Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-03-28 / 70. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG D44. március 28. % sokat, menetoszlopokat és páncélos gyüleke- aéseket támadták. Osztrovnál betörtek a bolsevisták a lettek vonalaiba, de támadásuk megtört a lett védők korcos elszántságán. A betörési helveket pe­piig addig összeszükítették, hogy az áttörés veszélye teljesen meghiúsult. A Szovjet e har- •okban szokatlanul siilyos veszteségeket szen­vedett. Narvva arcvonalán a németek sikeres vállalkozásokat hajtottak végre a Narwa part­ján kialakult szovjet hídfő ellen. A hídfőt al­kotó szovjet csapat sorsa ezzel megpecséte­lődött. A német vadászok a légiharcokban 42 szovjet gépet lőttek le. Népművelési munka Alsólendva környékén Alsólendva. március hó. A károsoknak és általában a nagyobb kelyeknek megvan az a sajátságuk, hogy a környéküket vonzzák befelé, kifelé, azonban sok olyan dolgot dobnak a falura, amivel a nép egyáltalán nem nyer. Alsólendva és környéke közt ez a viszony íordított. A városka igenis jót akar és jót, is tesz környékével, kultúrát sugároz a vidékre s viszont törekvő és szorgalmas falusi em­berekből töltődik fel a népessége. Alsólendva bent áll a lüktető magyar élet központjában. Szeretném, ha a szív gazdag szókincsével, a lélek tüzes nyelvén szólhatnék most arról * népművelési, nemzetnevelői munkáról, mely ft felszabadult zalai részeken folyik. De még szőkébb hazámról sincs elég szavam minden szépnek elmondására. Mégis megkísérlek né­hány vonást tenni a nemzetnevelők nyomában. Hacld lássák, akik széthúzásról, szétesésről, a bajok és nyugtalanságok tömegéről beszélnek Alsólendvával kapcsolatban, hogy nincs iga- mik. Lássunk tisztán! A felszabadulás óta elteli három év a fel­tornyosult munka rendezése és nagyjából való •lvégzése volt. Ebben csak egyetlen túlzás volt: ki tud többet elvégezni! A lázas munka közben voltak talán kapkodások, miket meg kell érteni, de elítélni nem szabad. Alsóiéiulván is egyesület egyesület mellé nőtt, mert minden társadalmi réteg (ha még mindig kell erről beszélni!) ki akarta szervezetten venni a ré­szét a végzendő munkából. S az ezerágú munka és az emberek fölé nőtt feladatok minden felelős egyént megsokszorozott teljesítményre kényszerítettek. Eközben persze megkérdezhet­nénk: vájjon ki állítja magáról, hogy az ő há­zában sohasem csőrien össze egy-egy tányér?... Minden mozogni tudó ember mozog. A nagyböjt! időszakban soha nem látóit tömegeket mozgatott meg Alsólendva vidé­kén a lelkigyakorlat-sorozat. Minden pap cl volt foglalva. Minden községben három-három napos lelkigyakorlatot tartottak, melyen a községek népe majdnem teljes számban részt- vett. Értük mozgott állandóan kerékpáron, gya­log káplán és plébános, hitoktató és levente- práter. S mi volna ez, ha nem a legnemesebb értelemben vett nemzetnevelés? Mindenféle vadbőrt: szarvast, őzet, macskát, pézsmát, borzot, nyári rókát, nyislwt a legmagasabb napi áron megveszek. RADU DEZSŐ timép Zalaegerszeg, Berzsenyi Dáriiel-utca 55—57. sz. A magyar nemzetnevelői rend felé... A felszabadulás óta kialakulóban \olt Al- sólendván egy rend, melyen papok, tanárok, tanítók voltak tagjai, bármilyen megmozdulás történt, nélkülük nem eshetett meg. Névtele­nül, de heroikus munkával ők készítették elő az ünnepélyeket és társadalmi összefogó erő­ket. Aki körül ez a Nemzetnevelői Rend cso­portosult. kristályosodott: átgondolt, tüzes lelkű magyar. És ha ma még nem is szólhatok róla, lesz idő, amikor megfényesedik majd a neve. Most is, hogy a lelkigyakorlat-sorozat után a népművelési előadás-sorozatot iktatta ter­veibe, olyan munkát végzett, mely a magyar­ság szempontjából nagyhorderejű. A népnevelők nyomában. A polgári iskola előtt autók várakoznak', a kettős ünnep igazán ünnepe lesz a környező falvaknak. Előadók szállnak be, és a szél­rózsa irányába száguldanak. Várja őket a vidék