Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-04-05 / 77. szám

1944. íprHi# 5. ZALÁMEGYEI ÚJSÁG 3. c TtapiSireM Holnap: április 6., CSÜTÖRTÖK, ,a kato­likus naptár szerint Nagy csütörtök napja lege. Éjjeü ügyeletes gyógyszertár: th\ Raszter (ffcow near-tér). Fiami Fiam, aki most és váratlanul, 'talán szomorúan, talán örvendezve, elhagytad az iskola padjait, hogy helyet adjál a nemzet erőkifejtésének megnyilvánulásá­hoz, néhány szavam lenne hozzád. Nem oktatni, nem tanítani akarlak benneteket, csak szólni akarok hozzátok. Nem zok­szóval, csak jóságos atyai hangon, olyan ember Rangján, akit az élet szertehajszolt már a csonka haza minden táján és, aki hivatásánál fogva is tisztán, sajnos, rönt­genszemmel látja az eseményeket. Fájt a szívem, amikor kedden mélabús hangját hallottam a Ballag már a vén diák mindig megkönnyeztető akkordjai­nak, ami mindig az ifjúságra emlékez­tet és mindig az jut az eszembe, hogy egyszer vége van a szép tés gondtalan diákéletnek és kezdődik a harc. Harc, amely lehet dicső és dicstelen. S éppen ez adta kezembe a tollat/ Mert nagy ve­szélyben) vagytok, fiaim. Egyrészt a kény­szerű körülmények következtében igen gyéren csipegettétek csak a tudományt, ami nagy kiesést jelent az életben. Nem mintha a nélkül nem lehetne megélni, hanem mert egy magyar diák sohasem tanulhat eleget. Kis nemzet vagyunk, de erős faj és a tudás hatalmát senki sémi vitathatja el tőlünk. S ha most elhagy­tátok is az iskola padjait s ha soha sem fogadtátok meg tanáraitok tanácsát, de most én, az élet embere, kérlek bennete­ket, hogy tanuljatok! Soha ilyen szükség nem volt arra, hogy tanuljatok. Egyelőre nyugodtan és békésen tehetitek ezt, de senki sem tudja meddig. Amit pedig tud­tok, annak mindig hasznát vehetitek s ha eddig soha, de most igazán magatok­nak, az életnek és a nemzet jövendőjé­nek tanultok. De a szellemiek mellett ne feledkezzetek meg a munkáról se, vál­laljatok bármilyen munkát, szellemit, vagy fizikáit, mindegy, de dolgozzatok. Sok kapa gazdátlanul áll és sok kaszának senki sem fogja meg a nyelét ebben az eszten­dőben. Az ember helyett pedig ember kell, mert a magyar földnek teremni kell , és nem szabad bevetetlenül maradni egyet­len talpalattnyi területnek sem. Ne gon­doljátok, hogy azért kaptatok szabadságot, mert nem lesz rátok szükség, hanem azért, mert igazán csak most van. A ma­gyar ifjúság mindig felismerte köteles­ségét, így kell lenni ennek most is. Nem szabad tehát az utcán csavarogni egyet­len diáknak sem, mert, aki nem dolgo­zik ezekben a gondterhelt időkben, az hazaáruló és nem méltó a magyar névre. Munkára tehát fiúk! Ti pedig fiúk, akik a szomorú meló­ié diával mondtok búcsút a gondtalan élet­nek, álljatok keményen kinn az életben is, maradjatok minden körülmények között magyarok! Vérben és vasban áll a világ és . nem tirlni, hogy holnap nektek is nem kell-e a Kárpátok gerincére kiállni, hogy testetekkel és hősi elszántsággal védel­mezzétek ezt a hazát. Ezer esztendővel ezelőtt szereztük meg ezt a földet, ke­mény katonai erővel és vérrel és azóta mindig meg is tartottuk a legszomorúbb időkben is, csak a ma ifjúsága és csak a ma embere lenne méltatlan az ősök dicsőségére? Biztos vagyok benne, hogy nem! Éppen ezért új keresztes háborút hirdetünk és ebből a harcból nem szabad senkinek se kimaradni se közületek, se mi közülünk, még akkor sem, ha egyetlen és utolsó szál ember marad mementókent az ősi Kárpátok gerincén. Tehát az ed­digitől eltérő hivatás vár rátok és biztos vagyok benne, hogy ennek is megfele­lek. («z.) — Nagy he ti istentiszteletek a zalaeger­szegi nagyplébánia templom ban. Nagycsütörtö­kön reggel 8 órakor szentmise. Nagypénteken reggel 8 órakor csonkamise és szentbeszéd. Utána egésznapos szentségimádás. Délután 5 órakor Jeremiás siralmai. 6 órakor pedig szent- ségeltétel. — Ezen a napon a Kálvárián a szentségkitétel 10 órakor lesz, az eltétel pe­dig fél 6 órakor. — Nagyszombaton a szent­ségkitétel reggel ő órakor, a tüzszenteiés pe­dig 7 órakoj lesz. Utána 8 órakor szentmise. A feltámadási szertartás délután 4 órakor lesz a Kálvárián, utána a körmenet beérkeztével, körülbelül 5 órakor, a nagytemplomban. — Húsvét reggel 6 órakor lesz a szentmise és a hússzentelés. Negyed 8 órától a szentmisék a vasárnapi sorrendben lesznek. — ílúsvét- vasárnap a Kálvárián szentmise, majd kör­menet lesz. — tPályázat. Zala vármegye alispánja tör­vényhatósági ótbiztosi állásra hirdet pályá­zatot. — Nagy he ti szertartások a ferences plébá­nián. Nagycsütörtökön reggel 8 órakor ünne­pélyes szentmise, a szentmise után oltárfosztás. Nagypénteken szigorú bojt, reggel 8 órakor keresztúti ájtatosság, utána csonkamise, amely alatt a gimnázium énekkara énekli a passiót, majd iSzentségkitétel a szentsímál, utána szent- beszéd. A Szentségeltétel fél 7 órakor. Nagy­szombaton reggel 7 órakor tüzszenteiés, a húsvéti gyertya megáldása, keresztvízszentelés, majd ünnepélyes szentmise, utána Szentség­imádás. A feltámadási körmenet az engedély megadása esetén délután 5 órakor lesz. Út­irány: Rákóczi-, Jókai-, Verbőczy-utcán. FIús- vétvasarnap a szokásos ünnepi sorrend, a 7 és 8 órai szentmisék után ételek megadása. Hús­véthétfőn az istentiszteleti sorrend a vasár­napi. — Zöldhitel-rendelet. A hivatalos lap közli az 1944. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges, úgynevezett zöldhitel előmozdítására vonatkozó' kormányrendeletet. A rendelet az elmúlt évi zöldhitel-rendelettel lényegileg azonosan kimondja, hogy a hatása alá eső készpénzkölcsönökből, vételárelőleg- . bői, termelési szerződésekből, továbbá mű­trágya és növényvédelmi szer ilyen hitelezé­séből eredő követelések behajtására irányuló árv erest, elemi kár esetében nem lehet el­halasztani. Emellett ezeket a követeléseket, a készpénzkölcsönök kivételével, a termékek árverési vételárának felosztásánál előnyös ki­elégítési jog illeti meg. A rendelet egyben a termeltetők érdekeit kellőképpen biztosítja arra az esetre, ha a termelési szerződés alap­ján termelt terményt lefoglalják, illetve végre­hajtás útján értékesítik. — »Erdély a magyar országgyűlésen«- Ezen a címen most jelent meg az Erdélyi Párt parlamenti kiadványa, ahely harmadszor fog­lalja kötetbe az erdélyi törvényhozók parla­menti munkásságát és részletes tájékozódást nyújt az erdélyi problémákról. A parlamenti kiadványnak az a célja, hogy az országgyűlé­sen elhangzott felszólalások tükrében a nemzet; összességével megismertesse az erdélyi kérdé­seket és a megoldásra váró legsürgősebb fel­adatokat. Az Erdélyi Párt parlamenti kiadvá­nya az egységes magyar nemzetiélek kialaku­lását 'munkálja és erősíti a közvéleményben az áldozatkészség és felelősségvállalás öntudatos szellemét. A 170 oldalas kötet fejezetenként tárgyalja az egyes erdélyi kérdésekben elhang­zott felszólalásokat és értékes adataival lehe­tővé teszi, hogy az olvasók az erdélyi kérdé­sek minden részletét megismerhessék. A ki­adványt az országgyűlési naplók alapján Végh József szerkesztő, az Erdélyi Párt központi sajtóelőadója állította össze. — Jogerős ítélet árdrágításért. A nagy­kanizsai törvényszék uzsorabívája elé került Dene Béla nagykanizsai textilnagykereskedő, aki férfi inganyagot, valamint egyéb kelmé­ket a megengedettnél magasabb áron adott el. A vádlott azzal védekezett, hogy ő Buda­pesten ügynöktől vette az árut s azt annyiért adta tovább, amennyiért ő is vette. Denét az enyhítő körülmények figyelembevételével 500 I P pénzbüntetésre átélték jogerősen. Uj kormány, új rendeletek, új események Budapest hétfői bombázásával kapcsola­tosan a légoltalmi kiürítési kormánybiztos el­rendelte a pályaudvarok és a közutak kijára­tainak lezárását. Ma reggelig csak a vidékiek és a külön engedéllyel ellátott egyének utaz­hattak csak el a fővárosból. Ezt a [rendelke­zést a kormánybiztos ma nulla órakor fel­függesztette, egyben közzétette Budapest ki­ürítésének részletrendelkezéseit. Ez szerint Bu dapestet és környékét kiürítik és a lakosságot a kormány által előre kijelölt vidékre köl­töztetik. A kilakoltatottak vasúti jegyet kap­nak az utazáshoz, amely jogosítja őket PR# kilogramm csomag elszállítására is. Aki a ha­tósági segítséget nem veszi igénybe, az vs utazásnál félárú kedvezményt élvez. A ki­lakoltatás fogana'.o í ására kü ön vil'amosjára- tokat is bocsátanak az utazóközönség rendel­kezésére. Az elutazás sorrendjének időpontját falragaszokon közlik a lakossággal. A tisztvi­selők és hadiipari alkalmazottak nem hagy­hatják el a fővárost. — o — A kormányzó az iparügyi miniszter elő­terjesztésére Vasvári Lajos országgyűlési kép­viselőt iparügyi államtitkárrá nevezte ki, míg. báró Splény István a belügyminisztériumban lett államtitkár. ■— o — A Sztójay-kormány a miniszterelnök el­nöklete mellett kedden minisztertanácsot tar­tott, amelynek határozata értelmében a rög- tönbíráskodást kiterjesztette a bármely idő­ben'és bármilyen eszközzel elköv etett rablásra és gyilkosságra. *— o — A többször közzétett felhívás ellenére a Budapestre utazó lakosság nem látta el magát kellő igazolványokkal és így a visszautazás nehézségekbe ütközött. Felhívják a vidéki la­kosság figyelmét arra, hogy a fővárosba való utazásuk alkalmával lássák el magukat olyan igazolvánnyal, amely a lakásuk helyét is tar­talmazza. Az ilyen igazolvánnyal ellátott egyé­nek utazása nem ütközik nehézségekbe. Fel­hívják a lakosságot, hogy utazásukat a mi­nimumra csökkentse. CSÜTÖRTÖK, április 6. 8.35: Zenekari művek. 10.15: A rádióze­nekar ^műsorából. 11.15: A rádió kamaraegyüt­tese. 11.40: Külföldi híradó. 12.10: Művészle­mezek. 14.00: Szalonzenekar. 15.00: Útirajz. 15.20: A rádiózenekar műsorából. 16.00: Elő­adás. 16.20: Vivaldi: Versenymű két hegedűre és zongorára. 16.35: A rádió diákhírei. 17.00: Mozart: Nyitány ólasz stílusban. 17.10: A föld­művelésügyi minisztérium rádió előadássorozata 17.35: Magyar zeneszerzők félórája. 18.05: Légoltalmi közlemény. 18.20: Liszt-zsoltárok. 19.00: »Az áhítat percei«. 20.00: Előadás. 20.20 »Húsvét«. Modern misztérium három felvonás­ban. 22.40: Zenekari művek. — Névmagyarosítások. Toszkána Antal János m. kir. százados Tapolca, a belügymi­niszter Engedély ével családi nevét »Tarlós«-ra, Taskovics Mária Ilona keszthelyi lakos csa­ládi nevét pedig »Gyimesi« -re v áltoztatta. — Az idegrendszer krónikus megbetege­déseinek kezelésében a régóta bevált, tisztán természetes »Ferenc József« keserűvíz hasz­nálata sok esetben elengedhetetlenül szüksé­ges, mert ez a bélkiürítést csakhamar szabá­lyozza, a gyomor emésztést előmozdítja és az egész anyagcserét fokozza. Kérdezze meg or­vosát !

Next

/
Oldalképek
Tartalom