Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-03-24 / 68. szám

3. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. március 24. |Pi í*l c§JÍm~SsínMéá$ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ. A magyar filmgyártás egyik érdekes da­rabja, az Erzsébet királyné került bemuta­tásra. i Az elnyomatás szomorú korszaka eleve­nedik meg előttünk, amikor a nemzet lialálra- sebzett szabadságszereíetc tehetetlen fájdalmá­ban l et re.ig. Latkóczy maga is hosszú börtön után Olaszországban Kossuthtal és Klapkával szervezkedik. A bájos kis Ida közbejárására aztán édesapja kegyelmet kap és hazajön. A hosszú szenvedés azonban a derék magyart nem töri meg, hanem szervezkedik, hogy az osztrákok ellen vonuló parasztokkal sikerül megtörni az elnyomók hatalmát. A magyarság bájos kis szószólója, Ida, mindent elkövet,( hogy apját és társait visszatartsa az össze­esküvéstől. Ahelyett azonban, hogy sikerülne közbelépése, megtudja, hogy szerelme, akit árulónak és a császárhoz (hü udv aroncnak hitt, maga az összeesküvők vezére és irányítója. Megkapó jeleneteket látlmk abból a küzde­lemből, amelyet a magyarság vívott az osztrák elnyomókkal szemben, s amelyben megmu­tatta a magyarság minden becsületes és hű fia, hogy ezen a földön csak magyarul lehet lelnünk’ s hiába minden terror, hiába a titkos detektívek és besúgók hada, vagy a fegy-i veres kényszer, mert a magyarság mellett szól az igazság és a magyarban olyan szabad­ságszeretet él, amelyet elnyomni semmiféle kényszerrel nem lehet. Ezt a lobogó lánggal égő szabadságszeretetet ismeri fel Ida közben­járására Erzsébet királyné is, aki személyesen kierőszakolta a császártól, hogy hallgasson Deák Ferencre, aki csak a megbékélést tartotta az egyetlen járható útnak, amelyen a két szom­szédos nép egymástól elütő fajisága ellenére is egyforma jogokkal megélhet egymás mel­lett, s hogy a magyar a világ legszabadság- szereíőbb népe, amely minden áldozatra kész ennek érdekében és csak magyarul tud élni! A film befejezése után naív és gyenge, de a mögötte lévő nemzeti érzelem minden gátlásunkat feloldja. Jávor egyéniségének jól fekvő szerepet játszott a szövetkező felkelők1 kétéletű bárójának szerepében. Tolnay Klári a kis Ida, Somlay Artúr a kegyelmet kapott szabadsághős, Rajnay Gábor az osztrák her­ceg, Gózon Gyula pedig az öreg lcasznár sze­repében adott kitűnőt. Csak az a kár, hogy egy napig játszot­ták, pedig felüdülést jelentett a sok sablon szalon-film között a történelmi levegővel te­lített művészi alkotás. (sz) Edison mozi műsora: Matiné. Szombaton délelőtt 11 órakor: INDIA TIGRISE Rendkívül izgalmas dzsungel-film 12 fel­vonásban. Ma, pénteken háromnegyed 4, fél 6, fél 8, szombaton 2, háromnegyed 4, fél 6 és fél 8 órakor: Sfyx kapitány leszámol. Az izgalom és vidámság f ilmje. Főszerep­lők: Victor de Kova és Simo Margit. Matiné. Vasárnap délelőtt 1.1 órakor, hét­főn délután 3/4 4 órakor: TITOKZATOS SZÍÁM. Eredeti felvételek Burmáról. Vasárnap 2, háromnegyed 4, fél 6, fél 8, hétfőn fél 6, fél 8, kedden háromnegyed 4, fél 6 és fél 8 érakor: ÉS A VAKOK LÁTNAK... Az év legszí vbezszó! óbb magyar filmje. Nagy István, Eszenyi Olga, Hosszú Zoltán. J&evente [A. Szombathelyi FC I. Zalaegerszegen .•■w»«’sut. - ... •?— - - -w-.. -• Vasárnap, folyó hó 26-án az SzFC I. NB II-ős csapata szerépei Zalaegerszegen, hogy itt a Move csapatával barátságos mérkőzési keretében összemérje erejét a Horthy-téri sporttelepen. Az SzFC együttese kiváló játékerőt kép­visel s ezért érthető is a sportkörökben előre megnyilvánuló érdeklődés. Az SzFC csapata eredetileg már február­ban szerepelt volna Zalaegerszegen, azonban az akkori hatalmas hóvihar megakadályozta a mérkőzés lebonyolítását. A Move fáradságot nem ismerő vezetőségének azonban újból si­került nyélbeütni az SzFC—Move találkozót. Az SzFC csapata játssza a nyugati NB., II. csoportban a legszebb futballt, tehát al- kialma lesz a közönségnek a futball szépségei­ben gyönyörködni. A mérkőzés délután 3 órakor veszi kez­detét a Move-pályán. Reméljük, hogy a zalaegerszegi piros-fe­keték ezúttal is méltóképpen megállják a he­lyüket nagynevűi ellenfelükkel szemben és így újabb öremet okoznak szurkolóiknak. cflpréMiróetéseá Minden szó 8 fillér. Á vastag b-etfí dupíí* Síámít. A cím a kiadóban feladott hirdetés«^ Meoelésl dija 50 fillér. Az üzlet, az ipar és a mai kereskedelmi Siet lelke a hirdetés. Hirdesse minden el­adni-, vagy venni valóját a Zalamegyei Új­ságban. Különbéjarató bútorozott szólja április el­sejére kiadó. Bethlen-u. 2. Műlep kapható. Viaszt