tanítósága, a falvak népe, kicsinye-nagyja. Vigasztalást, reményt, biztatást, tudást, várnak, hogy az elnyomatás 22 éve alatt kipróbált öntudatuk erősödhes­sen. Magyarok mind, szenvedő nemzet gyer­mekei, akik vállalják a küzdelmeket, mert azt vállalni magyar sorsküldetés.. . Csen tevő Így ön: zsúfolásig telt iskolateremben, jól elő­készített kísérő műsor keretében Nagy János tanár tartott előadást Kossuth Lajosról. Ke­mény szavakkal edzette keményebbre a ma­gyar lelkek acélját és megnyugtató vigasztalást nyújtott a magyarság életerejére hivatkozva. Nagy Jánosné tanárnő a magyar asszonyok elé állított maradandó példaképet az örök ma­gva r tö r t éne lemből. Völgyifalun: llubay László igazgató és Dolgos Márta tanítónő, központi előadók szintén telt iskola- teremben tartották meg előadásaikat. Pincén: az iskolának használt és igen szegényes külsőt mutató volt-granicsár házban meleg szí­vek és megfényesedett szemek előtt beszélt Szemenyei Lujza tanárnő, aki kedves, közvet- Llen hangjával, szeretetreméltó fiatalságával belopta magát a hallgatóság szívébe. Majd Horváth Sándor tanító izzó magyarságéi beszé­délten és a szebbnél-szcbb szavalatokban és énekszámokban gyönyörködhetett a nagyszámú hallgatóság. 1 f ar m is m ai o m Iran: dr. Gaál Istvánná, járásbírósági elnökné, a női honvédelmi szolgálatról, Bánáti József lend vahíd végi igazgató a magyar történelmi hivatásról beszélt meggyőző erővel. Betcsházán: Kápolnay Ilona tanárnő és Látrányi Antal tanító értékes előadását hallgatta a hálás kö­zönség. Az ünnep második napján ismét körútra indult a népnevelői kis élcsapat. 1 ,cn dvahíd végen: iiousz István tanár a magyar-vend test­vériségről, Varga Jolán tanítónő a betegápo­felvesz a ZALAMEGYEI ÚJSÁG Kiadóhivatala Széchenyi-tér 4. fásról tartottak végig érdeklődéssel kísért elő­adást. Göntérházán: Pandur Lajos festőművész, tanár, a ma­gyar népművészetről, a népi kincsek meg­mentéséről, ápolásáról, Slápsi Ilona tanítónő a magyar asszony-jellemekről, az örökké hadba vonuló magyar férfi, helyére álló, örök-szép küzdő magyar nő hivatásáról beszélt. S be­fejezésül könnyekig meghatotta a hallgatósá­got Gyóni Géza: Magyar asszony írja című versének elszavalásával. Badamoson: Szemenyei Lujza a magyar nő mai hely­zetéről és feladatairól, Horváth Sándor pedig a magyarság mai világhelyzetéről beszélt. A népnevelők minden faluban zsúfolt te­remben tartották meg előadásaikat. Sokan ki­szorultak a folyósokra is. A szemek meg­teltek könnyel és soha hálásaid) hallgatóságot • nem kívánhat előadó, mint ezeknek az elő­adásoknak hallgatósága volt. Beszélgetést folytattunk az előadások után egy-egy csoporttal s hosszú volna elmondani a sok szép vetélkedést, azért csak Kulcsár Miklós bátyám rövid megvilágításában fogla­lom össze: Érdemes-e nekünk ezeket az előadásokat tartani, bátyám? — Nemhogy érdemes, de kell! S ha nem volna meg, meg kellene azonnal szervezni. Én is így látom. S gondolatban meg­szorítom ezeknek drága, héttőrt kiállt ma­gyaroknak a ke\él. És sohasem engedem el többé. S így érez velem minden előadó. H. S. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY Alulírott hivatal a Hahót községben épí­tendő körjegyzői hivatal és lakás építési mun­káinak biztosítására folyó évi április hó 11-én versenytárgyalást tart. Bővebb felvilágosítás alulírott hivatalnál nyerhető. M. kir. Államépítészeti Hivatal Zalaegerszeg. A hazatelepített bukovi­nai székelyek megrázó élettörténete: Szín sat süt Dr. Németh Kálmán bácejózseffalvi plébá­nos, a hazatérés veze­tőjének lenyűgöző könyve: Kapható a „ZRÍNYI“ könyvkereskedésben. Ára 28 P. — Az öregkorral járó makacs székrekedé­seknél és emésztési zavaroknál gyakran már egész kis mennyiségű természetes »Ferenc Jó­zsef« keserűvíz rendszeres használata által is igen kielégítő eredmények érhetők cl. Kérdezze meg orvosát I v J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom