Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Bendefy László: Levéltáraink kataszteri térképeinek forrásértéke / 135–143. o.

- 136 amely ilyen jellegű birtoktérképeket hivatalból és rendszeresen, az ország egész/területéről készített volna* ; Az újkori, helyes adóztatási alapokra irányuló törekvések hozták létre a korszerű birtoktérképeket• Ezek. őseinek az ókori, "Capitastratum"-nak vagy röviden "Catastrum"~nák nevezett, táblázatókba foglalt fejadó kimutatásokat tekinthetjük /3/

V Innen .ered ja francia "cadastre" elnevezés,,; amely később Európa-szerte eltér jedt, és á fmai kataszteri térképek 'nevévé vált».' A kataszteri térképek tehát általánosságban: birtoktérképek* Túladj ónképpen ugyanazok* mint a korábbi idők hasonló céllal készült, de sokkal kevésbé .pontos blrto'ktérképei*. Miért találkozunk mégis.utón, útfélen - még szakemberek részéről is - olyan véleményekkel, amelyek a kataszteri térképekét mint valami alacscnyabb rendű kartográfiai .. terméket lebecsülik, lekezelik, majdnem valami szükséges rossznak, a térképtárakban megtűrt ballasztnak tekint ik

#;;

Helyes értékitéletünk / kialakítása céljából célszerűnek látomjí hogy egy kissé szétnézzünk a kataszteri térképek történéti fejlődésének menetében* ':' .. • A kataszteri térképek készitesével - nem szólván az ilyen v célú, kezdetleges, ókori, egyiptomi ésí kinai térképekről, » Európa minden más kontinenst megelőzött*. : Legkorábban Svédországban létesült kataszteri földmérési intézmény. Ií. Gusztáv Adolf vezette be 1628>-ban /4/* Bármilyen'kezd etleges volt is, rendelkezett már azokkal a jellegzetes feltételekkelj . amelyek csakis a kataszteri térképek keszitési körülményeire jellemzők. Ezek: 1* a földmérést elfogulatlan*- és a- pártatlanságra esküt tett;, szakképzett mérnök-tisztviselők végzik;- 2,; a munka folyamatcs és rend^

; szeres; 3* végcélja az,, hogy az állam egész területéről megbizható ésélőirt pontosságú birtoktérkép készüljön; végrehajtási utasításba foglalt egységek elvek alapján; 4* a földbirtokok határai

.látható.és maradandó módon meg vannak jelölve w

;

\. ,.• !'**•'• *'.:;• E feltételek közül korábban

\mindig csak.' egyesek telj esült e:k* A mi határjárási•gyakorlatunkbah is/találunk földfölötti és földalatti határjeleket már a XIII* századból /3/*\ Legrégibb határjelünk, amelyet valóban ismerünk, az TccédombiXV~Xyi»

j

századiv feliratos határkő /6/

:

, ma a gyulai Erkel Ferenc Múzeum tulajdona* Énhéi régibb középkori feliratos kő ezidéig lOuíll' lii^ti^^^^ilv'&^'^^VB^if'^ • ••/•;.•'• A kevés háborút látott Svájcban Hans Stohler tanár fáradnatatian szorgalommal kutatta fel a régi határjeleket* Egyetlen római oszlopdarabból alakitótt, bizonytalan korú, de feltehetően XII-XIII* századi Therwil és Oberwill határát jelző' kövön kivül /7/ jó né hány • XII-XVI*, századi eredeti határjelet is talált* Ezek is feliratos kövek /8/.