legmagasabb árén veszek. Mihók Géza, Zalaegerszeg, Piac-tér. Telefon: 435. Eladó jókarban lévő 800 mm-es* Hof fér gyártmányú cséplőgépszekrény és egy motor- kerékpár. Alsó-u. 9. Ló trágya eladó. Bővebbet Ola-u. 16 sz. Egy pékség berendezése azonnal eladó. Ér­deklődni lehet Gergyc Ferencnél, Zalabér. Vegyen használt, jókarban lévő bútort Landlernénál, Könyök-u. 2. Műanya, k'otlós helyett, 150 csirke ne­velésére eladó. Cím a kiadóban. — Kik kérhetik jűn’us 30-ig ia Károly- csapíatkleresZíet ? A hivatalos lap csütörtöki szá­ma közli a honvédelmi miniszter rendeletét a Károly csapatkereszt kérelmek elbírálásának irányelveiről. Ä rendelet részletesen szabá­lyozza, hogy 1944. június 30-ig kik kérhetik még a Károly csapatkeresztet. A Károlv-csa- patkereszt kérvényezésére a múlI ban megsza­bott határidők lejártára való tekintet nélkül beadhatók és érdemi ell máriásban részesül- ínek1 azoknak a beadványai, akik abból az idő­ből származó okmányokkal vagy kétségtele­nül valódi más iratokkal bizonyítják, hegy a Károly-csapatk'eresztet az első világháború ide­jén megkapták, vagy meg kellett volna lcap- niok. Érdemben clbíráRák a külföldről, vagy elcsatolt területről beadott kérelmeket, vala­mint azokat is, amelvek bizonyítják', hogy1 la fél a kitűzött határidőt betegsége vagy kül- j földi tartózkodása folytán mulasztotta el. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Készült a Zrínyi Nyomdaipar Rt. gépein, Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Nyomdabórlő: Felelős kiadó: GAÁL ISTVÁN. Az orosz viharban Irta: dr. Simonyi Ernő és Nemesei Ernő. 611 Ernő lejiöjn a létráról. Kiviszi. Aztán odaáll ő is Engelsberger 'mellé, akit már a többiek mind körülvesznek, Engelsberger a hadv ezér utolsó tekinteté­vel vizsgál körül mégegyszer mindent. Elé­gedetten mosolyog: ; — Egészen jól sikerült, fiúk! A kabaré- kepek a falon, a girlandok, lampionok, íalra- festett virágok és művirágok az asztalon. Jdl mutat.! Mintha csak valami fővárosi kabaré várná látogatóit. Kellemes, hangulatos min­den. Csak aztán az előadás is így sikerüljön. Előveszi az óráját és megnézi. — Tyhű, az áldóját! Már 8 óra. Egy-két ti, siessetek az öltözőbe. A nézők meg foglalja­nak helyet. Mindjárt itt lesz Tagunovv is. Aztán megint az óráját nézi. * — Gyorsan, gyorsan, gyerekek! Látni rajta, hogy lámpaláza van, hogy rendkívül izgatja az előadás, mint valami szer­zőt a premier. Szeretné, ha kezdhetnék. A cigány is készenlétben áll. És nem holmi macs­kazene. Elsőrendű, nívós zenekar. Csóka Józsi, magyar prímás vezetésével még négy hege­dűs, egy fuvolás, egy bőgős és egy cimbalmos várja a főrendező, Engelsberger rendelkezé­seit. Most int. Tagunovv lép a terembe. Sok budapesti előkelő kávéház megirigyelné azt az elsőrangú zenét, amelyre Csóka Józsi bandája rázendít, mihelyt Tagunovv kapitány átlépi a kabarévá átalakított, nagy tábori szoba küszöbét. A zene egyúttal jel a kabaré kezdetére. Csak még az elhelyezkedést kell megvárni. Ernő éppen azt fürkészi a függöny kémlelő lyukán, hogy kellő pillanatban szétfuthasson a függöny és megkezdhesse Magyar Ferenccel közös számát. Mindenki a helyén v an. Engelsberger meg­hajtja magát Tagúnow előtt(és eltűnik a szín­pad oldalán az öltözőül szolgáló helyen. Gong­ütés. A függöny könnyedén szétnyílik. A magyar csárda udvara a szín. A sarok­ban rázendít a cigány. A csárdából táncosf pár penderedik elő. És járja, ropja a csár­dást Ernő a tűzről pattant, magyar íftlhisi: lány és Magyar Ferenc, a rojtos gatyájű, pör- gekalapú, karikásostorú csikós. »Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs. ropogják a húrok és a tüzes talpalávalóra cif­rázva, pörögve, forogva és sziiajul dobog a tánc: Magyar Ferenc és Ernő elragadó, ma­gyar csárdása. Nem akar szűnni a taps, amikor bevége­zik. Ismételni kell. Magyar elkurjantja ma­gát: — »Vörös bort ittam az este« ... És Csóka már húzza... Illeged magát, forgatja derekát úgy, ahogy a táncosok fo­rognak. Zene és tánc összeolvadnak. Eggyé lesz­nek, egy lelkes, mindenen áttörő újjongássá: magyar levegővé. Már a táncban is otthon( járnak. Csókát is hazarepíti a hangulat kicsi fa­lujába. Hej, hogy zeng a hegedűje húrja. »A faluban nincs több kislány Csak kettő, csak kettő.« Még az osztrák sógorok is összeverik a bokájukat, olyan emelkedett a hangulat. És a cigány csak húzza, húzza szakadásig. (Folytatjuk.) I B é i y e ß- 2. t aía gets ef,en a Cserkéfzl'o'ta rendeljen Bárhol hirdetett szépirodní «»i i . könyv kapható és rende l 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom