozta, s megparancsolja nekik, hogy Benedek mesternek mint ispánjuknak engedelmeskedjenek, a várhoz tartozó falvak pedig a várak jövedelmeit neki szolgáltassák be.

11 Himfi Benedeket tehát legkorábban 1379. február 12-e után címezhették győri comesnek. A napi dátum kérdéses oklevelünkben — ha nem tévedünk — egy további közelítést is megenged. A levél Péter és Pál apostolok ünnepének (június 29.) nyolcadán belüli szerdán kelt. Ez a szerda 1379-ben (minthogy az ünnep is szerdára esett) éppen a kérdéses oktáva napjával esik egybe, így nem sok értelme lett volna a bonyolult keltezési módnak. 1380-ban viszont a szerdai nap valóban belül esett az oktáván, tehát véleményünk szerint János testvér levele hatvan évvel a publikált regeszta kelte után, 2380. július 4-én íródott. Bár az 1380-as évek végéről ismerünk János nevű győri őrkanonokot, oklevelünk terminológiája világosan árulkodik róla, hogy ez esetben szó sem lehet a győri káptalanról. A capitulum szó ti. nemcsak a káptalant mint a kanonokok összességét és testületét jelenti, hanem a szerzetesrendek testületét és rendi közgyűléseit is, kivált a celehrare igével egyetemben.

1

'- A custos kifejezés sem jelent pusztán őrkanonokot az egyházi hierarchiában. így nevezték pl. a ferences őrség (custodia), a provincián belüli, több rendházat összefogó ferences kormányzati egység elöljáróját, az őrt is.

13 A győri ferences klastromot pedig, a ferencesek egyik legkorábbi magyarországi megtelepülését (mely az 1594. évi ostromkor pusztult el, helyét manapság is jobbára csak sejteni lehet) már 12