Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Bendefy László: Levéltáraink kataszteri térképeinek forrásértéke / 135–143. o.

- 135 LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL Bendefy László: LEVÉLTÁRAINK KATASZTERI TÉRKÉPEINEK FORRÁSÉRTÉKE Néhány évvel ezelőtt a magyar^ kartológia történetében újszerű kutatás vette kezdetét* Az Országos Vizügyi Főigazgatóság rendeletére és a Mezőgazdasági Múzeumi támogatásával egy* a feladatra legilletékesebb tudományos kutatókból álló munkaközösség megkezdte az Országos Levéltárban az iratcsomók között rejtve lappangó régi kéziratos térképek felkutatását és kartotékolását* Ezideig - három év alatt *• mintegy 7000 eddig ismeretlen kéziratos térkép került elő, s ezekről kereken 5050 kartotéklap készült /l/. Ennek az eredménynek mindenki örül, mindenki dicséri: a munka közvetlen hasznát látó Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet éppen ugy, mint a legkülönbözőbb tudományok szakemberei is, mert ebből az eddig rejtett kincsből mindenki korlátlanul meríthet. Valóban: felbecsülhetetlen értéket jelentenek 100, 200, 300 éves térképeink mindenfajta kutató számára. Különösen értékesnek tartjuk azokat a 200 éves, vagy régibb térképeket, amelyek az egykori telek- és müvelésiág-viszonyokat a tulajdonosok neveivel együtt tartalmazzák. Milyen nagybecsű például a miskolci "Kötél Könyv"« valamint az azt kiegészitő gazdasági feljegyzések és adólajstromok, amelyekből Marjalaki Kiss Lajos-nak sikerült rekonstruálnia Miskolc belvárosának 1?02» évi utcarendjét és telekmegoszlási viszojj/aLt*'/2/, S milyen sok nehézség árán, mert nem rendelkezett korabeli térképpel! Igen nagy szó nálunk, ha az 1700-as évek dereka tájáról olyan birtoktérképpel találkozunk, amely a XVIII* századi mező- és erdőgazdasági, valamint bányászati viszonyokat és a dűlőneveket a tulajdonosokra vonatkozó adatokkal együtt tünteti fel* Az ilyenfajta térképek azért ritkák, mert ebben az időben nem volt nálunk olyan intézmény,