Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-15 / 158. szám
I ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 1944. július 15. A ZALAI GAZDAÉLET A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata ; a * . - • ' Miért is alakultak a Megyei Tejszövetkezetek? Irta: Dr. Vaida I. Kornél a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete igazgatója VIII. Az OMTK üzletrészeinek majdnem teljes egészében állami tulajdonba jutása után, még inkább eltávolodott feladatától, mert ezentúl már nemcsak a hatalmas kon kurrenssel kellett megkötött kezekkel küzdeni, hanem az üzletmenet irányítását sem azok végezték, akik e vállalkozással új és erőteljes tej sző vetkezteti mozgalmat kívántak útbaindítani. Ennek az lett a következménye, hogy az OMTK mindenkori vezetősége nem a szövetkezetek felé keresték vagy erősítették a kapcsolatqkat — lévén ezek az egyes tej szövetkezetek alappillérei az egész vállalkozásnak —, hanem inkább az üzletrésztulajdon felügyeletét ellenőrző hivatal mindenkori jóindulatát igyekeztek megnyerni, várva annak irányítását. Ez nem hozhatott mást maga után, mint a tej - szövetkezetek elhidegülését a Központtal szemben. Mert bármi történt üzleti vonatkozásban lényeges kérdésekben, nem az volt a fontos, hogy e ténykedés miként hat ki a tagszövetkezeteket képező tej szövetkezetekre, hanem, hogy alkalmas lesz-e a művelet arra, hogy az OMTK önmagáért fennmaradhasson. Képtel en - nél-képtelenebh feladatok elvégzésére kellett, hogy vállalkozzon. Például az OMTK-nak minden neki felajánlott tejtételt át kellett venni, tekintet nélkül arra, hogy ez veszteséget is jelenthetett. Ilyen módon átvett ovyau feldolgozó telepeket is, amelyek süllyedő hajónak számítottak és amelyeket a konkurrens vállalatok önként hagytak ott, mert nem bizonyult gazdaságosnak. Hogy az ilyen ténykedések csak a konkurrens vállalatoknak jöttek jól, af’felett nem is iehet vitatkozni. De szolgálta-e ez a szövetkezeti mozgalom megerősítését, vagy fejlődését? Nem. Ki tudná megmondani, ki volt a gazdája az OMTK-nak? Nem volt az más, mint egy gyökéméíküli törzs színpadi mű lombozattal. Élő példa arra, hogy hogyan nem szabad valamit megcsinálni. Nem ’tudjuk megérteni, hogy ki lehetett az, aki elhitte, hogy a magyar tejtermelő gazda alakít egy ÓMTK-í, vezetőségét kijelöli, azután egy inflációs Zavarnak mondott körülmény elsodorja az egészet, mert a vezetőséget hivatalból leváltják, a rendelkezés joga ' kiesik az alapító kezéből, tehát csak a puszta falakban ismerhetett rá alkotására. Ki gondolhatta el azt, hogy ezzel az OMTK-val közösséget éreztek volna azok, akiknek az alapítás és a kezded harcok idején ehhez közük volt. Amikor a dolgok így megváltoztak, a tejtermelő gazda volt az, akiben még az utolsó kapocs az alkotás idejéből visszamaradt érzések is kiszakadtak és odaállt. az ellenség, a konkurrens mellé, hogy ezzel juttassa kifejezésre nagy közöny érzetet és súlyos csalódását. Felvetődik a kérdés: szabad volt e az OMTK-t kivenni a tejtermelő kezéből? Lehetett-e ezt a tényt nemzeti érdeknek nevezni. Van úgy néha, hogy valakit ok nélkül gondnokság alá helyeznek. Ez történt meg gazdasági vonatkozásban a tej-, szövetkezetekbe tömörült tejtermelő gazdatár- vadalommal az OMTK elvesztése esetében. Az ilyen módon vezetett OMTK természetesen nem tudott megfelelni semmiféle tekintetben sem kifogástalanul annak a feladatnak, amit tőle a tejtermelő gazdatársadalom még a történt változások után is elvárhatott volna. Szerepe nem az lett, amit alapítói kijelöltek, hanem attól tökéletesen éltért. Nagyon ráillővé vált az a közmondásunk, hogy sok bába között elveszett a gyerek. Csak az igazgatósági tagjainak és a felügyelői.)izottság összetételének név sorát. kellett megtekinteni és azonnal nyilvánvalónak látszott, hogy az alapító tej szövetkezeteknek befolyása az OMTK mikénti irányítás#! illetőleg egyenlő volt a semmivel. Szövetkezeti, szempontból tehát csak a jelleget viselte, Rá- kényszerített üzletmenete olyan volt, hogy ha azt esy magánvállalkozó üzletvitelébe képzeljük át, úgy a csődeljárásnak többször kellett volna bekövetkezni. Ennek következményeként a felügyeleti hatóság sem volt azzal megelégedve. Igazolásul szolgált erre a vezetőségben'történt v áltozások sorozata.. Ezeket figyelemmel kísérve, önként merül fel a kérdés, kinek volt hát jó, hogy volt egy ilyen OMTK?' Senkinek. (Folytatjuk.] Dr. Tarányi Ferenc gazdasági egyesületi elnök beszámolójából j Zalaegerszeg, július hó. Dr. Tarányi Ferenc felsőházi tag, a Gazdasági Egyesület elnöke, az egyesület évi rendes közgyűlésén beszámolt az elmúlt termelési évről,- majd a következőkét mondotta: " —4 A kisgazdák ’gazdasági haladásának cél- ját szolgálja ama ténykedésünk, hogy okét gazdakörök útján az egyesületi életbe bekapcsoljuk. Az;v Alsó danán túli Gazdasági Kamarával karöltve szervezzük be a gazdaköröket is és irányítjuk azokat. A számuk már 152-re emel kjed'ett s ezen szervezéseket folytatjuk most is. A gazdakörök ügyeit műidig odaadással és megértő támogatásival intézzük. A földművelésügyi minisztérium állal részükre adott gazdasági akciók lebonyolításával segítségükre voltunk. A helyes t rágva kezelést szolgáló trágya- telep és téli takarmányozást biztosító silóépítési tevékenyegekben kivették részüket, úgyszintén a savanyú- és mész-szegény talajok fel jav ítását szolgáié mésziszap-akcióban is, ezenkívül a mezőgazdasági gépek beszerzésénél szintén. — Sajnos, az előadók hiányában az any- nyira kívánt és szükséges téli gazdasági tanfolyamok nem tarthattak mindazon gazdakörökben, ahol ezt kérték. Éppen ezért e helyről szükségesnek tartjuk megismételni az egyesületek elnökségé által már két évvel ezelőtt az OMGE útján a földművelésügyi kormánytól gazdaköreink részére novembertől februárig a gazdakörök behatóbb foglalkoztatására kert gazdasági előadások tartására szolgáló előadási tervezetnek a Földművelésügyi minisztérium gazdasági szakoktatási ügyosztálya áltál való készítését és rendelkezésükre bocsátását, melynek birtokában egyrészt az elmaradt téli gazdasági tanfolyamok némileg pótolhatok lennének.- Másrészt pedig a gazdakörök életképes- ségte lehetővé válik a mezőgazdasági művelődé sü nk emel ésével. SZAKOKTATÁSI XNTÉZMÉN VEI i\K A kisgazdák fiainak mezőgazdasági továbbképzését a kehidini szakiskola, a nagy- kanizsai és az elmúlt év folyamán megnyílt zalaegerszegi téli gazdasági iskola szolgálja. A kisgazdák lányainak háztartási- és gazdasági ismereteinek elsajátítására, kibővítésére szolgál a földmű vei ésügyi minisztérium által rendszeresített háztartási tanfolyam, amely a mull évben több községben és gazdakörben látta el feladatát. ARANY- ÉS EZÜSTKALÁSZOS SZAKOSZTÁLY A téli gazdasági tanfolyamokat, iskolákat és szakiskolákat végzett gazdaifjak továbbképzését szolgálja a gazdák részére létesített szakosztályunk, amelynek.működégé rájuknézve létfontosságú. Ezen szakosztályaink működésére súlyt helyezünk s a mezőgazdasági termelés és álléttenyésztés fokozottabb fejlesztése céljából határ-, udvar-, istálló- bejárásokat kell; rendezni a szakosztálynak s a jó eredményt felmutató gazdakörökkel vaké^behatóbb foglalkozás a kisgazdák előrehaladását és. magyar, gazda összetartózandóságának tudatát kívánja szolgálni. A jövő feladata a gazdakörök levonásával a minőségi termeléssel az értékesítés és beszerzésnek megszervezése, hogy így te téren a kisbirtokosnál mutatkozó hátrányokat kiküszöbölhessük. AZ EGYESÜLET EGYÉB MŰKÖDÉSIEgyesületi életünkben működésünknél ösz- szeköttetést tartottunk fenn a gazdatársadalmi szervekkel, a keszthelyi m. kir. Gazdasági Ak a - démiával, ahol a nyári közgy ülésünkkel kapcsolatban Kolbáy Károly mezőgazdasági főiskolai tanár által vezetett európai hírű növénykísérleti telepen tanulmányi szemlét tartottunk. Lótenyésztési Szakosztályunk a lótörzs- könyvezéssel kapcsolatos lótenyésztési ügyeket sikerrel intézte, amelyről szóló jelentést nevezett szakosztály terjeszti elő. Bunda, boa akkor jé, ha Ltfci szücstäl tálé Bundák mérték után, mikádók bélelése és íisiióroása legolcsóbban ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. ípakyMMor SEüesmssíerEÁ! Esztiinél _____
