Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)

1944-10-07 / 228. szám

1344. október 7. ZALAMRGYEI ÚJSÁG 5« Wb n.rKIR.:05ZT/ÍLT50R5JrfTtK játékterve páratlan esélyeket nyújt. —■ Egy sorsjeggyel szerencsés esetben nyerhető; EGYMILLIÓ PENGŐ A nyeremények összege kereken : TIZENÖTMILLIÓ PENGŐ jutalom: 600*000 P Főnyeremény: 400.000 P Nyeremények: 200.000 P, 100 000 P, 60 000 P, 3x50.000 P, 4x40.000 P, 1x30.000 P, 14x20 000 P, 2x15.000 P, 25x 0.000 P és még szán»#« közép és kisebb nyeremény. A sorsjegy ára nyolcad negyed fél egész osztályonként: P 5*— P iO*— P 20*— P 40*— A sorsjegy kapható az összes főárúsítóknál. Hízás kezdete október 17. Mással lopatta el az értékes kabátot * e£y álmenekült asszony Érdekes lopás az egerezegi állomáson Zalaegerszeg, október 6. cTSapi 3irmi — i — — Holnap, október 8., VASÁRNAP? a katolikus naptár szerint Magyarok Nagyasa- »/ouvának, hétfőn október 9-én. Dénes püspök «apja lesz. — • — Ügyeletes gyógyszertár : Spérlág'h (Róki- ezi-ut«*). — • — „Levél mindenkihez“ . ; A kolozsvári Ellenzék szeptember 22-i számából vesszük át ezt ti cikket. Testvér, jogom van őszintén szólam Vloz- izfád. mert nemcsak a verőfényt jártam Veled együtt, hanem a zimankót is (annakidején. Jus­som van hát szemedbe mondani (az igazat, akkor is, ha sebez. v Szánalmas vagy, Testvér, es elszomorító. Évek óta hallottad a közeledő dörgést s most mégis úgv állsz a viharban, ynint egy meg­rémült gyermek, kit készületlenül lepett meg az idő. Állsz tétlenül, futnál, de nem tudod Klóvá, életösztönöjd s a kapzsi önzés váltakozva kerget erre-arra, minden eszedbe jut, mint végső menedék, csak az nem, ami természetes ás egyszerű. Riadsz és másokat .riasztasz, této­vázol, kapkodsz, rémülten meredsz a jövőre, amely ront feléd, minit a bőszült bika s elfelej­ted, hogy ember vagy s karodat mozgatni tudod a védekezésre. Sötéten mondod: rossz időket élsz és ne­héz napokat. Pedig nem az idők rosszak, csu­pán az ember s nem a napok nehezek, mi vagyunk gyöngék és hitványak hozzájuk. Szép a világ és jó, csak az ember rontja el indón- Sönt. Évszázadok alatt sokszor elromlott már s rendre mindig helyrejött megint. Győzhe­tetlen az élet, akár a 'fii vagy az erdő. S bát­ran bízhatsz az évszakok rendjében, mert nem &z ember igazítja azt, hanem maga az Isten. !Ne félj, ne bújj. ne fuss sehova. Mar­kold szorosan Tieid kezét 8 fia veszedelem dübörög ajtód előtt: nyugodtan nézz (a sze­mébe. A tisztákat és erőseket elkerüli a vés«. Emberséggel küzdj a sorsodért, hogy meg­érdemeld a felkelő napot. Törvény a világban, hogy aki nem tud harcolni önmagáért, az nem való arra, jiogy éljen. Ne gondolj most is apró önzéseidre, se­gíts inkább azokon, akik bajban v annak, mert rajtad is lesz, aki segítsen, ha bajba kerülsz. Ne engedd lelkedbe férkőzni a gyűlöletet, bár­milyen emberi hitványsággal is találkoznál <5seze. Példát mutass inkább a gyengék felé, hogy erősödjenek tőle. A győzelem, a végső győzelem, Testvér, azé, aki megáll a helyén. Mint viharban a tölgyfa, amelynek tépett lombján záporok múl­tával mindig felragyog újra a szivárványos napfény. Csak az vész el, aki gyenge. Alá falevél a szélben, akinek gyökere nincs, aki «újtálán, mint a pitypang léha magja. Csak az vész el, aki nem méltó arra, hogy éljen. Csak az vész el, aki elveszti ömnagát. Bízzál magadban. Testvér. Abban, hogy erős vagy, mert becsületes vagy, tiszta vagy. Ne mástól várj segítséget, ne álmodozz vá­ratlan csodáról. A csoda benned kell, hogy legyen, mint rejtett csíra a magban. Semmitől ne félj. Állj bátran és nyugod­tan, ahol állni rendelt a sors. Nézz szembe a világgal s gondolj arra, hogy ahol Isten élni rendelt, ott nem vonhatja meg Tőled senki e jogot. W ass Albert' ? — e — — Népénekes szentmisék kötelező ének- rendje. Magyarok Nagyasszonyának ünnepén, október 8-án, a népénekes szentmisék kötelező énekrendje a következő: Áldozzunk hív ke­resztények (173), Égből szállott (114) és An­gyaloknak királynéja (287). A zárójelben kö­zölt számok a Szent vagy Uram című énekes­könyv énekszámait jelentik. — Műsoros délután a gimnáziumi hadi­kórházban. A zalaegerszegi színtársulat szom­baton délután 3 órakor a gimnáziumban lévő hadikórházban tartanak műsoros délutánt a katonák szórakoztatására. Nem mindennapi körülmények között ve­szett el egy kabát szeptember 3-án a zala­egerszegi állomásról. Egy idegen nő a II. o. váróteremben levetette a kabátját és felakasz­totta az ajtó melletti állófogasra. Azután le­ült az egyik padra és szunyókált. Ugyanakkor egy másik pádon egy ismeretlen kalapos nő foglalt helyet. Nagy liangon adta elő., hogy) ő menekült és jelenleg Pestről jön. Majd amikor már kibeszélte magát, megszólította Orbán Mária oncsatelepi kislányt, hogy men­jen el vele sétáim. A kislány elment, s amikor a Baross-lígetbez értek, az ismeretlen nő meg­kérte a kislányt, hogy menjen vissza a váró­— Ki fesz Magiion« utóda? Mint isme­retes, Maglione bíboros államtitkár hetekkel ezelőtt elhunyt. Helyette most Federigó Tede- schini bíborost szemelték ki államtitkárnak. Kinevezése hamarosan megjelenik. Tedeschini PaoeHi államtitkársága idején helyettes állam­titkár volt. — Vegyünk részt minél többen a szom­bati és vasárnapi szentségimádáson. Mint je­lentettük, pénteken, szombaton és vasárnap nagyszabású engesztelő triduumot tartanak. Az 5 órai kezdettel tartott áj tatosságokra feles­leges felhívnunk a város katolikus lakosságá­nak figyelmét, mivel annak szükségességét mindenki átérzi. Éppen ezért különösen fel­hívjuk a hívek figyelmét a vasárnap dél­utáni ájtatosságra, amikor már délután 3 órá­tól kezdve szentségimád ás lesz. — Kevés a Szőlő a Zalaistvánd—Kemend- hegyeken. (Pókaszepetld tudósítónktól.) Az a páratlanul finom illat, hangos jókedv, amj más években elöntötte a Zala vád ékét s szüret­előtti hangulatot varázsolt, az idén hiányzik. Az Egerszegen is jólismert istvánd-ker odi borok az idén elmaradnak. Elenyésző« 1 .kevés a szőlő s ami van, az is hibás. A szőT ■ óik kedvetlenek, mert nem kell új hor csi­náltatni. Ahol más években 80—100 ki bort töltöttek' el, most 3—5 akóra számítanak. Vagyis körülbelül 95 százalékos veszteség van a szőlőkben. Ennek a nagy kárnak részint a háború az oka, mert a rézgálichiányt erősen megérezték a szőlők, sok' volt a peronoszpóra s egyéb növénybetegség. De a jég sem kí­mélte ezeket az oldalakat s most olyan vörös, leégett tőkékkel meredeznek, mint máskor szü­ret után. Különösen a csemegeszőlők és a riz- ling veszítettek sokat. A hazai fajták hoztak némi termést. így nohahor és othelló kerülhet még itt-ott a hordókba, hogy üresen ne ma­radjanak a pincék. terembe és hozza Id neki a kabátját az ajtó- melletti állófogamsról. Orbán Mária abban a hiszemben, bog}- szívességet tesz egy mene­kültnek, kivitte a kabátot és átadta. Az is­meretlen nő megköszönte szépen és tovább ment. A barátságtalan idő hamar -visszavert» a kislányt a váróterembe, ahol akkor ébredt fel a kabát tulajdonosa. Meglepetten kérést» ezerpengős átmeneti kabátját, s Orbán Mária akkor vette észre, hogy' mit tett. Elmondta az esetet, a károsultnak, alá azonnal a rend­őrségre szaladt és jelentést tett. A rendőrség tagjai kerékpáron indultak a raffinált tolvaj Után, aki arra már eltűnt a városban. Kézre- kerítésére tovább tart a nyomozás. Óriási érdeklődés mellett kezdődőit meg m nagy magyar engesztelés Zalaegerszeg? október 7. Péntekén délután 5 órakor kezdődött a zalaegerszegi Szent Magdolna plébániatemp­lomban a nagy magyar engesztelő triduum. A délutáni ájtatosságot dr. Littván Sándor gimn. hittanár beszéde vezette be. — Ä magyarság mondotta — kezdettől fogva összeforrott a Szűzanya személyével. Ezt az ősi kapcsolatot még erősebbé és bensősé­gesebbé tette a magyar nép kálváriás sorsa. Mérhetetlen szenvedéseinkét nem tudtuk volna elviselni egy édesanya állandó szere tete és si­mogató vigasztalása nélkül. — így történt ez a tatárjárás idején, ami­kor a keleti bordák sivataggá tették az or­szágot. IV. Béla királyunk pedig, mint egy­kor Szent István, újra felajánlotta az országot a Magyarok Nagyasszonyának. És élünk. — A Szűzanyának ez a segítsége meg­ismétlődött a török hódoltság idején is. Kál­váriás utunk utolsó stációs képé: Trianon. Mennyit keseregtünk akkor elszakított test­véreink és az elrabolt országrészek miatt. Beborult egészen felettünk és úgy gondoltuk, hogy az Ég is elhagyott bennünket. És mégis élünk. — Mindig a Magyarok Nagyasszonya se­téit ki bennünket a legnagyobb veszélyből. Ne essünk kétségbe, most sem fog bennünket el­hagyni. A triduum második elmélkedésén Schnattner Szigfrid, az ismert, kitűnő egy­házi iro es szónok mond szentbeszédet. — Iroda áthelyezés. A Magyar Szöveg­írók, Zeneszerzők ős Zeneműkiadók Szövet­kezete XVIII. (Vas—Sopron—Zala vinneuyclfc) Körzetének irodája Szombathelyen a Kő /. <ri utca 44. szám alá lett áthelyezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom