Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-10-11 / 229. szám

ZALAMEGYEI UÍSÁG október 11. Zalaegerszeg vasárnap ünnepelte az aradi vértanuk emlékét ^alaegerszieg. október 10. Ma ismét nemzeti lobogókat lenget az éne­kes őszi szel. Ünnepet ül Zalaegerszeg, az! aradi 13 vértanú tábornok emlékünnepet. 94 esztendő távlatából tűnik vissza elénk a nem­zet szomorú tragédiá ja és ennek a tragédiának is legszomorúbb fejezete a 13 aradi vértanú napja. Talán ma meg sem értjük ennek az Ünnepnek a jelentőségét, hiszen közel egy szá­zad vihara, békés élete és újabb kavarodásai hintik rá a feledés szürkítő porát. Az aradi |13 ünnepe pedig mindig ünnep kell, hogy leg yen, mert ebben a 13 magyar hadvezérben teljesedik be a magyar szabadságharc igazi bukása. Nem volt nagy a bűnük, csak az, hogy magyarnak vallották magukat. Magyar­nak pedig legnagyobb részük nem is volt ma­gyar. Egy nemzet ebiyomottsága és egy sza­badságra váró faj élére, állottak, hogy az em­beri szabadságért, és így a maguk szabadsá­gáért küzdjenek. S amikor elbukott ez a cso­dás magyar forradalom, vállalták maguk is a bukás tragikumát és ebben a tragikumban befejeződő nemzeti harcot. Talán elhamarko­dott volt, talán előkészítetlen, talán a nemzet volt a gyenge hozzá, ina már nem keressük. Emberek vagyunk és a megbékélés, és laz egymás iránti szeretet a kötelességünk. De ez nem jelenti azt, hogy ne emlékezzünk. Em­lékeznünk kötelesség, mert az aradi _13 vér­tanú emléke szimbóluma az elbukott magyar szabadságharcnak. Fájt a szívünk, amikor láttuk azt a cse­kély számú közönséget, amely összegyűlt va­sárnap délelőtt, hogy a szabadságharc egyik nemes alakjának emléke előtt emlékezzen azok­ról, akik akkor példát mutattak minden ma­gyarnak. A kitűzött határidőre egymás után fu­tottak lie a staféták és elhelyezték koszorúikat a Csányi-szobor talapzatán. A Magyar Hiszek­egy eléneklése után Vörös Ferenc Harsanyi remek versét szavalta mély átérzéssel. Majd P. lMy Károly ferences plébános mondott haza­fias lelkesedéstől áthatott beszédet. Beszédét azzal kezdi, hogy a magyar embernek két iniadsagos könyve van. Az egyik, amelyből az Istent kéri naponta, a másik pedig, amelvbol a magyar múlt szomorú fejezetei tárulnak elé. Ezeket a megpróbáltatásokat azonban a. Szent­írás szavaival magyarázza meg, mert Isten azokat próbálja meg, akiket szeret. Tehát kö­szönjük meg ezeket a megpróbáltatásokat, mert tulajdonképpen jutalmat jelentenek. Sze­ressük ezeknek az aradi hősöknek emlékét, de ne csak szeressük, hanem tettekkel kövessük is. Mert nem hazaszeretet az, hogy eljövünk az ünnepségre és aztán megfeledkezünk róla. Ezt az áldozatos hazaszeretet ápolni kell. Lendületes beszédét a Magyar Hiszekegy sza V a i v a I fej ezte b e. Utána Kertész László szavalt egv haza­fias verset mély átéléssel, majd a Himnusz el­éneklése után vitéz dr. Tamásy István szere­tettel köszöntötte a kegyeleti váltó futás részt­vevőit és gy őzteseit. Végül a leventeszázadok elvonultak, a meg­jelent előkelőségek előtt. yíalaegerszeg, október I L Vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett tartotta rendes havi ülését a vármegye közigazgatási bizottsága, amelyen sorra ismer­tették jelentéseiket az egyes hivatali vezetők. Az állatorvosi jelentéssel kapcso­latosan Gvömörcy Sándor földbirtokos azt hangoztatta, hogy a sertésbénul ássál fer­tőzött vidékeken későn érkezett meg az oltó­anyag és a virustermeléshez tartalékolt 20 da­rab sertését sem vették igénybe tőle. Részben Kövcsdy Viktor állategészségügyi tanácsos, részben pedig az elnök felvilágosí­tásában bejelentette, hogy szérumot mindenki kapott kellő időben, aki a viruskernyelessel kapcsolatosan leadta a megfelelő állatot. Az állatokat azonban úgy kellett felajánlani, mert azt nem veszi igénybe senki se. Aki viszont nem ad le süldőt, nem részesülhet szérumban, ez alól csak az a vidék kivétel, ahol a sertés­állomány zár alatt van. * A vármegyei gazdasági felügyelőség jelen­téséhez elsőnek dr. Thassy Kristóf szólott) hozzá. Mindenekelőtt egv példával világította meg a szarvasmarha igénybevételekkel kap­csolatos visszásságokat. Ez szerint nem regen Zalaszcntivónon keresztül utazva reggel 40 drb. szarvasmarhát látott és amikor este visszafelé jött, a gazdák állataikkal együtt még mindig ■ott várakoztak. Állítólag nem kaptak állator­vost. Rámutatott, arra. hogy nemzetgazdasági szempontból is ez negyvennapi munka elvesz­tését jelenti, azonkívül igen rossz hatást gya­korol a gazdákra. Tudomása szerint a szarvas­marhákat a légközelebbi hiteles mérlegen kell lemérni. Annak a véleményének ad kifejezést, hogy ugyanott kellene átvenni a jószágot is, mert a gazdáknak jelenleg cl kell vezetni a berakodó helyre, ami szintén nagy idővesz­teséget A továbbiak során rámutatott arra, hogy itt az ősz, de senki sem tudja, hogy mikor, vagy egyáltalán lesz-e bakancs a mezőgazda- sági munkások részére? Ugyancsak felteszi a kérdést, hogy ruha lesz-e, mert a munkások nagyon rosszul állnak ezekben az anyagok­ban. Szóvátette, hogy van üzletekben és vau Pesten, a raktárakban vas elegendő, de a nagy­gazdaságok sehol sem kapnak. Mindenhol utal­ványt kérnek tőlük, amit viszont nem tudnak megszerezni. Ugyancsak rámutat a pokróc- hiányra, holott ez szintén szükséges kelléke a m ező "u zdaságnak tél en. Csóíhy Géza apátplébános szerint Nagy­kanizsán állítólag nagyobb mennyiségű bakancs van raktáron, csak ki kellene utalni a mun­kásságnak. Kéri az intézkedést. Teleki főispán adott választ a felszóla­lásokra. Kéri, hogy a szarvasmarha igénybevé­telekkel kapcsolatosan hasonló visszaéléseket azonnal jelentsék be a helybeli állatforgalmi hivatal vezetőjének, hogy a v isszásságokat azon-* nal megszüntessék. Thassy Kristóf által fel­hozott esetét pedig azonnal kivizsgálja. Bejelenti, hogy ezideig 1300 pár bakan­csot osztottak ki és még vagy 8000 párra lenne szükség. 1 La a kiutalás megjön, azonnal kiosztják az igényjogosultaknak. A ruhaakció­val kapcsolatosan közli, hogy a vármegye 5530 bekecs, ugyanennyi fér fi ruha anyagát. 11.060 munkásnadrág anyagát, ugyanennyi női pamut ruhaanyagot, többezer férfi alsóruhanemű anyagot, nagykendőket, pelenkákat stb. utaltak ki. Ezek megérkezésük után kerülnek utal­vány útján kiosztásra. Főleg gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások és a hadba vonultak) hozzátartozói kapják. (A közalkalmazottakról se feledkezzünk meg! Ma holnap a köztisztvi­selők teljesen lerongyolódnak, mert az aránylag csekély fizetés mellett a rendkívül magas tex­tilárakat nem tudják megfizetni. A lábbeli- ellátás terén a tisztviselők megelégszenek a fatalpú, vagy egyéb műanyagú lábbelikkel, de a textileket nem tudják nélkülözni. Ezért fel­hívjuk a v ármegye kormánybiztosának figyel­mét erre a most igazán rossz helyzetben lévő társadalmi rétegre és kérjük, tegy en lépéseket legalább a kisebb fizetésű közalkalmazottak; megsegítése érdekében. Főleg a családosokra gondolunk. A szerk.) Bejelentette még a főispán, hogy a vasel­osztás terén hamarosan megoldják a nehézséj- geket. Egy korábbi felszólalásra válaszolva beje­lentette, hogy a beszámítási kötelezettségbe csakis a korábban meghatározott 12 mázsa ken vérgabonamennyiséget lehet felvenni- Fel­hatalmazást kapott egyébként arra, hogy szük­ség esetén újabb vetőmagokat utalhasson ki. Végül bejelenti, hogy eljárt a Máv-nál, amelynek eredmény eképpen a téli menetrend­ben is biztosítva lesz a nagykanizsai gyorssal való Budapestre utazás. A zalaegerszegi katolikusok nagy lelkesedéssel támogatják a Diákotthon-Mozgalmat Zalaegerszeg, október 10. A zalaegerszegi nagy plébánia vasárnap tar­totta az Országos Katolikus Diákotthon-Moz­galommal kapcsolatos gyűlését a Kuitúrház nagytermében. A Himnusz eléneklése után vitéz dr. Tamásy István polgármester emelkedett szó­lásra. — Sok szó esik — mondotta többek között — a családvédelemről és a magyar törvény- hozás törvényben kodifikálta az intézményes családvédelmet, amely ráterelte a ügy eimet a nemzet legfontosabb sejtjének a családnak felkarolására és megsegítésére. Beszél he­bet iink-e azonban a családvédelemről akkor, amikor a magyar családok szemeíonve, a kö­zépiskolás és felsőiskolás diák éveket ilyen kö­rülmények között kénytelen eltölteni? Azt sze­retném csak megkérdezni a hallgatóságtól, hogy vájjon a családok büszkesége, a katolikus is­iás ifjak anyagi boldogulása hogy foglalkozzunk kői azt megéidemli-e a kérdéssel és hogy a katolikus társadalom a kezdeményező lépést megtegye? Alkalmasak-e az idők ennek az el­gondolásnak a megvalósítására? Beszéde további során hálával és köszö­nettel adózik mindazoknak, akik ezt a gondo­latot felkarolták és módot adtak arra, hogy, ezt a kérdést megismerhessük és így rádöb­bentek arra, hogy ezen a téren elkövetett súlyos mulasztásaink mellett, még súlyosabb kötelességeink vannak. Köszönetét mond a hercegprímásnak is a kérdés ieUeteséért. Meg­említi. liogv sokan vannak, akik aggályoskod­nak, hogy a mostani nehéz idők nem alkal­masak arra, hogy az ilyen akciót megkezd­hessük. Ezeknek azt válaszolja, hogy jobb ké­sőbb, mint soha, mert ha a kezdeményezés nehézségein túl leszünk, megtalálja a mozgalom a boldogulás útját. Tóth dáliámért idézi, aki azt mondotta, hogy »ha az igaz szeretet csak egy etlen órára is úr leime a földön, az összes társadalmi és szociális kérdések megoldódná-» nak.« í Ibi HU i gaMnUi Ml i niene fciiiztti Míg isti

Next

/
Oldalképek
Tartalom