Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Bendefy László: Levéltáraink kataszteri térképeinek forrásértéke / 135–143. o.

:~ 137 * Feliratos köv eket tehát már igen régtől fogva használtak birtokhatárok törései pontos helyének megjelölésére* A földmérést /határjárást/ is hites királyi, fejedeimi emberek /nálunk a káptalanok .szerzetes-geometrái/ végezték, Mégsem beszélhetünk kataszterről, illetőleg kataszteri térképekről, mert ők sem térképeket, sem telekkönyvszerű kimutatást nem készítettek* • ' Bármennyire kevéssé ismeretes és szinte hihetetlennek tűnő: az állandó kataszteri-földmérés felé a második lépés nálunk az Osztrákmagyar birodalmon belül történt, 17Í8-ban az osztrák kormányzat elrendelte Lombardiára nézve a dülőnkenti'földmérést. Ez volt a "Censo milanese"-nek nevezett első szervezetti és a mai fogalmak szerint is /a maga korában/ korszerűnek nevezhető földadókataszteri munkálat* "Vetület nélküli" rendszerbén^ .háromszögelés mellőzésével hajtották végre. 1759-ben fejezték be, s rövidesen életbe is lépett /9/• ., \ •'. • A lombardiai tapasztalatok alapján Mária Terézia 1747-ben elrendelte, hogy az úrbéri földeket -.a: jobbágyok szolgáltatásaival kapcsolatban - az országok/;; illetőleg; tartományok közjoga szerint

: - föld *• mérés és becslés, nélkül" ir^ák ősszé* Ez az úrbéri összeirás nálunk az . 1768^1770-es években meg i$;történt /9/*' Agrártörténeti vonatkozásban .felbecsülhetetlen értékű munkálat volt,. 1785-ben jelent meg IJ.. József korszakalkotó rendelete a ; földadó szabályozásáról. A földmérést szabályszerű kataszteri jellegű munkálatok segítségével Óhajtotta végrehajtani* Ezt a^ földmérést - a katonai f elv ét elt.pl teljesen függetlenül, de a mérnökkari .tisztek vezetésével - a hatóságoknak,: a községi: nótáriusoknak és Írnokoknak, valamint a megyei, városi és uradalmi.geometráknak kellett volna elvé- „ gezniök, a kész birtpktérképek összedolgozásával, 1:3600-asjméretarányban. A térképezési munkálatokat részletes birtok- és jövedelemkimutatások egészitett.ék ki /10/ . Ezek a munkálatok meg is kezdődtek, de BE 1788-1791 közötti török háborúk miatt félbeszakadtak/ illetőleg 1790-ben," II. József halálával teljesen meg is szűntek /ll/» Sajnos, a magyar nemesség - a vármegyék vezetőinek csendes támogatásával - ennek a csodálatosan: értékes felvételnek minden^eredményét szinte nyom nélkül megsemmisítette'/I2/.; ,'• : -y'

r

> '"

::-i

:

i--':

• •'•' Hogy milyen értékes anyagot pusztított el az emberi rövidlátás, /13/ Ítéljük meg abból, hogy csupán egy l?88-ban hevenyészve készitett hivatalos leltár I677 térképről ad számot /14/. Azonban ez a szám közelről sem teljes, mert ma ..- nem szólván a szomszéd államokéhoz került levéltárakban tárolt hasonló korú térképekről - csak a hazai levéltárakban körülbelül 70QO darab 'XVIII* századi térképről tudunk /15/ * Ebből következik,' hogy. a szóbanforgó kataszteri felvétel• hez az 1780-as évek Magyarországának terülstén legalább 20-25 ezer birtoktérkép adatait használhatták fel. Mit jelentene az elpusztult II. József-féle kataszteri földmérési térképanyag ma agrártörténészeink •'•'.. '• .