Zöld Sasok (1990-2005)

1994. május 7.

3 ZÖLD SASOK Albert a „gyón gólkirály” A legtöbb gólt egy mérkőzésen Nyilasi és Lipcsei szerezte (mindketten hármat) az 1983-as illetve 1992-es győri mérkőzésen. * A legérdekesebb „páros-gól­szerzők” Albert és Novák voltak: 1963-ban, 1964-ben és 1967­ben is azonos meccseken szereztek mindketten egy-egy gólt! Egyébként a Fradi játékosok közül a „győri gólki­rály" Albert Flórián - aki pálya­futása során 6 gólt szerzett a győri pályán! A második legtöbb győri gólt Nyilasi szerezte - ő összesen ötször talált a kapuba. Mindketten más-más pályán: Albert még a régi győri pályán, Nyit az új stadionban talált a kapuba... ★ Május 7.-i napon eddig egy ETO-FTC meccset rendeztek a győri pályán - 1980-ban a hazai zöld-fehérek örvendhettek a 2 bajnoki pontnak... Albert Flóri- három évtizeddel ezelőtt... • • Öten azok közül akik mindkét csapat mezét viselték... Amíg a mérkőzés elkezdődik... Néhány győri látnivaló A legcélszerűbb, ha az Aradi vértanúk útján, a Belváros egyik legélénkebb üzletutcáján indulunk városnéző sétánkra. Az Aradi vér­tanúk útja a szabálytalan alakú nyugati oldalával a Rábára támaszkodó Köztársaság térbe torkollik. Itt már az egykori győri vár területén járunk. A Rábán átvezető közúti híd belvárosi híd­főjénél volt a vár Bécsi kapuja. Nevezetes műemlék a tér déli oldalán álló szép barokk Karmelita templom. A templommal szemben a tér északi oldalán a győri vár XVI. századi bástyakazamatáiban hangulatos étterem és borozó van. A komor, öreg várfalakkal szem­ben üde ellentétként a kis Rába- sziget, a győriek „Margitszigete" zöldell. Térjünk vissza a Köztársaság térre, és induljunk el a Vámegyed, a Káptalan domb látnivalóinak a megtekintésére. Kanyargós, szűk, jellegzetes várbeli utca vezet felfelé. Néhány lépés után zömök, fólköríves kapu és 16 m hosszú, lejtős alagút vezet Xantus János múzeum és Új Kőtárának kaza­matáiba. A Vármúzeum bejáratával szemben nyíló, kígyó alakban te- kerődző utca alakjából némi fan­táziával a sarkantyúra lehetne gon­dolni, s így is hívják: Sarkantyú köz, ezt az ódon, a régi győri vár hangulatát őrző, városképi védelem alá helyezett utcácskát. Innen kezdve a várdombra vezető útvonal kissé kitágul, háromszög alakú térre nyílik, s néhány lépés­sel később megérkezünk a győri vár központi térségre, a Martinovics térre. Itt áll Győr legrégebbi temploma, helyi szóhasználattal az „Öreg temp­lom” . A székesegyházzal szem­ben nyílik az úgynevezett Püspökvár bejárata. Első for­májában a XII. században épült, végleges alakját 1591-1575 között a győri vár korszerű kiépítése kapcsán kapta. A vár főutcája amely a szokásos utcanév meg­jelölés helyett a Káptalan-domb nevet viseli, a székesegyház mel­lett keletre kanyarodik, s így halad az itt kialakuló lakónegyed felé. Jórészt barokk kori öreg házak sorakoznak itt - és itt látható az Egyházmegyei Könyvtár és Múzeum épülete is. A Mosoni Dunára néző Dunakapu tér helyén állt valaha a győri vár Dunai kapu­ja, amelynek tetején vasból készült, félholdon álló szélkakas mutatta a szél irányát. Akkor lesz Győr ismét a magyaroké „ha megszólal a vaskakas és alatta a félhold megtelik." - mondogatták a törökök Győr 1594-es birtok­bavételekor. Ennek emlékét hirdeti a tér közepén álló vas díszkút. Ezen a téren van a dunai teherkikötő, s itt visz át a Duna-híd Révfalu városrész felé. Hagyományos főtere Győrnek a XIV. század óta piactérként használt központi fekvésű Széchenyi tér, amelynek helyén valaha a római kori polgárváros terült el. A török időkben föld alatti börtön volt a téren, később itt állt a pellengér, a mai múzeumépület előtt volt a nemesemberek kivégzőhelye. 1688-ban itt volt az utolsó győri boszorkányégetés. 1715-ben pedig itt fejezték le Korponay Jánosnét, a „lőcsei fehér asszonyt"... A város legszebb, díszes, gazdag homlokzatú barokk épü­letében, az árkádos udvarú, több régi épületből 1742-ben kialakított egykori Apátúr-ház-ban tekint­hetjük meg Győr gazdag anyagú, nevezetes közgyűjteményét, a Xantus János Múzeumot. Széchenyi térből kelet felé kiágazó Rákóczi Ferenc utca 1. sz. alatt áll a Régi Városháza, emeletes, gazdag homlokzatú épület, a kapuzata is igen szép. Már 1562-ben ezen a helyen állt. A Rákóczi utca számos más, finom arányú, szép barokk és klasz- szicista háza között mint érde­kességet megemlítjük a 21. sz. épületet, amelynek nevezetessé­ge, hogy ez Győr legkeskenyebb telkén épített, mindössze egy szoba szélességű emeletes háza... Rubold Péter Onhausz Tibor Szepessy László Pintér már mindkét zöld-fehér csapat kapitánya volt... Szokoiai László Pölöskei Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom