Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Szovák Kornél: A győri ferences őrség (custodia) XIV. századi történetéhez / 11–17. o.

1260-ban őrségként említik. 1288-ban custosa Ábrahám testvér volt. 1297-ben szentszéki megbízatást teljesít név nélkül említett őre. 1316-ban négy (Győr, Sopron, Pozsony, Léka), 1379-ben szintén négy (Győr, Sopron, Pozsony, Szombathely) rendház tartozott hozzá. A Mohácsot megelőző korból az említetten kívül három custos nevét ismerjük: 1430-ból Ferencet, 1463—73-ból Lajosét és 1502-ből Benedekét. 1305-ben és 1311-ben Győrben tartott a feljegyzések szerint a mariánus provincia rendi káptalant.

1

'

1 Levelünk írója, János testvér, győri őr értesíti a címzettet, hogy a provinciális minister meghagyásából Bánhidán kereste, hogy a Győrben tartandó rendi káptalan szükségleteit megtárgyalja vele. Mivel azonban nem találta ott, jegyzékbe foglalta a szükséges dolgokat, és a jegyzéket a dévényi várnaggyal elküldte neki. Tudatja vele még, hogy gondolja meg a bor és a gabona menynyiségét, és időben szállíttassa oda, hogy a borok letisztulhassanak, valamint, hogy a klastrom udvarán szükség lesz egy vályogból épített konyha felállítására is. A levél megírása után János testvér visszatérhetett Győrbe. A szövegből mindenesetre világosan kiderül, hogy ferences levélíróval van dolgunk. De ki lehetett János testvér? Személye azonosítására két kézenfekvő lehetőség adódik. Nem tartjuk túl valószínűnek a Lajos-kori krónikással, János minoritával való személyazonosságát. Egy feljegyzés szerint ugyan 1360-ban Kétyi (Egri) János Erzsébet idősebb királyné segítségével a győri klastromot újjáépíttette, de 1360-ban kapott provinciális minister-i rangjától vagyoni vétség miatt a rendi káptalan 1363ban megfosztotta. Nem valószínű, hogy ezek után még méltóságra emelkedett a renden belül.

15 Sokkal valószínűbbnek tűnik a személyazonossága Budai János karánsebesi gvárdiánnal, aki 1376-ban Arnold testvér sebesi custos társaságában jelen volt Benedek bán első ízben tett végrendelkezésénél."

1 Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a levél írója „vestre dorainacionis fidelis orator"-nak (gyóntató) címzi magát, tehát mindenképpen személyes viszonyban állt Himfi Benedekkel, mint ahogy minden valószínűség szerint közel állott hozzá a sebesi gvárdián is.

17 Ha feltételezésünk helyes, az történhetett, hogy a nagyhatalmú báró gyóntatóját magával vitte Nyugat-Magyarországra, s itt a győri őrséggel biztosított számára renden belüli emelkedést. Ezt talán az akkori provinciális sem ellenezte, hisz a vagyonos Himfi Benedek jócskán hozzájárulhatott a rendi káptalan költségeihez. Erre indította persze Himfit ispáni címe is, de valószínűleg a személyes jó kapcsolat is közrejátszott abban, hogy állta a győri rendi káptalan költségeit. V. Sedlák regesztái közé nyilván Dévény említése miatt került a levél. A várnagyot név szerint nem említi, de azt tudjuk róla, hogy Himfi Benedek familiárisa volt, hisz ura ekkoriban Pozsony vármegye ispáni címét is viselte. Valószínűleg a vár és környéke ügyében indult ekkor urához.

18 Bánhida pedig a Budát Győrrel összekötő legfontosabb középkori (kereskedelmi) út vámhelye volt, nyilván szálláslehetőséggel, ezért remélhette János testvér, hogy útjában Himfi Benedeket itt érheti.

19 Forrásunkból kiderült tehát, hogy a magyarországi ferences rend mariánus rendtartománya (Provincia Sanctae Mariae) 1380 nyarán, július 4-e után Győrben rendi káptalant tartott. Ennek szervezését a minister provinciális János győri őrre bízta, költségeit pedig Himfi Benedek, akkor győri ispán állta. János testvért talán Himfi pártfogása segítette a sebesi gvárdián tisztéből a győri custos tisztébe. A most megismert győri rendi káptalan éve szerencsésen egészíti ki a már korábban is ismert káptalanok sorozatát.

20 Megtudtuk továbbá, hogy a győri klastrom konyhája szűkösnek bizonyult a káptalan idejére, ezért volt 13